Az előzőekben bemutattuk, hogy a közigazgatási per alapjaiban, így tárgyában, céljában, eredményében is különbözik a polgári pertől. Ebből fakad, hogy a közigazgatási per lefolytatása is különbözik a polgári peres eljárástól, számos, csak a közigazgatási perben érvényesülő perrendi szabállyal találkozunk. Igaz ez a per megindításának feltételeire is. A perbeli jogképesség megléte, a keresetindítási határidő számítása, a jogi képviseletre vonatkozó szabályok viszonylag könnyen érthetők és alkalmazhatók mind a korábbi, mind a hatályos perjogban. Az ügyfél fogalma és az ehhez kapcsolódó keresetindítási és kereshetőségi jog elhatárolása már lényegesen nehezebb, ezért ezzel a témakörrel bővebben foglalkozunk. A perbeli legitimáció fennállása alapvető követelmény, hiánya a kereset érdemi elbírálásának akadályát képezi. Ezt mindig konkrétan, az adott közigazgatási jogviszony tekintetében kell vizsgálni. A jog társadalmi rendeltetésével ellentétes hatást váltana ki ugyanis a kereshetőségi jogban megnyilvánuló jogi érdekeltség kereteinek parttalan kiterjesztése. A joggal való visszaéléshez vezetne számos közigazgatási eljárásban olyan személyek számára is keresetindítási jogot engedni, akik az alapul szolgáló közigazgatási ügyben közvetlen törvényes érdekeltséggel nem rendelkeznek, nem érintettek, a közigazgatási jogviszonynak nem alanyai, érintettségüket távoli – egyéb jogi úton is megvédhető – gazdasági vagy más érdekre alapozzák (Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.37.137/2005/8).