Aszalós Dániel, Bányai Krisztina, Fónyiné Kazareczki Andrea, Vitál-Eigner Beáta

Ingatlanjog II.


Nyilvánvaló érvénytelenség

Ugyancsak az okirati elvhez kapcsolódó problémakört fog át a nyilvánvaló érvénytelenség fogalma. Az Inytv. 51. § (1) bekezdésének értelmezésénél megint csak abból kell kiindulni, hogy az ingatlanügyi hatóság regisztratív szerv, ezért vizsgálódásának tárgya a bejegyzés alapjául rendelkezésre bocsátott okirat. A vizsgálat terjedelmét a törvény korlátozza annyiban, amennyiben csak azokra a kérdésekre terjedhet ki, amely érvényességi kellékek magából az okiratból megállapíthatók. A hatóságnak a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot alaki és tartalmi szempontból meg kell vizsgálnia, és amennyiben önmagában az okiratból megállapítható annak nyilvánvaló érvénytelensége, akkor a bejegyzés iránti kérelmet el kell utasítania (Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.225/2006/4.). Sem a földhivatal, sem a közigazgatási bíróság nem jogosult a szerződés érvényességét illető megállapítást tenni, mert az a polgári bíróság előtt, a szerződő felek közötti jogvita keretében bírálható el. Nyilvánvaló érvénytelenség hiányában az ingatlanügyi hatóság a bejegyzést nem tagadhatja meg (Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.37.420/2006/4.). A nyilvánvaló érvénytelenséget az ingatlanügyi hatóság hivatalból köteles vizsgálni, azaz ez kivételt képez a kérelemhez kötöttség elve alól (Kúria Kfv.II.37.247/2012/7.).

Ingatlanjog II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 930 6

A Ptk. magánjogi sorozat új kötete új területeket bont ki az ingatlanra vonatkozó szabályozásból. A kiadvány I. fejezete a birtok és birtokvédelem általános szabályaival foglalkozik, ezen belül is például a birtok megszerzésének, átruházásának, megszűnésének, a jogos és a jogalap nélküli birtoklásnak, a birtoksértésnek és a birtokvédelemnek a szabályaival.

A II. fejezet az ingatlan-végrehajtás szabályait mutatja, az ingatlan lefoglalásától kezdve az árverésen át egészen a jogorvoslatokig és az ingatlanigényperig.

A III. fejezet foglalkozik az ingatlan-nyilvántartási közigazgatási perekkel, amely pereket a Kp., illetve az Ákr. alapján mutat be, kiemelve a korábbi bírói gyakorlat időtálló elemeit. A fejezet feltárja azokat a problémákat, kérdéseket is, amelyeket a joggyakorlatnak kell majd kidolgoznia; ismerteti többek közt az alkalmazandó jogot, a per tárgyát, foglalkozik a per megindításának feltételeivel, a kereseti kérelemmel és a keresetlevéllel, a per folyamatával, a perorvoslatokkal.

A IV. fejezet a termőföldre vonatkozó szabályokat mutatja be, így többek között a föld tulajdonjogának megszerzését, a földhasználat és hasznosítás szabályait, foglalkozik az egyes korlátozásokkal, valamint a zsebszerződésekkel is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/aszalos-ingatlanjog-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave