"A magyar nyelvet írni kezdik"

Tartalomjegyzék

• A magyar nyelvet írni kezdik” Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightI. Az irodalom meghonosodása
  • chevron_rightA) Az alapok
    • 1. Az ősköltészet és a lovagi irodalom
    • 2. A rovásírás
    • 3. Az írástudók rétegei
  • B) Az irodalmi ismeretek külföldi forrásai (tankönyvek)
  • chevron_rightC) A hazai szakismeretek
    • 1. A legrégibb hazai iskoláskönyv
    • 2. Az írók nyilatkozatai
    • 3. A latin etimológia
  • D) Az oklevélírás és az egyházi beszéd
  • E) A magyar és a latin nyelv első érintkezései
  • chevron_rightF) Az irodalomtörténetírás csírái
    • 1. Az irodalomtudomány és Magyarország
    • 2. A literátori öntudat
    • 3. Az írásos hagyományok kialakulása
• chevron_rightII. Az irodalomtudomány kibontakozása
  • chevron_rightA) Az új külföldi tankönyvek és forrásművek
    • 1. Nyelvtanok
    • 2. Szótárak
    • 3. Ars dictandi, ars praedicandi, ars orandi
    • 4. Poétikák
    • 5. Irodalomtörténetírás
    • 6. Irodalmi olvasmányok
  • chevron_rightB) Eredeti művek
    • 1. Kommentárok
    • 2. Ars notaria
    • 3. Ars praedicandi
  • chevron_rightC) Irodalomtörténetírás
    • 1. Liturgikus művek
    • 2. A magyar szentek legendái
    • 3. A rendtörténetek és az irodalomtörténetírás
• chevron_rightIII. A magyar nyelv a latinság iskolájában
  • chevron_rightA) A szóbeliség és az írásbeliség határai
    • 1. Nyílt és zárt szövegek a magyarban
    • 2. A literátus réteg csoportnyelve
  • chevron_rightB) A magyar szöveg felszabadulása
    • 1. Archaikus szövegek
    • 2. A katekétikus irodalom
    • 3. A bibliafordítások
  • C) A szójegyzékek és a magyar nyelvű irodalmi műveltség
  • D) A magyar ars praedicandi
  • E) A levélírás magyar mestersége
  • chevron_rightF) Az irodalmi működésről és az irodalomról vallott nézetek
    • 1. A szó szerinti fordítás
    • 2. Akkomodáció
    • 3. Irodalmi program és irodalmi mű
• Rövidítések

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 099 1

DOI: 10.1556/9789634540991

Milyen irodalmi normák szabták meg a középkori Magyarországon az írók tevékenységét? Mit gondoltak műveikről és közönségükről az alkotók? Mit várt a publikum az íróktól, előadóktól? Mi volt az a szabályrendszer, amely az alkotókat szó- vagy írásbeli közlendőik megfogalmazásában befolyásolta? Ezekre a kérdésekre keres választ a szerző e könyvében, szintézissé formálva a kor egyes jelenségeit feltáró részletkutatásokat. A latinul író, latinon iskolázott literátusok tevékenységének elemzéséből vezeti át az olvasót a magyar nyelvű alkotások bemutatásához, új megvilágításba helyezve latin és anyanyelv, szó- és írásbeliség kapcsolatát, különösen nagy fontosságot tulajdonítva a művek megszületésében a társadalmi igényeknek és az alkotók mindennapi gyakorlatának. Ily módon az irodalmi gondolkodás vizsgálata az egész középkori szellemi élet freskójává szélesedik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tarnai-a-magyar-nyelvet-irni-kezdik//