Fenntartható gazdálkodás
3.2.1. A személyes használattal összefüggő értékösszetevők
- A közvetlen használat értékeA személyes használattal összefüggő értékösszetevők között a gazdasági értékelés során kiemelt jelentősége van a „közvetlen használat” értékének. Ennél az értékösszetevőnél az értékelemek közvetlenül kapcsolódnak a személyes használathoz, méghozzá többnyire áruk formájában. A természet ezen szolgáltatásai közül kiemelkedők az élelmiszertermelés, a biomassza közvetlen gazdasági felhasználása. Egy folyó, egy tó esetében ilyen érték például a hal, a nád, a sás stb. Az emberi pihenést, egészségmegőrzést, gyógyulást szolgáló rekreációs szolgáltatások különös jelentőséggel bírnak és sajátosan jelennek meg az emberi fogyasztásban. A rekreációs tőke (pl. a szép táj, a gazdag madárvilág, a háborítatlan csend, a tiszta levegő) nagy része, mint közvetlen szolgáltatás fogyasztható, és az adott helyhez kötött (in situ), attól elválaszthatatlan. Addig, amíg a természeti és művi tőke együttes eredményeként létrejött biomassza helyben is fogyasztható, de máshol is felhasználható (ex situ), a rekreációs tőke szolgáltatásai helyhez kötöttek. A fogyasztásából eredő élvezet növekmény csak az adott helyen vásárolható meg. Ez a tulajdonsága például a vidékfejlesztés szempontjából, a vidéki lakosság megtartását tekintve kiemelt jelentőségű. A rekreációs tőkére épített ökoturizmus és a vele harmonikus viszonyban lévő környezetbarát agrárium a fenntartható fejlődés irányába mozdíthatja el a vidéket. (Különösen igaz ez a gazdag biológiai sokszínűséggel rendelkező magyar vidékekre.)A személyes használattal összefüggő értékösszetevők esetében a legerősebb a személy érintettsége és a személy, mint a gazdaság szereplője is képes megbecsülni a piaci döntéseit alapvetően motiváló haszonáldozat-költséget.
- A közvetett használat értékeA környezeti hatásvizsgálatok, és a környezeti kárszámítások esetében is leginkább ezt az értékkört veszik számba. (Számos esetben meg is maradnak ennél a leszűkített értékbecslésnél.)A „közvetett használat értéke” a következő értékösszetevő, amely olyan értékkört érint, mint a természet ökológiai funkciója, az árvízvédelem, viharvédelem stb. E funkciók nem kis része rejtve marad mind a gazdaság szereplői, mind a köznapi szemlélődő előtt. Addig, amíg például a Tisza egészséges állapotában a gazdaság által leginkább számba vett és értékelt hasznok a halgazdaság, nádtermelés (mindkettő, mint rekreáció és tőkehozadék is) voltak. A folyó élővilágának jelentős része – az ökológiai piramis alapja – rejtve maradt. A Tisza példájánál maradva hasonlóképpen nem kellően értékeltek az alapvető ökológiai funkciókat adó, a folyó újjászületését nagymértékben segítő mocsaras, lápos, vizenyős területek sem. A Tisza-tó célja az árvízvédelem és az öntözés volt. A közvetett használat értékére jellemző példaként szolgálnak az erdősávok, amelyek a viharvédelem, hófúvások csökkentése mellett kiemelkedő szerepet töltenek be, mint ökológiai folyosók.
Tartalomjegyzék
- FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS
- Impresszum
- Bevezető gondolatok
- 1. A fenntartható fejlődés mint a természet, társadalom, gazdaság komplex rendszere
- 2. Átmenet a fenntarthatósághoz
- 3. A környezet gazdasági értékelése
- 3.1. A természeti tőke mérésének sajátosságai
- 3.2. A természeti tőke teljes gazdasági értéke
- 3.3. Környezetértékelési módszerek
- 3.4. Feltárt preferenciákon alapuló közgazdasági értékelési módszerek
- 3.5. Haszonátviteli módszer (Benefit Transzfer)
- 3.6. A PSR-modell
- 3.7. A DPSIR-modell
- 3.8. Költség-haszon elemzés (CBA), költség-hatékonyság elemzés (CEA)
- 4. A fenntarhatóság indikátorai
- 5. A fenntarthatóság és a társadalmi költségek (externáliák)
- 6. A fenntarthatóság térségi összefüggései
- 6.1. A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban
- 6.2. A fenntarthatóság lokális programjának (Local Agenda 21) lényege, jelentősége
- 6.3. A fenntarthatóság lokális programjának főbb lépései (LA-21)
- 6.4. Indikátorok a fenntartható fejlődés lokális programjaiban
- 6.5. A Local Agenda 21 feladatai és tapasztalatai az Európai Unióban és Magyarországon
- 6.6. Fenntarthatóság és regionális konvergencia
- 6.7. Az európai közigazgatási rendszerek és a fenntarthatóság
- 7. A fenntarthatósági átmenethez kapcsolódó gyakorlat esetei
- Zárszó
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2019
Nyomtatott megjelenés éve: 2013
ISBN: 978 963 295 820 0
A könyv a fenntartható fejlődés elméleti kérdéseit és gyakorlati megvalósíthatósági rendszerét vizsgálja egy közgazdász nézőpontjából. Arra a kérdésre keres választ, hogy több mint egy negyedszázaddal a fenntartható fejlődés elvének megjelenése után ez a szép és humánus elv vajon egy egyre inkább feledhető teória vagy a gazdasági gyakorlatban is megvalósítható és tartósan megvalósuló rendszer lesz-e. A könyv mind a hét fejezete erre a kérdésre keresi a választ. Elemzi a fenntartható fejlődést, mint a természet, társadalom, gazdaság komplex rendszerét. Az átmenet a fenntarthatósághoz fejezeten belül a könyv egyik legérdekesebb és legértékesebb részét a fenntartható gazdálkodás hat lépésben történő elemzése adja. A megalapozott döntésekben ismernünk kell a környezet gazdasági értékelési módjait és a fenntarthatósági indikátorokat, továbbá a társadalmi költségeket. Noha a fenntarthatóság hosszú távú és globális kérdés, a térségi összefüggések megértése nélkül megvalósíthatatlan. Ezért írja le a könyv egy fejezet erejéig a térségi feladatokat. A könyv három olyan a fenntartható gazdálkodást segítő gyakorlati program leírásával és elemzésével zárul, amelyek elkészítésében a szerző is tevőlegesen részt vett. A könyvet a téma kutatóinak, a felsőfokú oktatásban résztvevőknek, az államigazgatás és az önkormányzatok, valamint az üzleti szféra képviselőinek ajánljuk.
Hivatkozás: https://mersz.hu/szlavik-fenntarthato-gazdalkodas//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero