1. Hová levél? (Az első hírek a költő sorsáról)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Owaimer Oliver (2025): A költő születése. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641498 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1326ksz__6/#m1326ksz_4_p1 (2025. 12. 05.)
Chicago
Owaimer Oliver. 2025. A költő születése. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641498 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1326ksz__6/#m1326ksz_4_p1)
APA
Owaimer O. (2025). A költő születése. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641498. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1326ksz__6/#m1326ksz_4_p1)
Petőfi utolsó napjáról végeláthatatlan terjedelmű irodalom született az elmúlt százhetven évben, ám eddig még senki nem tudta megbízhatóan rekonstruálni az eltűnés pontos körülményeit. A költőről szóló halálhírek már a csata napján terjedni kezdtek, viszont a közvélemény (és a későbbi emlékezet) nem nyugodhatott meg a bizonytalan, egymásnak ellentmondó információtöredékek ismeretében.1 Jelen fejezet nem egy újabb elmélet fölállítását kísérli meg, inkább a fehéregyházi csata utáni napokra koncentrál. Az akkor fölmerülő (máig ható) teóriák kontextusára, hátterére, illetőleg azok Petőfi-képére fordítja figyelmét. A költő eltűnéséről szóló lehetséges narratívákhoz alapot szolgáltató forrásokat rendszerezi és értelmezi, abban a reményben, hogy ezáltal láthatóvá teszi – in statu nascendi – a Petőfi-rejtély (mint az emlékezet egyik központi konstrukciójának) korai (ki)alakulását.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Owaimer Oliver (2025): A költő születése. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641498 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1326ksz__6/#m1326ksz_4_p2 (2025. 12. 05.)
Chicago
Owaimer Oliver. 2025. A költő születése. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641498 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1326ksz__6/#m1326ksz_4_p2)
APA
Owaimer O. (2025). A költő születése. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641498. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1326ksz__6/#m1326ksz_4_p2)
E forráscsoportot egészítik ki a Szendrey Júlia újraházasodása kapcsán született szövegek. Schöpflin Aladár 1930-ban vetette föl, hogy az özvegy új házassági döntését követő, sokat tárgyalt botránynak társadalomlélektani okai lehettek: egyféle felelősséghárító, feszültséglevezető aktust látott a Szendrey Júliát ért támadások mögött: „az összeomlott szabadságharc romjain megkezdődött a bűnbakkeresés. A politikában még habozott a közvélemény, Kossuthban keresse-e a bűnbakot, vagy Görgeiben. Petőfi bűnbakját hamar megtalálták Julia személyében.”2 Petőfi monográfusa, Kerényi Ferenc is több helyütt bűnbakképzésről beszél Szendrey Júlia korabeli megítélése kapcsán, elégedetlenségét fejezve ki, amiért a szerzőnő teljes „rehabilitációja” az ezredforduló után sem valósult meg.3 Reményeink szerint talán a Szendrey Júlia „bűnbakszerepéről” szóló toposzszerű vélekedések is másképp láthatók, ha nem pusztán egyfajta kulturális antropológiai (esetleg szociálpszichológiai) megközelítésben, hanem a korai Petőfi-legendák (és azok mediális kontextusa) tükrében értelmezzük őket.
1 Margócsy 2020, 55–56.
3 Kerényi 2022b, 170–171. Kerényi 2022c, 379. Kerényi 2008, 488.