Általános kémia
12. Oldhatósági szorzatok
reakcióegyenlet | L | ||
---|---|---|---|
AgBr |
→ |
Ag+ + Br– | 7,7·10–13 |
CuBr |
→ |
Cu+ + Br– | 4,9·10–9 |
Hg2Br2 |
4,6·10–23 | ||
PbBr2 | → | Pb++ + 2 Br– |
7,4·10–5 |
Ag2CO3 |
→ |
6,5·10–12 | |
BaCO3 | → | 8·10–9 | |
CaCO3 | → | 4,8·10–9 | |
CdCO3 | → | 2,5·10–14 | |
Li2CO3 |
→ |
1,7·10–5 | |
MgCO3 | → | 1,0·10–5 | |
NiCO3 | → | 6,6·10–9 | |
PbCO3 | → | 1,5·10–13 | |
SrCO3 | → | 1,6·10–9 | |
ZnCO3 | → | Zn++ + CO32– |
1,4·10–11 |
AgCl |
→ |
Ag+ + Cl– | 1,56·10–10 |
Hg2Cl2 |
→ |
2,0·10–18 | |
PbCl2 | → | Pb++ + 2 Cl– |
1,6·10–5 |
TlCl |
→ |
Tl+ + Cl– | 1,9·10–4 |
Ag2CrO4 |
→ |
9,0·10–13 | |
BaCrO4 | → | 2,4·10–10 | |
CaCrO4 | → | 2,3·10–2 | |
PbCrO4 | → | 1,77·10–14 | |
SrCrO4 | → | 3,5·10–5 | |
BaF2 | → | Ba++ + 2 F– | 1,7·10–6 |
CaF2 | → | Ca++ + 2 F– | 3,95·10–11 |
MgF2 | → | Mg++ + 2 F– | 7,1·10–7 |
PbF2 | → | Pb++ + 2 F– | 3,2·10–8 |
SrF2 | → | Sr++ + 2 F– | 2,8·10–9 |
Ag(OH) |
→ |
Ag+ + OH– | 1,52·10–8 |
Al(OH)3 | → | Al+++ + 3 OH– |
1,1·10–33 |
Ca(OH)2 | → | Ca++ + 2 OH– |
3,1·10–5 |
Cd(OH)2 | → | Cd++ + 2 OH– |
5,9·10–15 |
Co(OH)2 | → | Co++ + 2 OH– |
1,6·10–18 |
Cr(OH)3 | → | Cr+++ + 3 OH– |
5,4·10–31 |
Fe(OH)2 | → | Fe++ + 2 OH– |
4,8·10–15 |
Fe(OH)3 | → | Fe+++ + 3 OH– |
1,1·10–33 |
Mg(OH)2 | → | Mg++ + 2 OH– |
1,2·10–11 |
Mn(OH)2 | → | Mn++ + 2 OH– |
4,0·10–14 |
Ni(OH)2 | → | Ni++ + 2 OH– |
1,6·10–16 |
Pb(OH)2 | → | Pb++ + 2 OH– |
6,8·10–13 |
Sb(OH)3 | → | Sb+++ + 3 OH– |
4,0·10–42 |
Sn(OH)2 | → | Sn++ + 2 OH– |
1,4·10–28 |
Zn(OH)2 | → | Zn++ + 2 OH– |
1,0·10–17 |
AgIO3 | → | 9,2·10–9 | |
Cu(IO3)2 |
→ |
1,4·10–7 | |
Hg(IO3)2 |
→ |
3,0·10–20 | |
AgI |
→ |
Ag+ + I– | 1,5·10–16 |
Cu2I2 |
→ |
2 Cu+ + 2 I– |
1,1·10–12 |
Hg2I2 |
→ |
3,7·10–29 | |
PbI2 | → | Pb++ + 2 I– | 8,7·10–9 |
Ag2SO4 |
→ |
7,7·10–5 | |
BaSO4 | → | 1,1·10–10 | |
CaSO4 | → | 6,1·10–5 | |
PbSO4 | → | 2,2·10–8 | |
SrSO4 | → | 2,8·10–7 | |
Ag2S | → | 2 Ag+ + S–– |
1,6·10–49 |
As2S3 |
→ |
2 As+++ + 3 S–– |
4,0·10–29 |
Bi2S3 |
→ |
2 Bi+++ + 3 S–– |
1,8·10–99 |
CdS |
→ |
Cd++ + S–– |
3,6·10–29 |
CoS |
→ |
Co++ + S–– |
3,0·10–26 |
CuS |
→ |
Cu++ + S–– |
6,0·10–36 |
Cu2S | → | 2 Cu+ + S–– |
2,5·10–50 |
FeS |
→ |
Fe++ + S–– |
6,0·10–18 |
Fe2S3 |
→ |
2 Fe+++ + 3 S–– |
1,0·10–88 |
Hg2S | → | 2 Hg+ + S–– |
1,0·10–47 |
HgS |
→ |
Hg++ + S–– |
2,0·10–54 |
MnS |
→ |
Mn++ + S–– |
1,4·10–15 |
NiS |
→ |
Ni++ + S–– |
1,4·10–24 |
PbS |
→ |
Pb++ + S–– |
1,1·10–29 |
Sb2S3 |
→ |
2 Sb+++ + 3 S–– |
3,0·10–27 |
SnS |
→ |
Sb++ + S–– |
1,0·10–28 |
ZnS |
→ |
Zn++ + S–– |
3,0·10–22 |
Ag3PO4 |
→ |
1,8·10–18 | |
Ca3(PO4)2 | → | 2,0·10–29 | |
MgNH4PO4 |
→ |
2,5·10–13 | |
Pb3(PO4)2 | → | 6,8·10–13 | |
Zn3(PO4)2 | → | 9,1·10–33 | |
Ag2C2O4 | → | 1,1·10–12 | |
BaC2O4 |
→ |
1,62·10–7 | |
CaC2O4 |
→ |
2,57·10–9 | |
Ce(C2O4)2 | → | 2,6·10–29 | |
MgC2O4 |
→ |
8,57·10–5 | |
Pb(C2O4)2 | → | 2,7·10–11 | |
PbC2O4 |
→ |
3,2·10–11 | |
SrC2O4 |
→ |
5,6·10–8 | |
AgSCN |
→ |
Ag+ + SCN– | 1,2·10–12 |
Cu2(SCN)2 |
→ |
2Cu+ + 2 SCN– |
4,0·10–14 |
Hg2(SCN)2 |
→ |
3,0·10–20 | |
Ag3AsO3 |
→ |
4,5·10–19 | |
Ag3AsO4 |
→ |
1,0·10–19 | |
Ag3BrO3 |
→ |
5,77·10–5 | |
Ag2(CN)2 |
→ |
2 Ag+ + 2 (CN)– |
21,0·10–12 |
Hg2(CN)2 |
→ |
5,0·10–40 |
Tartalomjegyzék
- Általános kémia
- Impresszum
- Előszó az új kiadáshoz
- Előszó
- 1. Fizikai mennyiségek és mérésük
- 2. Elemek és vegyületek
- 3. Keverékek és elegyek
- 4. Kémiai reakciók
- 5. Halmazok, halmazállapotok, halmazállapot-változások
- 5.1. Egykomponensű, egyfázisú rendszerek
- 5.1.1. Gázok állapotai és állapotegyenletei
- 5.1.2. Folyadékállapot
- 5.1.3. A szilárd állapot jellemzői
- 5.1.3.1. A kristályok szerkezete
- 5.1.3.2. Mi van az elemi cellában?
- 5.1.3.3. Kvázikristályok
- 5.1.3.4. Átmenet a cseppfolyós és kristályos állapotok között
- 5.1.3.5. Szilárd anyagok felületi sajátságai
- 5.1.3.6. Olvadás: a kristályrács összeomlása
- 5.1.3.7. Szilárd anyagok gőztenziója
- 5.1.3.8. Amorf anyagok
- 5.1.3.1. A kristályok szerkezete
- 5.2. Egykomponensű rendszerek fázisegyensúlyai
- 5.3. Kétkomponensű rendszerek
- Megoldások
- Ellenőrző kérdések
- Összefoglaló feladatok
- 5.1. Egykomponensű, egyfázisú rendszerek
- 6. A kémiai termodinamika alapjai
- 6.1. Intenzív és extenzív mennyiségek. Erők és áramok. Egyensúly: a termodinamika nulladik főtétele
- 6.2. Munka és energia: a termodinamika első főtétele
- 6.3. A folyamatok iránya: a II. főtétel
- 6.4. Az entrópia abszolút értéke: a III. főtétel
- 6.5. Kémiai potenciál. A fundamentális egyenlet
- 6.6. Termokémia
- 6.7. Anyagtranszport
- 6.8. Az egyensúly
- 6.9. Egyensúly és kémiai potenciál
- Megoldások
- Ellenőrző kérdések
- Összefoglaló feladatok
- 6.1. Intenzív és extenzív mennyiségek. Erők és áramok. Egyensúly: a termodinamika nulladik főtétele
- 7. Kémiai egyensúlyok
- 8. Sav-bázis elméletek
- 9. Elektrokémia
- 10. Az atomok szerkezete
- 11. A molekulák szerkezete
- 11.1. A kémiai kötés
- 11.2. A molekulák geometriája
- 11.3. A molekulák belső mozgásformái: rezgő- és forgómozgás
- 11.4. Az elektronsűrűség
- 11.5. Molekulák közötti kölcsönhatások
- 11.6. Anyagi és molekuláris tulajdonságok
- Megoldások
- Ellenőrző kérdések
- Összefoglaló feladatok
- 12. A kémiai kinetika
- Adattár
- 1. Fizikai állandók
- 2. Az elemek és tulajdonságaik
- 3. Oldhatóság vízben (%)
- 4. Elemek és ásványok kristályformái
- 5. Néhány anyag forráspontja különböző nyomásokon
- 6. Néhány anyag kritikus pontja és forráspontja (atmoszféranyomáson)
- 7. Néhány anyag olvadásponja különböző nyomásokon
- 8. Néhány anyag hármaspontja
- 9. Élelmiszerek energiatartalma
- 10. Néhány gyenge sav egyensúlyi állandója és pKs értéke
- 11. Néhány gyenge bázis egyensúlyi állandója és pKb értéke
- 12. Oldhatósági szorzatok
- 13. Standard elektródpotenciálok
- 1. Fizikai állandók
- Az összefoglaló feladatok megoldásai
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 454 051 9
A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimerkémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия, kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása. A könyv több - tipográfiailag is elkülönített - szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolatmenet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti. Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz - másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/veszpremi-altalanos-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero