Költészet és korszakküszöb

Tartalomjegyzék

• KÖLTÉSZET ÉS KORSZAKKÜSZÖB Klasszikusok a modernség fordulópontján
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightKöltészeti közelségek
  • chevron_rightHonnan és hová? Az „önmegszólító” vers távlatváltozása a kései modernség korszakküszöbén
    • A beszédszerep nyelvi valósága
    • Tapasztalat és hangoltság
    • Az „önmegszólító” számvetés irányvesztése
    • A korszakküszöb hatástörténeti artikulálódása
  • chevron_rightBoldogan és megtörötten? A „fenséges” alakzatai a Hajnali részegség esztétikai tapasztalatában
    • I.
    • II.
  • chevron_rightCsupasz tekintet, szép embertelenség. József Attila és a humán visszavonulás költészete
    • I.
    • II.
    • III.
    • IV.
  • chevron_rightSzótest – látvány – hangzás. A költői kép hangolt materialitásának néhány kérdése Babits és Nemes Nagy között
    • Az érzéki jelenlét szintaktikai előállítása
    • Grammatikai táj és modális személytelenítés
    • Az atmoszféra – mint szubjektum nélküli érzet
  • chevron_right„Gyík egy napsütötte kövön” Szabó Lőrinc és a modern líra biopoétikai kezdetei
    • I.
    • II.
    • III.
• chevron_rightNyelvművészeti távolságok
  • chevron_rightTónus – szólam – affektus A nyelvművészeti kérdés csapdái a Móricz-kutatásban
    • Dichotómiák és oppozíciók
    • Hangolt tér és affektív emocionalizmus
    • Megkésett naturalizmus vagy epikus újromantika?
  • „Graciőz” kötetlenség Szólam és írhatóság Esterházy prózájában
• chevron_rightMegközelíthetőségek
  • chevron_rightA nyelv, a dolgok és az alapító megnevezés A nyelvi alkotás és a mai szépirodalom
    • I.
    • II.
    • III.
  • Hogyan történik a hangulat? A hangoltság „materialitásának” irodalmi fenomenológiájához
  • chevron_rightMegértés – történés – létesülés A tudományos irodalomértelmezés dilemmáiról
    • Átadás vagy megtörténés? A tudás kétfajta bekövetkezése
    • A történő létesülés kettős medialitása
  • Az irodalomtörténet(írás) problémája Megírható-e egy hozzáférhetetlen „mibenlét” története?
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 309 1

DOI: 10.1556/9789634543091

Jelen kötet írásai közvetlenül vagy áttételesen arra törekedtek, hogy bő két évtized kutatásaira támaszkodva megmutathassák: az 1920/30-as évek korszakküszöbén nem valamiféle hatástörténeti véletlennek köszönhető a kiemelkedő alkotások szokatlan megszaporodása. Története folyamán talán először fordul elő, hogy a magyar költészetnek nem megkésett, követő, epizodikus vagy utánzó jellegű a részesedése egy nagyszabású világirodalmi fordulatban. Az értelmezéseknek olyan poétikai történések – s velük a korszak új önmegértésének kérdései – állnak a középpontjában, amelyek minden kétséget kizáróan a kortárs európai líra élvonalába, Benn, Valéry, Eliot, Pound, Kavafisz és Mandel’stam mellé emelik a kései Kosztolányi, illetve József Attila és Szabó Lőrinc nem is egy alkotását. A Te meg a világ (1932), a Medvetánc (1934) és a Számadás (1935) verseinek szemléleti-poétikai újításaival olyan messze ható költészettörténeti fordulat veszi kezdetét a magyar modernségben, amelynek valódi jelentőségét a maga következményeiben – a korszak iránt elmélyülő érdeklődés ellenére – máig sem látjuk még igazán pontosan.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kulcsar-kolteszet-es-korszakkuszob//