Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


A kereskedelmi és együttműködési megállapodás

Az EK–KGST párbeszéd 1984-ben új szakaszba lépett, és viszonylag gyors politikai eredményt hozott.594 A KGST szintjén aláírandó formális együttműködési nyilatkozatért cserébe a Szovjetunió hozzájárult ahhoz, hogy az egyes KGST-országok közvetlen kétoldalú kapcsolatokra lépjenek az Európai Közösséggel, és megállapodásokat köthessenek vele. Magyarország, feltáró megbeszélések után, 1987. június 4-én kezdte meg a hivatalos tárgyalásokat az Európai Közösséggel egy átfogó kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás megkötéséről. Ebben a helyzetben már a politikai szintű kapcsolatok is megengedhetőek voltak.595 Bár a kétoldalú tárgyalások messze a leggyorsabban Magyarországgal haladtak előre, az Európai Közösség kínosan ügyelt arra, hogy a szovjet politikai igényeket pontosan teljesítse, és először a KGST–EK Közös Nyilatkozat aláírása történjék meg. Erre 1988. június 25-én Luxembourgban került sor,596 míg a magyar–EK megállapodás egyébként kész szövegének parafálására az EK Bizottsága csak öt nappal a KGST-okmány aláírása után, 1988. június 30-án volt hajlandó. A sorrend a politikai szempontokat tükrözte, ám a csekély időkülönbségben annak is szerepe volt, hogy azon a napon ért véget az adott félév német elnöksége, és az NSZK presztízskérdésnek tekintette a Magyarországgal mint legelső KGST-országgal kötendő átfogó gazdasági megállapodás véglegesítését.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave