11.2.3. Kik beszélik a hantit?
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__76/#m1063hhmm_59_p1 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__76/#m1063hhmm_59_p1)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__76/#m1063hhmm_59_p1)
Hantinak körülbelül 30 000-en vallották magukat a legutóbbi népszámláláson, azonban csak nagyjából tízezren beszélik a nyelvet. Egynyelvű hanti beszélőt már nem találunk, a ma élő legidősebb generáció is internátusba került az iskolai évekre, ahol jól megtanult oroszul. Mivel a hivatalos ügyintézés, a továbbtanulás, a munkavállalás, egyszóval a boldogulás feltétele az orosz nyelvtudás, nehéz motivációt találni a hanti megőrzésére. A gyerekeknek ma már csupán a hagyományos életmódot folytató szülők (pl. réntartók) adják át a hantit, hiszen ennek a nyelvnek a használata a réntartók, halászok számára természetes. A fiatalok egy része még megérti ezt a nyelvet, és jellemzően az idősebbek között találunk olyanokat, akik jól beszélik.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__76/#m1063hhmm_59_p2 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__76/#m1063hhmm_59_p2)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__76/#m1063hhmm_59_p2)
Az írásbeliségnek – amelyet a 20. század elején hoztak létre más szovjetunióbeli nyelvekhez hasonlóan a hanti számára is – nem volt nagy hatása a hanti kultúrára. Ez nem jelenti azt, hogy ma ne lennének hanti írók és költők, ne jelennének meg kiadványok, folyóiratok ezen a nyelven, hogy ne alakult volna ki a hanti nyelvet és kultúrát szívén viselő értelmiség – ugyanakkor a tájékozódás, az oktatás, valamint a kultúra fogyasztásának nyelve az orosz. Annak, hogy egy erős irodalmi nyelv kialakuljon, természetesen akadálya volt a nyelvjárási széttagoltság is. A hanti nyelvet – rövid latin betűs korszak után – a cirill ábécé betűivel írják le, és ez az írásmód az évtizedek során egyre pontosabb lett. Mára már cirill alapú mellékjeles, fonematikus írásmód is kialakult, vagyis minden olyan hangot, amely jelentésmegkülönböztető lehet, külön betű jelöl. Ezt azonban nem mindenki használja: elsősorban a nyelvészek támogatják, mások viszont használatát nehézkesnek tartják.