16.6. Műrokonság
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__127/#m1063hhmm_103_p1 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__127/#m1063hhmm_103_p1)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__127/#m1063hhmm_103_p1)
A vérrokonságon és a házassági rokonságon túl érdemes megemlíteni a műrokonság formáit is. Az obi-ugorok hagyományosan többféle formáját ismerték annak a rokonság jellegű köteléknek, amely szabad választáson alapult. A gyermek születésekor segédkező asszony, aki a köldökzsinórt elvágta, ’köldökanya’ lett, ezzel párhuzamosan ’köldökapát’ is neveztek ki. A köldökanya kést, ollót, fejkendőt kapott a segítségért. A szülés általában nem a lakóházban, hanem attól távolabb, egy külön kis házban vagy sátorban zajlott, ahova a nők havi tisztulásuk idejére is elvonultak. A gyermekágy időszakának leteltekor az asszonyt és a csecsemőt megtisztították, és csak ezután léphettek be a közös lakótérbe. A tisztító szertartáson segédkező, a gyermeket a házba bevivő nő ’bevivő anya’ lett, aki mellé szintén kineveztek ’bevivő apát’ is. Harmadikként keresztapát és keresztanyát választottak a gyermeknek, a szülők pedig komaságban kerültek. Ez a három választott szülőpár végigkísérte a gyermek életét, felnőttkorban is számontartották ezeket a kötelékeket.