Erődépítészet

Tartalomjegyzék

• ERŐDÉPÍTÉSZET (A KEZDETEKTŐL 1880-IG)
• Impresszum
• 1. Bevezető
• 2. Általános erődítési fogalmak
• 3. Erődrekonstrukció, a feldolgozás módszerei
• chevron_right4. Az erődítés kezdetei (Kr. e. 9000–Kr. e. 1000)
  • 4.1. Az előzmények
  • 4.2. Az erődített városok, erődvárosok megjelenése
  • 4.3. A bronzkori települések erődítéseinek fejlődése
• chevron_right5. Az európai várak, erődök fejlődése (Kr. e. 1000–Kr.u. 700)
  • 5.1. Az átmeneti kor erődépítészete
  • 5.2. A klasszikus ókor erődépítészete, Róma (Kr. e. 500–30)
  • 5.3. Erődítések a római államban és a környező világban (Kr. e. 30–Kr. u. 400)
  • 5.4. A kora középkor városerődítései (Kr. u. 400–700)
• chevron_right6. A középkori várépítészet (900–1350)
  • 6.1. A korai középkor várépítészete
  • 6.2. A keresztes háborúk időszaka és a gazdasági fejlődés hatása
• chevron_right7. Az erődítések fejlődése a tüzérség megjelenése után (1350–1500)
  • 7.1. Az első megoldások a tüzérség elhelyezésére
  • 7.2. A tüzérség alkalmazásának uralkodóvá válása az erődépítészetben
  • 7.3. Az ostrommódszerek változása a tüzérség alkalmazásának kezdete után
• chevron_right8. Az első bástyás rendszerek (1490–1600)
  • 8.1. A bástyás védőövek kialakulása (1490–1550)
  • 8.2. A klasszikus, „II. periódusú” rendszerek (1540–1570)
  • 8.3. A klasszikus, „III. periódusú” rendszerek (1560–1600)
  • 8.4. Speciális megoldások és útkeresés a bástyás rendszerek mellett
  • 8.5. A bástyás rendszerek átalakulásának kezdete, a fejlődés irányai
  • 8.6. Magyarországi várépítészet a török háborúk első szakaszában
  • 8.6. Az ostrommódszerek lassú változása
• chevron_right9. A bástyás rendszerek építésének csúcspontja (1600–1750)
  • 9.1. A védelem mélységének kiterjesztése, tagolt bástyás rendszerek
  • 9.2. Az ollórendszerek kialakulása, átmeneti formák
  • 9.3. Új irányzatok az erődépítésben és városerődítésekben
  • 9.4. Az ostromtechnika fejlődése
  • 9.5. Átmenet az új rendszerek felé
  • 9.6. A magyar erődépítészet a török háborúk második szakaszában
• chevron_right10. A bástyás rendszerek felhagyása, új erődítési módszerek (1750–1830)
  • 10.1. A tüzérség fejődésének hatása a mélységi védelemre
  • 10.2. A csillagrendszerek fejlődése
  • 10.3. A porosz rendszer
  • 10.4. A magyar erődrendszerek fejlődése (1600–1800)
• chevron_right11. A területvédelem új módszerei (1820–1850)
  • 11.1. A zárt védelmi vonalak kialakulása
  • 11.2. Az első överődszerű védelmi rendszerek
• chevron_right12. Az övvár-rendszerek kialakulása
  • 12.1. Az övvár-rendszerek kialakulásának első lépése (1850–1860)
  • 12.2. Az överődök összefűzése, zárt belső védelmi vonalak
  • 12.3. Az överődök fejlődése (1860–1880)
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 403 6

DOI: 10.1556/9789634544036

A kötet folytatása Winkler Gusztáv Erődvárosok, városerődítések című könyvének. A mű alapvető célját meghatározza, hogy a különféle erődítések elemzése, bemutatása, hadtörténeti jellegű ismertetése jelenleg is előtérben van e létesítményeknek a szigorúan vett erődépítészeti bemutatásával szemben. Ennek fő oka az, hogy az olvasót inkább a hadtörténelem eseményei vonzzák. Viszont ha figyelmünket csak az erődítések építésére összpontosítjuk, segítségül hívhatunk olyan szakterületeket is (pl. mérnöki ismeretek), amelyek a funkció, feladat, működés témakörében nyújthatnak nagy segítséget. Ezek azt segítik megérteni, hogy miért, hol és mikor építettek bizonyos védműveket, miért alakítottak ki bizonyos városalaprajzokat stb. Így átgondolva a dolgot, beláthatjuk, hogy az erődítmények építésének mérnöki megközelítése sok fontos kiegészítést nyújthat a humán területek szaktudományainak, kutatóinak.

A kötet megkísérli azoknak a homályosnak tűnő segédinformációknak kifejtését, rendszerezését, összegzését, amelyek segíthetnek a magyarországi és nemzetközi erődépítészet módszereinek jobb megértésében. Mindezt azzal a módszerrel oldja meg, hogy speciális szemüvegen keresztül (gyakorlatilag a történettudománytól függetlenül) vizsgálja a városok, erődvárosok építését, funkcióit. Ez a módszer pedig a mérnöki szemlélet, amely, mint "általánosan tudott", a fizikai valóságból indul ki, ezt a valóságot magyarázza, és esetenként a magyarázatok, fizikai és geometriai alapelvek segítségével esetleg megkísérli a múlt fizikai valóságát legalábbis elméletben rekonstruálni. Remélhetőleg olyan, talán élvezetes könyvet sikerült készíteni, amely a szórakoztatás mellett segíti a történelem egyes kérdéseinek megértését.

Winkler Gusztáv építőmérnök e kötetében segítséget kíván nyújtani a történelmi-hadtörténeti események jobb megértéséhez a haditechnika, az erődépítészet fejlődésének részletes bemutatásával. Az olvasó közel 210 színes térképvázlat és magyarázó ábra segítségével követheti nyomon a katonai építészet fejlődésének történetét, beleértve és kiemelve a magyar erődítések építésének okait, lépcsőfokait, a fejlődés folyamatát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/winkler-erodepiteszet//