Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Az Európai Gazdasági Térség specifikumai

Az Európai Gazdasági Térség sajátos koncepciója két ellenható törekvés eredőjeként született. A török EK-tagsági kérelem 1987. évi benyújtása kapcsán az Európai Közösség formálisan kinyilvánította azt az álláspontját, hogy az egységes belső piac meg valósításáig, azaz 1993. január 1-jéig a Közösségbe való belépésről egyetlen új jelentkezővel sem bocsátkozik tárgyalásokba. Ez az üzenet elsősorban Törökországnak szólt, de mindenkire vonatkozott, azt jelentette, hogy az EK a belső integráció tökéletesítésével van elfoglalva, és nem kíván bővítési kérdésekkel foglalkozni. A különféle eredetű és státusú európai semlegességek szovjet értelmezése miatt – a fentebb részletezett politikai okokból – az EFTA-országok többsége ilyen kezdeményező lépést akkor még nem is tehetett volna.226 Ezért az EFTA tagállamainak közbeeső megoldást kellett keresniük ahhoz, hogy az Európai Közösség átalakuló belső piacának remélt előnyeiből ne maradjanak ki. Az EK–EFTA kapcsolatok előzményei ehhez megfelelő alapot kínáltak. A két szervezet közötti együttműködés elveit és programját az 1984. április 9-i, luxembourgi közös miniszteri értekezlet határozatai fogalmazták meg. Ezekre építve az EK és az EFTA képviselői már akkor tárgyalásokat kezdtek az ott elnevezett (ám még nem pontosan definiált) Európai Gazdasági Térség létrehozásáról.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave