2.4. Makrofamíliák, rokontalan nyelvek, kis, nagy, élő és holt nyelvek
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__15/#m1063hhmm_11_p1 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__15/#m1063hhmm_11_p1)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__15/#m1063hhmm_11_p1)
Mivel a kikövetkeztetett alapnyelvek maguk is már csak afféle vázlatai egy egykor létező valódi nyelvnek, nagyon nagy óvatosságot igényel, ha valaki ennél tovább akar menni az összehasonlítással, hiszen ekkor már vázlatokat hasonlít vázlatokkal. Ettől függetlenül vannak kísérletek arra, hogy az emberi nyelveket nagyobb összetartozó csoportokba sorolják, és ezeket a nagyobb csoportokat megpróbálják megfeleltetni azoknak a kirajzási hullámoknak, amelyeknek következtében nyelvelő sapiens ősünk meghódította a földet, kiszorítva innen az összes többi Homo-rokont.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__15/#m1063hhmm_11_p2 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__15/#m1063hhmm_11_p2)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__15/#m1063hhmm_11_p2)
A makrofamíliákba való sorolás felhasználja a történeti-összehasonlító nyelvészet eredményeit (azaz nem írja felül az annak alapján kapott családok rendszerét), de további tényezők figyelembevételével nagyobb egységeket próbál képezni belőlük. A feltételezett eurázsiai makrocsaládba például beletartoznának az indoeurópai, az uráli és az altaji nyelvek, és ezek lennének azok a nyelvek, amelyeknek beszélői 15 000 évvel ezelőtt vándoroltak be Eurázsiába. A kétféle megközelítés különbségét jól mutatja, hogy a szigorú kritériumokra építő történeti-összehasonlító módszer alapján az sem állítható biztosan, hogy maguk az altaji nyelvek rokonságban állnának egymással, azaz hogy a török, a mongol és a mandzsu-tunguz nyelvek hasonló vonásai azzal lennének magyarázhatók, hogy ezeket egy közös alapnyelvből örökölték. Ezzel szemben a makrofamíliákat feltételező kutatók nemcsak egy alcsoportba sorolják ezeket, hanem össze is kapcsolják őket további, szintén altajinak feltételezett nyelvekkel, s összességében az indoeurópaival és az urálival is. Vannak ugyanakkor olyan nyelvek, amelyeket nemcsak a szigorú módszertani elvek alapján működő történeti-összehasonlító módszer szerint, de a makrofamíliákat feltételező másik megközelítés alapján sem rokonai más ismert nyelvnek. Ilyen Európában a baszk nyelv, amelyet a Pireneusok nyugati részén beszélnek (Észak-Spanyolországban, illetve Dél-Franciaországban) mintegy 750 000-en.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__15/#m1063hhmm_fig_6 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__15/#m1063hhmm_fig_6)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__15/#m1063hhmm_fig_6)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__15/#m1063hhmm_11_p5 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__15/#m1063hhmm_11_p5)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__15/#m1063hhmm_11_p5)
Végezetül érdemes még megemlíteni, hogy szokás „kis” és „nagy” nyelveket emlegetni, és a két jelző ebben az esetben arra vonatkozik, hogy az adott nyelvnek kevés vagy sok beszélője van-e, tehát például bizonyos szempontból a baszk is kis nyelv. Nagyon fontos hangsúlyozni (még akkor is, ha ez talán sokak számára magától értetődő), hogy ez nem minőségi különbség a nyelvek között, hanem a nyelvek tulajdonságaitól teljesen független, véletlenszerű történelmi-társadalmi tényezők eredménye. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az angol legközelebbi rokon nyelvének, a fríznek mindössze félmillió beszélője van, és ennek különböző változatait veszélyeztetettként tartja számon a nyelvek ilyen típusú osztályozásával is foglalkozó Endangered Languages Project (Veszélyeztetett nyelvek projekt). Rengeteg nyelv tartozik még a veszélyeztetettek közé: a világ nagyon sok nyelvének van kevés beszélője, és nagyon kevés nyelvének van sok beszélője. S bár a fejezet elején kiderült, hogy a mítoszok arról tanúskodnak, hogy az emberek a nyelvi sokszínűséget inkább veszélyforrásként, mint pozitív jelenségként élték meg, ma a kutatók és a nyelvi aktivisták arra szeretnék irányítani a figyelmet, hogy a nyelvi sokszínűség éppúgy érték, mint a biológiai.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__15/#m1063hhmm_11_p6 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__15/#m1063hhmm_11_p6)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__15/#m1063hhmm_11_p6)
Amikor egy nyelv kihal, azaz már nincs olyan kisgyerek, aki azt anyanyelvként elsajátítaná és felnőttként továbbadná, az (szerencsére) ritkán jelenti azt, hogy a nyelvet beszélő emberek utódai sem maradnak fenn. Sokkal valószínűbb az a forgatókönyv, hogy a beszélők nyelvet cserélnek, átveszik a környezetükben beszélt, valamilyen oknál fogva vonzóbbnak ítélt nyelvet. Több uráli nyelvvel is ez történt. A 19. század közepén a finn gyűjtő, M. A. Castrén még 50 kamasszul beszélő családot vett lajstromba szibériai kutatóútja során, honfitársa, Kai Donner már csak 15 ilyen családot talált 1914-ben. A kamasszul beszélő családok számának csökkenését az magyarázza, hogy a kamasszok a 20. század során nyelvet váltottak, és leszármazottaik anyanyelve ma már vagy az orosz, vagy a hakasz (ez egy köztörök nyelv). Az első világháború utáni évtizedekben maga a kutatás is ellehetetlenült, de a fenti adatok alapján jó okkal feltételezték, hogy a nyelv kihalt. 1963-ban azonban egy kutatócsoport rátalált Klavgyija Plotnyikovára, akinek akkor már hosszú ideje nem volt lehetősége anyanyelvét használni, hiszen nem volt kivel beszélnie kamasszul. Ennek ellenére fel tudta idézni a nyelvet, és ez még egy utolsó nagy lehetőséget jelentett a nyelv dokumentálására: az így gyűjtött szövegek immár magyar fordítással is olvashatók. Az idős asszony 94 évesen hunyt el 1989-ben, halála napját a kihalt uráli nyelvek emléknapjává nyilvánították.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__15/#m1063hhmm_11_p7 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__15/#m1063hhmm_11_p7)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__15/#m1063hhmm_11_p7)
Erősen veszélyeztetett a magyar két legközelebbi rokon nyelve is, a hanti és a manysi. Mindkettőnek több, egymástól igen jelentősen eltérő változata van, illetve volt: több változatuknak ugyanis már egyáltalán nincs beszélője. Ezeknek a nyelveknek a dokumentálása, és amennyire lehet erre hatni, életben tartása nagyon fontos cél. Kötetünkben szeretnénk a hanti és a manysi nyelvet is bemutatni, megismertetni az olvasót mind magukkal a nyelvekkel, mind pedig a beszélők jelenlegi körülményeivel. A soron következő fejezetekben azt tekintjük át, honnan tudhatjuk azt, hogy ezek a nyelvek rokonai a magyar nyelvnek, a közvetlenül következő fejezetben pedig arra összpontosítunk, hogy egyáltalán miért változnak a nyelvek, hogyan válhatnak különbözővé, ha közös ősből erednek. Azt azonban fontos még egyszer hangsúlyozni, hogy a változás minden beszélt nyelv lényegi tulajdonsága: csak a holt nyelvek nem változnak.