A hadviselés művészete I.

Tartalomjegyzék

• A HADVISELÉS MŰVÉSZETE I. (12 000–900)
• Impresszum
• 1. BEVEZETŐ
• chevron_right2. A KATONAI TEVÉKENYSÉG KEZDETEI (Kr. e. 12 000–4000)
  • 2.1. Az ismert kezdetek (Kr. e. 12 000–9000)
  • 2.2. Az első magas fokon szervezett társadalmak (Kr. e. 9000–4000)
• chevron_right3. AZ ELSŐ „ISMERT” ÁLLAMSZERVEZETEK (Kr. e. 4000–2000)
  • 3.1. Az aszimmetrikus társadalomfejlődés (Kr. e. 4000–2500)
  • 3.2. A sumer kultúrkör hadművészete (Kr. e. 3000–2000)
  • 3.3. Az első birodalmak (Kr. e. 3000–2000)
  • 3.4. Európa helyzete (Kr. e. 2600–2000)
  • 3.5. Az erődítések fejlődése (Kr. e. 4000–2000)
• chevron_right4. ÁTMENET A NAGYHATALMI RENDSZEREKBE (Kr. e. 2000–1000)
  • 4.1. A korai bronzkor (Kr. e. 2000–1500)
  • 4.2. A „klasszikus” bronzkor (Kr. e. 1600–1000)
  • 4.3. Az Egyiptomi Újbirodalom
  • 4.4. Az urnamezős kultúra (Kr. e. 1300–1000)
  • 4.5. A katonai védelmi létesítmények Kr. e. 2000 és 1000 között
• chevron_right5. A KLASSZIKUS HATALMI RENDSZEREK KIALAKULÁSA (Kr. e. 1000–500)
  • 5.1. Az iráni hatalom fejlődése és Asszíria
  • 5.2. A római állam kialakulása
  • 5.3. A „barbár” népek terjeszkedése (Kr. e. 900–500)
• chevron_right6. A HADMŰVÉSZET FEJLŐDÉSE (Kr. e. 500–300)
  • 6.1. A római köztársaság első hódító háborúi
  • 6.2. A falanxharcászat fénykora
  • 6.3. Változások a görög hadművészetben
  • 6.4. A manipuláris harcrend kifejlődése
  • 6.5. A makedón hadművészet
  • 6.6. Katonai erődítések a hellenisztikus és környező világban
• chevron_right7. AZ ÖSSZEURÓPAI STRATÉGIA ELSŐ MEGJELENÉSE (Kr. e. 300–200)
  • 7.1. Diadokhosz háborúk
  • 7.2. Küzdelem a Földközi-tenger keleti medencéjéért
  • 7.3. A második pun háború (a nagy mediterrán háború)
• chevron_right8. A RÓMAI BIRODALOM KIALAKULÁSÁNAK KORA (Kr. e. 200–30)
  • 8.1. A Dél-szibériai népek hadművészete (Sargatka-kultúra)
  • 8.2. Róma világuralomra tör
  • 8.3. Marius és Sulla kora
  • 8.4. A köztársaság utolsó évtizedei
  • 8.5. Az európai és a közel-keleti erődépítészet (Kr. e. 200–Kr. u. 30)
• chevron_right9. A RÓMAI CSÁSZÁRSÁG KORA (Kr. e. 30–Kr. u. 460)
  • 9.1. Róma, Európa meghatározó politikai szereplője
  • 9.2. A sztyeppei népek és Róma állandósult összeütközései
  • 9.3. A birodalmi hadtevékenység a II–III. században
  • 9.4. A késő császárkor katonai tevékenysége
  • 9.5. Vár- és erődépítészet a II–V. században
• chevron_right10. A KÖZÉPKORI HATALMI RENDSZEREK KIALAKULÁSA (Kr. u. 460–900)
  • 10.1. Vetélkedés a római maradványok felett
  • 10.2. Új szereplők, és a Frank Birodalom
  • 10.3. A Frank Birodalom utódállamai, a kora középkori Európa
  • 10.4. A korai középkor várépítészete
  • 10.5. A magyarok honfoglalása
• Kronológia
• Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 059 971 9

DOI: 10.1556/9789630599719

A könyv alapvető célja segítséget nyújtani az európai történelmi-hadtörténelmi események megértéséhez a haditechnika és a katonai tevékenység fejlődésén, e fejlődés mozgatórugóin keresztül.

Ahhoz, hogy a hadtudomány és a harcászat kialakulását, összefüggéseit folyamatokban tudjuk vizsgálni, néhány a történelemben használatos és általánosan elismert fogalmat figyelmen kívül kell hagynunk. Az egyik a társadalmi rendszer kérdése. A tárgyalt korszakot "rabszolgatartó társadalom" névvel illetik. Számunkra például ennek nincs jelentősége, hiszen a rabszolgák kisebb-nagyobb tömege semmiféle hatást nem gyakorolt a katonai tevékenység fejlődésére. Fontos ellenben a földtulajdon, illetve a pénz szerepe a gazdasági-társadalmi életben. Ha a földművelés a meghatározó a társadalomban, akkor általános hadkötelezettséget, paraszthadseregeket várhatunk (például Sumer, Egyiptomi Óbirodalom, római királyság). Amikor a pénz, a pénzforgalom szerepe előtérbe kerül, a jól felszerelt zsoldoskatonaság jelenik meg a maga harcászati, hadászati elveivel.

A korok szerinti felosztás szintén nem szerencsés. Az őskor-ókor-középkor szétválasztás azt sugallja, hogy ezek határán valami fontos változás történt. Ez hadművészeti szempontból semmi esetre sincs így, a fejlődés folyamatos, törés csak egyes kultúrákban, helyi körülmények között következhetett be. Ezért mi az idő szerinti besorolást alkalmazzuk.

Végül még egy megjegyzés a haditechnikai, harcászati fejlődéssel kapcsolatban. Leszögezhetjük, hogy a technikai fejlődés Európa egészére nézve folyamatos, természetesen helyi sajátosságokkal. A fő változások a társadalmi rendszerrel, berendezkedéssel kapcsolatban a fegyvernemek egymáshoz való viszonyaként jelentkeznek. Ezek a változások erősítve vagy gyöngítve a társadalmak agresszivitásával, birodalmi elhivatottságával vezetnek egyes államok magas szintű, jól szervezett katonai kultúrájához, hadtudományához. A könyvben különös figyelmet fordítunk a magyar (sztyeppei) haditechnikának, hadművészetnek, mivel e területen még napjainkban is él és elterjedt a csak nyilazó, barbár hordák megalázó és téves képzete.

A könyv nem (csak) hadtörténeti áttekintést nyújt, hanem a hadművészet mozgatórugóit, fejlődését követi. Ezt kiegészíti egy folyamatos haditechnikai elemzés. Az elméleti részeket hadjáratok és jelentősebb csaták leírása illusztrálja, sok csatatérképpel és a hadműveleti eseményeket bemutató térképlappal. A szárazföldi erők fejlődésének bemutatása mellett nagy súlyt helyezünk a vár- és erődépítészet változásainak tárgyalására, és a fejlődés menetének rajzokon történő bemutatására. A kötetet részletes katonai kronológia egészíti ki.

Hivatkozás: https://mersz.hu/winkler-a-hadviseles-muveszete-i//