Leszkoven László

Szerződésszegés a polgári jogban

Szankciós természet

A Ptk. hatodik – kötelmi jogi – Könyvének XXVI. fejezetében szabályozott intézmények mindegyike szankciós természetű, egyik funkciójuk ennek következtében, hogy a szerződésszegő magatartás esetére joghátrányt léptessenek életbe, ráadásul ez a hátrányos jogkövetkezmény nem egyszerűen értékegyensúly-helyreállító, hanem – a kifejezést félre nem értve – „büntető” jellegű. Ez egyenesen megmutatkozik akár a jogvesztés kikötése fogalmi elemeiben, akár a kötbér régi, de ma is használatos, a természetet tükröző elnevezésében: szerződési bírság. A szankciós tulajdonság különösebb magyarázatra a többi jogintézmény esetében sem szorul. Nem véletlen, hogy alkalmazásuk alapvetően felelősséghez kötött: objektív szerződésszegés esetében nem nyernek alkalmazást, csak akkor, ha a szerződés megszegését a kötelezett a szerződésszegésért való felelősség ismertetett szabályai szerint kimenteni nem tudja: vagyis nem bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Az 1959-es Ptk. 246. § rendelkezésének magyarázata is rámutatott, hogy a kötbér elsődleges feladata abban áll, hogy mint szankció, a kötelezettet a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésére ösztönözze.557 A foglaló kapcsán a jogi irodalom is utal rá, hogy biztosítéki szerepet lát el azáltal, hogy visszatartó hatást fejt ki a szerződésnek a szerződő fél hibájából bekövetkező meghiúsulásával szemben.558 A jogvesztéskikötés pedig – mutat rá ugyancsak a Magyarázat – célját tekintve a szerződést olyképpen erősíti meg, hogy a szerződésszerű teljesítésre ösztönöz, visszatart a szerződésszegő magatartástól.559 Ezt a megközelítést a Ptk. hatályos szabályai alapján is fenn lehet tartani. Megjegyzést érdemel, hogy a foglaló és a kötbér esetében – melyek az alább részletezésre kerülő kárátalány természetet is felmutatják – a szankciós jelleg és a kártérítési (reparációs, kárkompenzáló) funkció bizonyos hullámzási is megfigyelhető: vannak esetek, amikor pl. a kötbér mértékében szinte kizárólag a kártérítést keressük, máskor – ha kár nem állt elő vagy nem jelentős nagyságú – az intézményben jobbára csak a szankciót találjuk meg. Ha a kötbér vagy a foglaló minimum kárátalány természete folytán a kárátalány mértékét meghaladó kárt kívánja a jogosult érvényesíteni [erre a Ptk. 6:185. § (4) bekezdése lehetőséget biztosít], úgy csak az átalánytermészet áll előttünk, abból a szempontból, hogy a kikötött mértékig a kár megtérült. Végül abban az esetben, amikor a foglaló [Ptk. 6:185. § (5) bekezdése] vagy a kötbér (Ptk. 6:188. §) kérelemre való mérséklése kérdésében kell a bíróságnak döntenie, úgy mindkét szempont – a szankciós jelleg, a kárátalány-természet – értékelést nyer, kiegészítve egy harmadik jogi szemponttal, a felelős magatartás értékelésével, súlyának mérlegelésével.560

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 828 6

Jogtudomány

A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota. A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.

A mű gerincét a Polgári Törvénykönyv szerződésszegésre vonatkozó, közös szabályai adják (Hatodik Könyv Második rész X. Cím). A szerző az itt található intézményeket a kódex szabályozási rendszerét jobbára megtartva, ám nem kommentárszerűen tárgyalja: a könyv mondandója így a megszokott törvényi rendszertől nem szakad el, ám lehetővé válik, hogy egyes – az törvényi szabályozás okán egymástól távol eső, de tartalmilag vagy jelentőségüknél fogva összekapcsolódó – intézményeket, jogi kérdéseket az író együttesen tárgyaljon.

A monográfia első része elméleti alapvetéssel indul, majd az egyes szerződésszegési szabályok – említett módszerrel történő – feldolgozása következik. A könyvnek nincs abban az értelemben vett különös része, hogy az egyes szerződéstípusok megszegésének következményei nem tagolódnak külön-külön fejezetekbe: ezzel szemben a közös szabályok tárgyalásakor a gyakorlati példák minden esetben a Ptk.-beli szerződéstípusokon keresztül kerülnek bemutatásra. A késedelem tárgyalásakor pl. külön hangsúlyt nyernek a pénztartozásra vagy a vállalkozásra vonatkozó szabályok (utóbbi a hibás teljesítés, szavatosság és a kötbér tárgyalása során is gyakran szóba kerül), de a kellékszavatosság szabályai értelemszerűen igénylik vonzzák az adásvételi és vállalkozási, különös sajátosságai folytán a bérleti szerződések „problémás kérdéseinek” szóba hozását is.

A könyvben a szerző közel kétszáz – elsősorban kúriai és ítélőtáblai – bírói döntést dolgozott fel, melyek között szép számmal akadnak folyóiratokban nem publikált, de kereshető, elérhető ítéletek is. A válogatás során a szerző az utóbbi évek felsőbírósági határozatait azzal a szemmel vizsgálta, hogy miként alkalmazhatóak ezek az irányadó döntések – teljes egészükben vagy indokolásukban – az új Polgári Törvénykönyv megváltozott jogi környezetében.

A könyv szerzője ügyvédi gyakorlattal is rendelkező, polgári jogot oktató egyetemi docens, aki elméletet és gyakorlatot igyekezett e színes témakörben összhangba hozni és ötvözni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/leszkoven-szerzodesszeges-a-polgari-jogban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero