A német felvilágosodás és klasszika irodalma

Tartalomjegyzék

• A német felvilágosodás és klasszika irodalma
• Impresszum
• Előszó
• 0. Bevezető gondolatok
• chevron_right1. A német felvilágosodás politikai és szociológiai háttere
  • 1.1. Politikai háttér
  • 1.2. Felvilágosult abszolutizmus
  • 1.3. Új polgárság kialakulása
• chevron_right2. A felvilágosodás
  • 2.1. A felvilágosodás, az „Aufklärung“ szó jelentéstörténete a németben
  • 2.2. A kortársak véleménye arról, hogy mi a felvilágosodás
  • 2.3. A német felvilágosodás korszakai
• chevron_right3. Korai felvilágosodás
  • chevron_right3.1. A korai felvilágosodás filozófiai háttere: A racionalizmus
    • 3.1.1. René Descartes (1596–1650)
    • 3.1.2. Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1716)
    • 3.1.3. Christian Wolff (1679–1754)
  • 3.2. A természettudományok által alkotott új világkép
  • chevron_right3.3. Fontosabb teológiai-vallási irányzatok a felvilágosodás korában
    • 3.3.1. Fizikoteológia
    • 3.3.2. Deizmus
    • 3.3.3. Neológia
    • 3.3.4. Pietizmus
  • 3.4. Az olvasóközönség kialakulása
  • 3.5. Folyóiratok
• chevron_right4. A német felvilágosodás esztétikájának főbb kérdései
  • chevron_right4.1. A nagy esztétikai vita: Gottsched, Bodmer és Breitinger
    • 4.1.1. JohannChristoph Gottsched (1700–1766)
    • 4.1.2. Gottsched poétikaelméletének főbb kérdései
    • chevron_right4.1.3. Johann Jakob Bodmer (1698–1783) és Johann Jakob Breitinger (1701–1776)
      • 4.1.3.1. Bodmer
      • 4.1.3.2. Breitinger
  • 4.2. Gotthold Ephraim Lessing esztétikája
• chevron_right5. A német felvilágosodás lírája
  • 5.1. Az 1700 utáni líra főbb ismertetőjegyei
  • chevron_right5.2. A korai felvilágosodás lírája
    • 5.2.1. Barthold Heinrich Brockes
    • 5.2.2. Albrecht von Haller (1708–1777)
  • chevron_right5.3. Az anakreotika költői
    • 5.3.1. Johann Wilhelm Ludwig Gleim
    • 5.3.2. Friedrich von Hagedorn
  • 5.4. A felvilágosodás virágkorának lírája: Friedrich Gottlieb Klopstock (1724–1803) költészete
• 6. A felvilgosodás korának kedvelt műfaja: a fabula (tanmese)
• chevron_right7. A német felvilágosodás drámái
  • 7.1. Az előzmények: a XVII. századi német dráma
  • 7.2. A XVIII. századi színházi reformok
  • chevron_right7.3. A felvilágosodás kori dráma
    • 7.3.1. Johann Christoph Gottsched
    • 7.3.2. A polgári szomorújáték
    • 7.3.3. A komédiaelmélet változásai
  • chevron_right7.4. Gotthold Ephraim Lessing (1729–1781) drámái
    • 7.4.1. Élete
    • chevron_right7.4.2. Lessing színművei
      • 7.4.2.1. Miß Sara Sampson
      • 7.4.2.2. Minna von Barnhelm, avagy katonaszerencse
      • 7.4.2.3. Emilia Galotti
      • 7.4.2.4. Bölcs Nátán (Nathan der Weise)
• chevron_right8. „Sturm und Drang”
  • 8.1. Bevezetés
  • 8.2. A „Sturm und Drang” műfajai
  • chevron_right8.3. Műelmélet és irodalomelmélet
    • 8.3.1. A német anyanyelv művelése
    • chevron_right8.3.2. A Shakespeare iránti tisztelet
      • 8.3.2.1. Johann Gottfried Herder
      • 8.3.2.2. Johann Wolfgang von Goethe: Shakespeare emléknapjára (Zum Shakespeares Tag)
  • chevron_right8.4. A „Sturm und Drang” lírája
    • chevron_right8.4.1. A „Göttinger Hain”
      • 8.4.1.1. Christoph Hölty (1748–1776)
      • 8.4.1.2. Friedrich Leopold Graf zu Stolberg
    • 8.4.2. Gottfried August Bürger (1747–1794)
    • 8.4.3. Christian Friedrich Daniel Schubart (1739–1791)
  • chevron_right8.5. A „Sturm und Drang” drámái: A strasbourg-frankfurti kör
    • 8.5.1. A „Sturm und Drang” történelemfelfogása
    • 8.5.2. Johann Wolfgang von Goethe: Götz von Berlichingen
    • 8.5.2. Jakob Michael Reinhold Lenz: A nevelő úr, avagy a magánnevelés előnyei (Der Hofmeister)
    • 8.5.3. Schiller: Haramiák (Die Räuber)
    • 8.5.4. Schiller: Ármány és szerelem (Kabale und Liebe)
  • 8.6. A „Sturm und Drang” epikája
• chevron_right9. Goethe munkássága a weimari klasszika kezdetéig
  • 9.1. Johann Wolfgang von Goethe
  • 9.2. Goethe „Sturm und Drang” korszakának lírája
  • 9.3. Goethe „Sturm und Drang” utáni és klasszika előtti lírája, 1776–1786
• chevron_right10. Weimari klasszika
  • 10.1. Római elégiák
  • 10.2. Goethe és Schiller együttműködése
  • chevron_right10.3. Goethe drámái
    • 10.3.1. Faust. A tragédia első része
    • 10.3.2. Faust. A tragédia második része
    • 10.3.3. Goethe: Iphigenia Taurisban
  • 10.4. Friedrich Schiller élete
  • chevron_right10.5. Schiller drámái
    • 10.5.1. Don Carlos
    • 10.5.2. Az orleansi szűz (Die Jungfrau von Orleans)
    • 10.5.3. Tell Vilmos
• chevron_right11. Névjegyzék
  • 11.1. Uralkodói családok tagjai
  • 11.2. Tudósok, politikusok, művészek (és családtagjaik)
• chevron_right12. Irodalomjegyzék
  • 12.1. Források
  • 12.2. Szakirodalom
  • 12.3. Internetes és digitális anyagok

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 236 0

DOI: 10.1556/9789634542360

Jelen munka elsősorban magyar szakos hallgatók számára készült azzal a céllal, hogy a német irodalomtörténet egyik fontos korszakáról áttekintést nyújtson a számukra, így nemcsak történelmi időhatárok, de terjedelmi korlátok is megszabták a lehetőségeket, így nem tér ki minden lírai műre, és a drámák közül is csak válogatást ad.

A XVIII. század a modern történettudomány szerint a változások korát jelenti, hiszen e század végét a régi európai társadalom szellemi, társadalmi és politikai rendjének krízise jellemzi. Az odáig vezető út azonban már a XVII. század végén elkezdődött. Ez az a korszak, amely elindítja a modern korhoz vezető folyamatokat. A XVIII. századot kettősség jellemzi: a múltból örökölt struktúrák és intézmények még állnak az egyik oldalon, de a másik oldalon a korszellem a változás irányába mutat, és az újkor igazi kezdetét jelzi. A XVIII. század második felében a német területeken olyan társadalmi viszonyok és intézmények alakultak ki, melyek az irodalmi életre a mai napig jelentős hatást gyakorolnak. Az átalakulás különféle folyamatait összefoglaló néven „felvilágosodás”-nak szokás nevezni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/berzeviczy-a-nemet-felvilagosodas-es-klasszika-irodalma//