Egy kísérlet megtervezésének első lépése a kísérleti cél egyértelmű meghatározása. A kísérletek egy tényező, a független változó hatását vizsgálják egy másik tényező, a függő változó kimeneteire. Tegyük fel, hogy azt szeretnénk vizsgálni, hogy ugyanazon információ különböző formátumokban történő közlése hatással van-e az emberek gazdasági viselkedésének valamilyen aspektusára. Egy labilis gazdasági helyzetben egyes emberek azt látják a tévében, hogy számos ember áll sorban egy bank előtt, hogy kivegye a pénzét, míg mások azt olvassák a hírekben, hogy az emberek 0,01 százaléka tervezi kivenni a pénzét az adott bankból. Vajon ugyanakkora hajlandóságot fog érezni a két eltérő hírfogyasztási szokással rendelkező csoport arra, hogy ők is kivegyék a bankból a pénzüket? Ha egy kísérlet résztvevőiből két csoportot alakítunk ki, és mindkettőnek leírjuk ugyanazt a gazdasági helyzetet a bankcsődök bizonyos fixált bekövetkezési valószínűségével, de az egyik csoportnak egy videót vetítünk a bankok előtt sorban álló emberekről, a másik csoportnak pedig egyszerűen megadjuk a bankok előtt sorban álló emberek számát, akkor vizsgálhatjuk például azt, hogy ugyanazon információ bemutatásának a manipulálása milyen hatással van arra, hogy a kísérleti résztvevők mekkora hajlandóságot mutatnak a pénzük azonnali felvételére a bankból. Azaz a független változó az információbemutatás módja, jelen esetben képi vagy számszerű, a függő változó pedig az egyének arra vonatkozó hajlandósága, hogy kivegyék a pénzüket a bankból. Úgy is eljárhatunk azonban, hogy a kísérleti résztvevőknek többféle makrogazdasági helyzetet írunk le. A gazdasági helyzeteket leíró paraméterek, valamint a bankból pénzüket kivenni kívánók számának különböző bemutatási módjaiból állítunk össze olyan kísérleti feladatokat, melyekre adott válaszok összehasonlítása következtetni enged az információbemutatás módja, a gazdasági paraméterek és az emberek pénzkivételi hajlandóságára vonatkozó összefüggésekre.