A digitális pedagógia elmélete

Tartalomjegyzék

• A digitális pedagógia elmélete
• Impresszum
• Előszó
• Köszönetnyilvánítás
• Van-e tanár ebben az osztályban?
• chevron_right1. Bevezetés
  • chevron_right1.1. Előnyök és kihívások
    • 1.1.1. Könyvünk előzményei
    • 1.1.2. Definíciók
    • 1.1.3. Az oktatás transzformációja – tanárok az űrhajóban
    • 1.1.4. Feltételezések és állítások
    • 1.1.5. Kérdések
    • 1.1.6. Közelítések
  • chevron_right1.2. Az oktatás új platformja, a hálózat
    • 1.2.1. A kötet szerkezete
    • 1.2.2. Röviden a terminológiahasználatról
    • 1.2.3. A kötet előzményei
    • 1.2.4. Újabb döntési kényszerben
    • 1.2.5. A tervezett elavulásról
• chevron_right2. Pedagógiai diskurzusok az információs társadalomban
  • chevron_right2.1. A digitális technológia diszruptív jellege
    • 2.1.1. Reboot
    • 2.1.2. Funkcionális előzmények és példák
  • chevron_right2.2. A téma vizsgálatának kihívásairól. Szakirodalmi áttekintés
    • 2.2.1. Gyakorlatok és módszerek
    • 2.2.2. Históriák
    • 2.2.3. Jelenségek
    • 2.2.4. Kilengések
• chevron_right3. A jövő digitális • Az információs társadalom és a digitális kultúra
  • 3.1. Bevezetés
  • 3.2. Az internet mint a digitalizáció trójai falova
  • 3.3. Az információs társadalom
  • 3.4. A digitális kultúra
  • 3.5. A negyedik ipari forradalom
  • 3.6. Az online nyilvánosság
  • 3.7. Az online kommunikáció és média
• chevron_right4. A digitális pedagógia
  • chevron_right4.1. A digitális pedagógia, az információs társadalom és a digitális kultúra rendszere
    • 4.1.1. Konvergencia és komplexitás
    • 4.1.2. Szemléltetésből szemléletmód
    • 4.1.3. Analógból digitális
  • chevron_right4.2. Az internetes kommunikáció és média rövid története a tanulás és tanítás folyamatainak szempontjából
    • chevron_right4.2.1. Első korszak
      • 4.2.1.1. Az út az internetig
      • 4.2.1.2. Mundaneum
      • 4.2.1.3. Memex
      • 4.2.1.4. A távoli orákulumoktól a házi számítógépekig
      • 4.2.1.5. Az interaktív, oktatási célokat is szolgáló számítógépek megjelenése
    • chevron_right4.2.2. Második korszak
      • 4.2.2.1. A világháló
    • chevron_right4.2.3. Harmadik korszak
      • 4.2.3.1. Mobileszközök, szabadon írható web 2.0-ás platformok az oktatásban
    • chevron_right4.2.4. Negyedik korszak
      • 4.2.4.1. Az adat- és algoritmuskor
  • chevron_right4.3. Oktatás képernyők és adatbázisok környezetében
    • 4.3.1. A 2010-es évektől domináns pedagógiai stratégiák és módszerek
    • 4.3.2. A módszertanok bemutatásának szelekciójáról
    • 4.3.3. Vidd haza az iskolát!
    • 4.3.4. Vissza az osztályterembe!
    • 4.3.5. Játszani is engedd!
    • 4.3.6. A saját emlékezetkultúra és mikronarratíva kialakítása
    • 4.3.7. Mikrotartalmak csökkentett összetevőkkel
    • 4.3.8. Iskola az egész világ
    • 4.3.9. Hagyományos oktatási gyakorlatot csak nyomokban tartalmaz
  • chevron_right4.4. Szellem a gépben
    • 4.4.1. Beniger forradalma
    • 4.4.2. Tomasello elméje
    • 4.4.3. Donald külső szimbolikus tára
    • 4.4.4. A gépek mesterséges intelligenciája
    • 4.4.5. Turing hagymahéja
    • 4.4.6. Searle szobája
    • 4.4.7. Postman képernyője
    • 4.4.8. Dewar nem szándékolt következményei
    • 4.4.9. Ong írásbelisége
    • 4.4.10. Borges könyvtára
    • 4.4.11. Landow hipervilága
    • 4.4.12. Virilio sebessége
    • 4.4.13. Lezárás
• chevron_right5. Didaktika 2.0
  • chevron_right5.1. Bevezetés
    • 5.1.1. A végtelen görgetés gyermekei
    • 5.1.2. A kormányzók és a sodródók
    • 5.1.3. A célközönség megismerésének fontossága
  • chevron_right5.2. A digitális pedagógia környezetében alkalmazott technológia hatása a kognitív képességekre
    • 5.2.1. Figyelem
    • 5.2.2. Memória
    • 5.2.3. Processzor
    • 5.2.4. Interaktivitás
    • 5.2.5. Élmény
  • chevron_right5.3. Kihívások és pedagógiai szempontok
    • 5.3.1. Új interfész és a hozzá kapcsolódó írástudás. A képernyő és a hipertext
    • 5.3.2. Pedagógiai szempont: átalakuló olvasási szokások
    • 5.3.3. Képi fordulat és élményszerűség
    • 5.3.4. Pedagógiai szempont: a mémek
    • 5.3.5. Szabadon írható platformok
    • 5.3.6. Pedagógiai szempont: a bizonytalanság növekedése és a végtelen kínálat görbéje
    • 5.3.7. Új valóságmetaforák
    • 5.3.8. Pedagógiai szempont: virtuális valóság és távoli jelenlét
    • 5.3.9. Pedagógiai szempont: az augmentált valóság
  • chevron_right5.4. Oktatás járvány idején
    • 5.4.1. Aktivizmus és ajánlások
  • chevron_right5.5. A pedagógiai rendszer további szereplői
    • 5.5.1. A digitális iskola
    • 5.5.2. A digitális szülő
  • chevron_right5.6. A tanítás és tanulás új felületei és rítusai
    • 5.6.1. Keretrendszerek (tanulásmenedzsment-rendszerek)
    • 5.6.2. Online oktatóvideó
    • 5.6.3. Tantárgyi blog
    • 5.6.4. Augmentált valóságtér
    • 5.6.5. Virtuális valóságtér
    • 5.6.6. Vitafórum
    • 5.6.7. Csevegőprogram
    • 5.6.8. Valós idejű videokonferencia-rendszer
    • 5.6.9. Valós idejű videokonferencia szöveges visszajelzési lehetőséggel
    • 5.6.10. Online kollaborációs felület
    • 5.6.11. Digitális történetmondás online felületen
    • 5.6.12. Podcast
    • 5.6.13. Online faliújság
    • 5.6.14. Online feladatlapok, tesztek
  • 5.7. Egy felmérés tanulságai
  • chevron_right5.8. A hagyományos osztálytermi oktatási módszerek javasolt technológiai transzformációja
    • 5.8.1. Megváltozott tanári szerepek
    • chevron_right5.8.2. Az oktatási módszerek transzformációja
      • 5.8.2.1. Előadás
      • 5.8.2.2. Magyarázat
      • 5.8.2.3. Szemléltetés
      • 5.8.2.4. Tanulói előadás
      • 5.8.2.5. Megbeszélés
      • 5.8.2.6. Vita
      • 5.8.2.7. Projekt
      • 5.8.2.8. Szimuláció
      • 5.8.2.9. Játék
      • 5.8.2.10. Hibrid módszerek
  • 5.9. Az egyes életkori csoportok fejlődéslélektani jellemzőinek figyelembevétele
• chevron_right6. A digitális pedagógia elméleti kerete
  • 6.1. A könyvtáritól a hálózati emberig
  • chevron_right6.2. Az elméleti keretrendszer tanulói jelenségei
    • 6.2.1. Kreativitás, széles körű ismeretszerzés és felfedező kutatás
    • 6.2.2. Gyors ismeretszerzés és jobb vizuális tájékozódás
    • 6.2.3. Hatékonyabb horizontális együttműködés
    • 6.2.4. Együttélés a hibákkal
    • 6.2.5. Nagyobb fokú önállóság
  • chevron_right6.3. A digitális pedagógia kihívásai
    • 6.3.1. Eszköztelenek
    • 6.3.2. A tantárgyi tudás újraparcellázása
  • 6.4. Az osztályterem kiterjesztésének építőelemei
  • 6.5. Módszertani vázlat a távoktatáshoz
  • 6.6. A digitális pedagógia jövője. A mesterséges intelligencia kora
• chevron_rightMelléklet • Stratégiák és keretrendszerek
  • chevron_rightVíziók • Oktatás – rejtett kincs
    • Európai egységes keretrendszer • A Közös Európai Digitális Kompetencia Keretrendszer (DigComp) létrehozásának előzményei, a célcsoportonkénti keretrendszerek – a DigComp 2.1, a DigCompEdu és a DigCompOrg keretrendszerek sajátosságai
    • Lokalizált verzió – DOS
• chevron_rightIrodalomjegyzék
  • A kötet írása során felhasznált saját monográfiák
  • A kötetben használt saját tanulmányok
  • A kötetben használt, társszerzőkkel írt saját tanulmányok
• A szerző életrajza

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 585 9

DOI: 10.1556/9789634545859

A kötet a digitalizáció és a hálózati lét természetéből fakadó pedagógiai kérdéseket az online kommunikáció és média kérdéseivel strukturális összefüggésben jeleníti meg. A mű célja a pedagógiai gyakorlattal szerves egészet alkotó elméleti keretrendszer megalkotása, amely közös nevelés-, illetve média- és kommunikációtudományi elveken alapszik.

Szűts Zoltán definíciója szerint a digitális pedagógia az osztálytermi vagy távoktatási módszertanok, gondolkodásmódok, szervezési folyamatok és munkaformák olyan egysége, amely infokommunikációs eszközökre, képernyőkre, adatbázisokra és digitális tartalmakra épül.

A szerző nem titkolt szándéka megtalálni az egyensúlyt a technooptimizmus és -pesszimizmus között, miközben lándzsát tör a tudatos digitálistechnológia-használat jól azonosítható előnyei mellett.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szuts-a-digitalis-pedagogia-elmelete//