Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete

Tartalomjegyzék

• AZ ARKTISZ NEMZETKÖZI JOGI HELYZETE
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_right1. Az Arktisz sajátosságai és jelentősége a nemzetközi jogban
  • 1.1. Az Arktisz területe és annak a nemzetközi jogban is releváns sajátosságai
  • chevron_right1.2. A terület jelentősége
    • 1.2.1. Gazdasági jelentőség
    • 1.2.2. Hajózási útvonalak az Arktiszon
    • 1.2.3. Az Arktisz mint stratégiai pont
    • 1.2.4. Az Arktisz és a klímaváltozás
  • 1.3. Az Arktisz jogi helyzetével kapcsolatos problémák
• chevron_right2. Az Arktisz területének állami uralom alá vonása: területszerzési jogcímek és problémák
  • 2.1. Az Arktisz felfedezése és megismerése érdekében tett első kísérletek
  • chevron_right2.2. A szárazföldi Arktisz-területek állami uralom alá vonása
    • 2.2.1. A felfedezés mint területszerzési jogcím
    • chevron_right2.2.2. Az okkupáció
      • 2.2.2.1. A foglalás csak illetékes állami szervek útján történhet
      • 2.2.2.2. Az elfoglalandó területnek uratlannak (terra nullius) kell lennie
      • 2.2.2.3. A foglalásnak ténylegesnek kell lennie
      • 2.2.2.4. A foglalás tényét nyilvánosságra kell hozni
    • chevron_right2.2.3. A sarkköri államok szárazföldi Arktisz-területe
      • 2.2.3.1. Oroszország (Szovjetunió 1922–1991)
      • 2.2.3.2. Dánia
      • 2.2.3.3. Norvégia
      • 2.2.3.4. Kanada
      • 2.2.3.5. Az Egyesült Államok (Alaszka)
  • 2.3. Az „ismeretlen” állami uralom alá vonása: a szektorelmélet. Területszerzési jogcím?
  • chevron_right2.4. Az Arktisz-államok és a szektorelmélet
    • 2.4.1. Kanada és a szektorelmélet
    • 2.4.2. Oroszország és a szektorelmélet
    • 2.4.3. A szektorelméletet elutasító államok: Norvégia, Dánia és az USA
  • chevron_right2.5. A szektorelmélet nemzetközi jogi megítélése
    • 2.5.1. A szektorelmélet gyökerei
    • 2.5.2. A szektorelmélet doktrinális háttere és helye a területszerzési jogcímek között
    • 2.5.3. A földrajzi kontinuitás elmélete és a szektorelmélet napjainkban
• chevron_right3. A jég nemzetközi jogi helyzete
  • 3.1. A jégformációk: elnevezés és jogi minősítés
  • chevron_right3.2. A jégformációk jogi helyzete: az egyes kategóriák jogi minősítésének lehetőségei és problematikái
    • 3.2.1. A jéglemez mint terra firma
    • chevron_right3.2.2. A jégszigetek lehetséges jogi státusa
      • 3.2.2.1. A jégsziget mint szárazföldi sziget
      • 3.2.2.2. A jégsziget mint mesterséges sziget
      • 3.2.2.3. A jégsziget mint hajó
  • chevron_right3.3. Joghatóság a kutatóállomásként és gazdasági célból használt jégszigetek felett
    • 3.3.1. Jégsziget a parti állam kizárólagos gazdasági övezetén és a kontinentális talapzatát elfedő vízrétegen túl
    • 3.3.2. Jégszigetek a kizárólagos gazdasági övezetben és a kontinentális talapzat felett
    • 3.3.3. Jégsziget a parti tengeren
• chevron_right4. Az arktiszi vizek feletti állami szuverenitás és az Északkeleti-, valamint az Északnyugati-átjáró nemzetközi jogi helyzete
  • 4.1. A tengeri közlekedés szabadságáról általában
  • chevron_right4.2. Kanada szuverenitása az arktiszi vizeken és az Északnyugati-átjáró jogi helyzete
    • chevron_right4.2.1. Kanada és az Arktisz-vizek feletti joghatóság
      • 4.2.1.1. Történeti vizek
      • 4.2.1.2. Egyenes alapvonal megvonása és a kanadai igények
    • chevron_right4.2.2. Az Északnyugati-átjáró nemzetközi jogi státusa: a békés áthaladás joga és a kanadai szuverenitás
      • 4.2.2.1. Idegen államok a nemzeti vizeken: a hajózás jogáról általában
      • 4.2.2.2. A belvízi jogrend és idegen államok áthaladásának joga
      • 4.2.2.3. A tengerszorosok és idegen államok áthaladásának joga: a nemzetközi tengerszorosok
  • chevron_right4.3. Oroszország szuverenitása az arktiszi vizeken és az Északkeleti-átjáró jogi helyzete
    • chevron_right4.3.1. Oroszország és az Arktisz-vizek feletti szuverenitás
      • 4.3.1.1. Parti tenger az orosz Arktiszon
      • 4.3.1.2. Történeti vizek és belvizek az orosz Arktiszon
      • 4.3.1.3. Zárt tengerek az orosz Arktiszon
    • chevron_right4.3.2. Az Északkeleti-átjáró nemzetközi jogi státusa: a békés áthaladás joga és az orosz szuverenitás
      • 4.3.2.1. Az idegen államok orosz vizeken való hajózására vonatkozó szabályok
      • 4.3.2.2. Az Északkeleti-átjáró: nemzetközi szoros?
• chevron_right5. Az Arktisz kontinentális talapzatának jogi helyzete
  • chevron_right5.1. A kontinentális talapzatra vonatkozó jelenleg hatályos nemzetközi jogi szabályok
    • 5.1.1. A kontinentális talapzat fogalma
    • 5.1.2. A parti állam kontinentális talapzatának kiterjedésére vonatkozó szabályok
    • 5.1.3. A parti állam kontinentális talapzatának 200 tm-ön túli része és a CLCS szerepe
    • 5.1.4. A parti állam jogai és kötelezettségei a kontinentális talapzaton
  • chevron_right5.2. Az Arktisz-államok kontinentális talapzata az Északi-sarkvidék területén: az igények kavalkádja és azok ütközése
    • chevron_right5.2.1. A kontinentális talapzat 200 tm-ön túli határának megállapítása iránti igényt már előterjesztett államok és igényeik tartalma
      • 5.2.1.1. Oroszország
      • 5.2.1.2. Norvégia
      • 5.2.1.3. Izland
      • 5.2.1.4. Dánia
    • chevron_right5.2.2. A kontinentális talapzat 200 tm-ön túli határának megállapítása iránti igényt még elő nem terjesztett Arktisz-államok és álláspontjuk
      • 5.2.2.1. Kanada
      • 5.2.2.2. Az Egyesült Államok
  • chevron_right5.3. A CLCS álláspontja és az eddigi igények
    • 5.3.1. A CLCS norvég igények vonatkozásában adott ajánlása
    • 5.3.2. A kiemelkedések és hátságok elhatárolása
  • chevron_right5.4. A tengeri határok rendezésének kérdése az Arktiszon
    • 5.4.1. Bilaterális megoldások
    • 5.4.2. A megegyezés hiánya: az UNCLOS kötelező vitarendezési mechanizmusa
• chevron_right6. Nemzetközi kooperáció az Arktiszon
  • chevron_right6.1. Az együttműködés elsőszámú fóruma: az Arktisz Tanács
    • chevron_right6.1.1. Az Arktisz Tanács elődje: az AEPS
      • 6.1.1.1. Az AEPS célkitűzései
      • 6.1.1.2. Az AEPS hiányosságai
    • chevron_right6.1.2. Az Arktisz Tanács
      • 6.1.2.1. Az Arktisz Tanács szervezeti felépítése
      • 6.1.2.2. Az Arktisz Tanács eddigi teljesítményének értékelése
      • 6.1.2.3. Az Arktisz Tanács hatékonyságának növelésével összefüggő kérdések
  • chevron_right6.2. Egyéb Arktisz-specifikus együttműködések
    • 6.2.1. Európai regionális szervezetek
    • 6.2.2. Az őslakosok szerveződései
    • 6.2.3. Kutatási együttműködések
  • chevron_right6.3. Nem Arktisz-specifikus szervezetek az Arktiszon: az ENSZ és az EU
    • chevron_right6.3.1. Az ENSZ és az Arktisz: az UNEP és az IMO szabályai
      • 6.3.1.1. Az UNEP és az Arktisz
      • 6.3.1.2. Az IMO és az Arktisz
    • chevron_right6.3.2. AZ EU és az Arktisz
      • 6.3.2.1. Uniós érdekeltség az Arktiszon
      • 6.3.2.2. Az EU–Arktisz kapcsolat kezdetei és az Északi Dimenzió
      • 6.3.2.3. A kutatás, a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni harc triásza
      • 6.3.2.4. Az erőforrások fenntartható és ésszerű használata: energia és halászat
      • 6.3.2.5. Az őslakosok védelme
  • 6.4. A továbblépés lehetséges irányai
• chevron_right7. Az Arktisz és speciális védelmi szükségletei: útban egy környezetvédelmi rezsim felé?
  • chevron_right7.1. Az egyoldalú állami aktusokkal biztosított védelem
    • 7.1.1. Az egyoldalú állami szabályozást kiváltó körülmények
    • 7.1.2. Az unilaterális aktusok a nemzetközi jog forrásai között
    • chevron_right7.1.3. Az első egyoldalú aktus az Arktisz környezetének védelmében: a kanadai Arctic Waters Pollution Prevention Act (AWPPA)
      • 7.1.3.1. A rendelkezések területi és tárgyi hatálya
      • 7.1.3.2. A felelősség kérdése
      • 7.1.3.3. A biztonsági zóna és a szennyezésmegelőzésért felelős biztos (pollution prevention officer)
      • 7.1.3.4. Az AWPPA megszegésének következményei
    • 7.1.4. Az AWPPA nemzetközi visszhangja
    • 7.1.5. Az AWPPA legitimációja: az UNCLOS 234. cikke
    • 7.1.6. Az egykori Szovjetunió egyoldalú aktusa: szokásjog és evolúció
    • chevron_right7.1.7. A többi Arktisz-állam gyakorlata
      • 7.1.7.1. Az USA
      • 7.1.7.2. Norvégia
      • 7.1.7.3. Dánia
    • 7.1.8. Az unilateralista megoldásoké a jövő?
  • chevron_right7.2. A multilaterális védelem eszközei
    • chevron_right7.2.1. A tengeri környezet védelme
      • 7.2.1.1. A hajókból származó szennyezés
      • 7.2.1.2. A szárazföldről származó szennyezés
      • 7.2.1.3. Az OSPAR: fény az alagút végén?
    • 7.2.2. A légkör védelme
    • 7.2.3. A biodiverzitás védelme
    • 7.2.4. A kitermelésre vonatkozó szabályok
  • 7.3. Tanulságok
• chevron_right8. Az Arktisz és az Antarktisz-rezsim: a követendő példa? Követhető példa?
  • 8.1. A kiaknázási moratórium lehetősége
  • chevron_right8.2. A demilitarizált övezet létesítésének kérdése
    • 8.2.1. A demilitarizáció és az atomfegyvermentes övezet kialakításának problematikája
    • 8.2.2. Lehetőségek az Arktisz-stratégiák fényében
  • 8.3. Az Arktisz mint az emberiség közös öröksége?
• chevron_right9. Konklúzió: egy Arktisz-specifikus szerződés szükségessége
  • 9.1. Szervezet
  • 9.2. A tengeri környezet védelme
  • 9.3. A demilitarizáció és az atomfegyver-mentesítés
• Összefoglalás
• chevron_rightNemzetközi dokumentumok
  • Nemzeti bírói fórumok döntései
  • Nemzetközi bírói fórumok döntései
  • Nemzetközi egyezmények, megállapodások, deklarációk
  • Az ENSZ és szakosított szervezeteinek dokumentumai
  • A CLCS dokumentumai
  • Az Európai Unió dokumentumai
  • Az Arktisz Tanács (és az AEPS) dokumentumai
  • Egyezmények állapota a csatlakozás és ratifikáció szempontjából
  • Nemzeti normák, deklarációk, egyéb jelentős dokumentumok
• Híradások és egyéb források
• Irodalomjegyzék
• Rövidítésjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 429 6

DOI: 10.1556/9789634544296

A kötet célja az Északi-sarkvidék nemzetközi jogi helyzetének tisztázása abban a kaotikus helyzetben, amelyet a nyersanyagéhes államok vetélkedése és az ezzel összefüggő megválaszolatlan jogi kérdések okoznak a jeges térségben. Vajon az Arktisz – elsősorban vízi – területére ugyanazok a jogi szabályok vonatkoznak, mint a Föld bármely más részére, vagy különleges adottságai speciális rendelkezések, esetleg új jogi kategóriák alkalmazását indokolják? A terület története ugyanis jogi szempontból az általánostól való eltérésre, így jogi bizonytalanságok halmazára épül. A mű a vitatott kérdéseket elemzi, áttekinti és értékeli a térségre vonatkozó jelenlegi parti állami szabályozást, illetőleg nemzetközi kooperációt, és ezek fényében a terület jogi helyzetére vonatkozó megállapítások tételén keresztül mutatja be az Arktisz nemzetközi jogi helyzetét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csatlos-az-arktisz-nemzetkozi-jogi-helyzete//