Lakóingatlanok vonatkozásában törvényen alapuló elővásárlási jogra és ezáltal előárverezési jogra jogosult a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 85/F. § értelmében a települési önkormányzat. Az önkormányzatok elővásárlási joga kizárólag lakóingatlanok esetén áll fenn, üzlethelyiségek és egyéb ingatlanok esetén nem. Az elővásárlási jog kizárólag kényszerértékesítési eljárásban illeti meg az önkormányzatot. Az „elővásárlási jog az eljárás megindulásával keletkezik és befejezésével megszűnik.”170 A Vht. 147. § (4) bekezdésének értelmében lakóingatlannak kell tekinteni a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant (tulajdoni illetőséget) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épületet, épületcsoportot és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttesét. A Lakástörvény rendelkezésein alapuló elővásárlási jog tehát kizárólag lakóingatlan kényszerértékesítésekor illeti meg az önkormányzatot. Nem lakóingatlanok árverése esetén a települési önkormányzatot előárverezési jog nem illeti meg. A települési önkormányzat az elővásárlási jogát akkor gyakorolhatja, ha az adós, vagy zálogkötelezett kérelmet terjesztett elő a lakóingatlan bérleti jogának megszerzése iránt, és a települési önkormányzat írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a megvásárolt lakóingatlant a végrehajtási eljárás adósának vagy a zálogkötelezettnek a lakástörvényben és az önkormányzat bérbeadásról szóló rendeletében meghatározott feltételek szerint, határozatlan időre bérbe adja. Ha a zálogjoggal terhelt ingatlan vonatkozásában mind az adós, mind a zálogkötelezett kéri a bérbeadást, a bérleti jog a zálogkötelezettet illeti meg. A lakástörvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a települési önkormányzatot elővásárlási jog nem illeti meg a lakóingatlan árverésen kívüli, árverési vétel hatályával történő eladása és a lakóingatlan átvétele során, valamint a lakóingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetése iránt indult végrehajtási eljárásban. A lakástörvény indokolása szerint „a törvény különböző eszközökkel kíván segítséget adni azoknak az adósoknak, akik a gazdasági, pénzügyi válság következtében megnövekedett terhek miatt nem képesek tartozásaikat törleszteni, s emiatt lakhatásuk is veszélybe kerülhet. [...] Azok esetében viszont, akiknek a hitel-szerződését már felmondták, s folyamatban van emiatt a fedezetül lekötött ingatlan kényszerértékesítése, alapvetően a lakhatásuk legalább ideiglenes jelleggel történő biztosítását kell elősegíteni. Ennek egyik lehetséges módja a települési önkormányzatok hozzásegítése ahhoz, hogy bérlakásként működtethető ingatlant szerezzenek, s az ilyen módon megszerzett ingatlant az ingatlanban lakó adós részére bérbeadják.” A települési önkormányzatok a végrehajtási eljárások során jellemzően nem élnek előárverezési jogukkal.