Az agresszív kód

Tartalomjegyzék

• AZ AGRESSZÍV KÓD Etnikai konfliktusok feltárása, kezelési lehetőségei, előrejelzése és kommunikációs háttere
• Impresszum
• Mottó
• 1. Bevezető
• chevron_right2. Kommunikációelméletek és összefüggések
  • 2.1. A kultúra fogalma
  • 2.2. Kultúra és személyiség
  • 2.3. Kulturális kreolizáció és hibridizáció
  • 2.4. Kultúra és szocializáció
  • 2.5. A kommunikáció alaptulajdonságai
  • 2.6. Negatív kód – agresszív kód
  • 2.7. A kollektív emlékezet
  • 2.8. Identitás, nemzeti identitás
  • chevron_right2.9. A konfliktusról
    • 2.9.1. A konfliktusok típusai
    • 2.9.2. A konfliktusok szintjei
    • 2.9.3. A konfliktusok kialakulásának okai
    • 2.9.4. A konfliktus folyamata
    • 2.9.5. A konfliktusmegoldás lehetőségei
    • 2.9.6. A válság
  • 2.10. Veszteség és gyász
• chevron_right3. Feltárás
  • 3.1. A szlovákok és magyarok konfliktusának alapvető vonásai Szlovákiában
  • 3.2. Az etnikai konfliktus eszkalációjának okai
  • 3.3. Rizikótényezők – a szociológiai felmérés tárgya
  • 3.4. Eredmények és megoldások a szociológiai felmérés tükrében
  • 3.5. Pszichológiai módszerek
  • 3.6. A pszichológiai felmérés összefoglalása
  • 3.7. A szociológiai és a pszichológiai kutatások összesített eredményei
• chevron_right4. Kezelés
  • chevron_right4.1. A tréningek elmélete és módszertana
    • 4.1.1. Első szakasz: az önfeltárás folyamata
    • 4.1.2. Második szakasz: kommunikáció
    • chevron_right4.1.3. Harmadik szakasz: asszertív viselkedés
      • 4.1.3.1. Konfliktuskezelés
    • 4.1.4. Negyedik szakasz: a másság elfogadása
    • 4.1.5. Ötödik szakasz: teamépítés
  • 4.2. A tréningek célcsoportjai
  • chevron_right4.3. Tréning serdülő- és ifjúkorúakkal
    • 4.3.1. Csoportfolyamatok a gimnazisták tréningjein
    • chevron_right4.3.2. A pszichometria alkalmazása a diákoknál
      • 4.3.2.1. Én-teszt
      • 4.3.2.2. Empátiateszt
      • 4.3.2.3. Kommunikációs teszt
      • 4.3.2.4. Attitűdmérések
      • 4.3.2.5. Konfliktusmegoldás-teszt
      • 4.3.2.6. Toleranciamérés
    • 4.3.3. Az előítéletek
    • 4.3.4. Értékrendi tipológia
    • 4.3.5. Az együttélés típusai
  • chevron_right4.4. Tréning a véleményformálókkal
    • 4.4.1. Pszichometria alkalmazása a véleményformálóknál
  • 4.5. A tréningek tanúsága
• chevron_right5. Előrejelzés
  • chevron_right5.1. Feszültség-előrejelző rendszer
    • 5.1.1. Módszertani kérdések
    • 5.1.2. Szlovákia felosztása a vizsgálat szempontjából
  • chevron_right5.2. A vizsgálat lefolyása
    • 5.2.1. A szociológiai vizsgálat
    • 5.2.2. A sajtó figyelése
  • chevron_right5.3. A pszichológiai vizsgálat
    • 5.3.1. A frusztrációs helyzet
    • 5.3.2. A frusztráció vizsgálata
    • 5.3.3. A feltáró beszélgetés (exploráció)
    • 5.3.4. A Rorschach-teszt
    • 5.3.5. A Wechsler-féle intelligenciateszt két altesztje:
    • 5.3.6. Az empátiateszt
    • 5.3.7. A szociometriai háló
    • 5.3.8. Az MMPI-kérdőív Minnesota Multiphasial Personality Inventory – Minnesotai Összetett Személyiségvizsgálati Kérdőív
  • 5.4. Az eredmények összegzése
• chevron_right6. Összefoglalás
  • 6.1. Elméleti, hipotetikus eredmények
  • 6.2. Gyakorlati eredmények
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 452 4

DOI: 10.1556/9789634544524

A könyv több részből áll, melyek korábbi kutatásaim eredménye kapcsán valósultak meg egyrészt Budapesten és az egykori Jugoszláviában, Szabadkán, az öngyilkosság motivációs hátterét kutatva, másrészt Szlovákiában, a régebben Pozsonyban működő Márai Sándor Alapítvány égisze alatt, az etnikai konfliktusok kialakulásának okait kutatva.Ebben a munkában az agresszió befelé vetülésének társadalmi és egyéni okait vizsgálva megfogalmazódott a szláv (többnyire szerb) és a vajdasági magyar családokra jellemző kommunikációs sajátosság. A Jugoszláv polgárháború kitörése, amely személyesen is érintett, fogalmaztatta meg bennem (bennünk) azt a gondolatot, hogy a polgárháború kitörése mögött mennyiben húzódhatnak meg egy kultúrára jellemző kommunikációs kapcsolatok vagy a verbális kommunikáció mögött rejlő, a kultúrára jellemző gondolkodás, esetleg a kultúrák közötti kommunikációs zavarok.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bordas-az-agressziv-kod//