„Mert ha irunk népdalt, mért ne népmesét?”

Tartalomjegyzék

• „MERT HA IRUNK NÉPDALT, MÉRT NE NÉPMESÉT?” A népmese az 1840-es évek magyar irodalmában
• Impresszum
• ELŐSZÓ
• chevron_rightA 19. SZÁZADI MAGYAR MESÉK KUTATÁSÁNAK EREDMÉNYEI, PROBLÉMÁI ÉS LEHETŐSÉGEI
  • Az ismert szövegek
  • Az ismeretlen szövegek
  • Az irodalomtörténet és a folklorisztika érdekkörén kívül
  • A kora 19. századi meseszövegek idegensége és kétes státusa
  • A népmese-irodalmi mese kategóriák alkalmazásának implikációi
  • A népköltészeti szövegek írásbeli reprezentációjának hitelessége
  • chevron_right19. századi mesetextualizáció: a szóbeliség-írásbeliség médiumváltás technikái
    • Mesegyűjtés
    • A meseszöveg szerkesztése és kiadása
    • Változatképződés, rekonstrukció, filológia
    • Az 1840-es évek népmese műfaj-megjelölésű irodalmi művei
• chevron_rightKÍSÉRLETEK A NÉPMESE MŰFAJNAK A SZÉPIRODALOMBA VALÓ BEVEZETÉSÉRE AZ 1840-ES ÉVEKBEN
  • chevron_rightPetőfi Sándor: János vitéz. Népmese (1845)
    • Szájhagyomány, ponyva, irodalmi mű
    • A címről és a kettős fázisú megírásról
    • A legelőtől Tündérországig
    • A János vitéz ún. epizódjeleneteinek értelmezéséről
    • Műfaji kétségek a János vitéz 19. századi recepciótörténetében
    • A János vitéz paratextusának műfaji utalásai
    • Vígeposz vagy mese: az 1845–1849 közötti recepció
    • Vígeposz, tündérmese, népies beszély: az 1850–1865 közötti recepció
    • Az 1865–1900 közötti recepció
  • chevron_rightA néprege, a népmonda és a tündérrege Tompa Mihály költészetében
    • Gömör, Borsod, Zemplén
    • Köznemesség és mesemondás
    • Kollégiumi mesemondás
    • Az irodalmi pálya kezdete és jellege
    • A Népregék, népmondák összeállítása: anyaggyűjtés, korai publikációk
    • A meg jelentetés előkészületei
    • A kötetcímről és az alkalmazott műfaji terminusokról
    • „A tradíció olyan, mint a hang, melyet a szél messziről hoz felénk”
    • A Népregék, népmondák egykorú fogadtatása
    • Folklór és irodalom: Tompa újabb műfaji tervei
    • Tompa Mihály tündérmitológiája
  • chevron_rightArany János: Rózsa és Ibolya. Népmese (1847)
    • A Rózsa és Ibolya mesetípusának nemzetközi változatai
    • A típus 19. századi magyar variánsai
    • Arany János és családjának meseismerete
    • Arany János, Ercsey Julianna és Arany László szövegváltozata
    • A nagyszalontai folklórgyűjtés variánsai
    • A Rózsa és Ibolya megírását és korabeli fogadtatását meghatározó szituáció
    • Egy mese terve
    • „Szép tárgy, a gonosz; nagyon költői”
    • A Rózsa és Ibolya egykorú fogadtatása
    • A Magyar Szépirodalmi Szemle kritikai megjegyzései a Rózsa és Ibolyáról
    • Henszlmann Imre bírálata a Rózsa és Ibolyáról
    • Tompa Mihály a Rózsa és Ibolya egykorú fogadtatásáról
• ÖSSZEGZÉSKÉPPEN
• IRODALOM

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 559 0

DOI: 10.1556/9789634545590

A kötet azt a kérdést vizsgálja, hogy a reformkori magyar kultúrában, a népköltészet és az irodalom egyre intenzívebb kölcsönhatásának időszakában milyen kísérleteket tettek az elit kultúra bizonyos képviselői arra nézvést, hogy egy addig elsősorban a szóbeliségben hagyományozódó narratív műfajt, a tündérmesét beillesszék a nemzeti irodalom műfaji rendszerébe. Az ún. népies költők egy részének az 1840-es évek közepén Petőfi által létrehozott (majd felszámolt), az irodalomtörténeti emlékezet számára érzékelhetővé tett „triumvirátusa", vagyis Petőfi Sándor, Tompa Mihály és Arany János 1845 és 1847 között, három év leforgása alatt jelentetett meg olyan elbeszélő költeményeket, amelyekhez a népmese vagy a népmonda szerzői műfajmegjelölést társították (János vitéz; Népregék, népmondák; Rózsa és Ibolya). A kötet e három mű keletkezéstörténetét és 19. századi fogadtatását próbálja meg dokumentálni. Ezen túlmenően a magyar mesekutatás történetét áttekintve a korai magyar mesekéziratok és mesekiadások kapcsán foglalkozik a népmese és az irodalmi mese viszonyáról kialakított képzetek problematikus voltával, a szóbeliség és az írásbeliség közötti médiumváltás következményeivel, valamint a textualizációs eljárások és a hitelesség kérdésének összefüggéseivel.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gulyas-mert-ha-irunk-nepdalt-miert-ne-nepmeset//