A pertársaságra vonatkozó három illetékességi szabály a perkoncentráció érvényesülését célozza. Azok feltételes megfogalmazása folytán vagylagos illetékességi szabályok, tehát a perek az általános illetékességi okok szerint is megindíthatók. A mellékkötelezettségen alapuló illetékesség szerint, ha a jogviszonyban főkötelezett és mellékkötelezett egyaránt szerepel (így kezes, zálogtárgy tulajdona), és ezeket a jogosult együttesen perli, úgy a mellékkötelezett a főkötelezettel együtt az előtt a bíróság előtt is perelhető, amely a főkötelezett elleni perre bármely címen illetékes. A szabály fordítva nem alkalmazható, tehát a főkötelezett nem perelhető az előtt a bíróság előtt, amely csak a mellékkötelezett elleni perre lenne illetékes. A pertárgy igénylése is megalapoz speciális vagylagos illetékességet. A Pp. 49. § foglalkozik a felek személyében a pertárgy igénylésén alapuló változással, és úgy rendelkezik, hogy az alperes a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig igényelheti annak a harmadik személynek a perbeállítását, aki a per tárgyát részben vagy egészen a maga részére igényli; ha az igénylő a perbe be kíván lépni, úgy meghatározott törvényi feltételek teljesülése mellett a per a felperes és az új igénylő, mint új alperes között folytatódik. Perbelépés hiányában viszont az a szabály érvényesül, hogy ha valaki a más személyek között folyamatban lévő per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, ennek a folyamatban lévő pernek a bírósága arra a további perre is illetékes, amelyet a követelés érvényesítése végett az említett személyek ellen ő indít. Az előző két rendelkezés hatálya alá nem tartozó esetekben – az alávetés esetét kivéve – az alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt a per valamennyi alperes ellen megindítható, ha az együttes perlés feltételei a pertársaságra vonatkozó szabályok szerint fennállnak. Az utóbbi szabály az alperesi pertársaság esetén vezet be vagylagos illetékességi rendelkezést azzal, hogy nem tesz különbséget kényszerű és célszerűségi pertársaság között, ugyanakkor a 37. § c) pontja értelmében nem alkalmazható a vagylagos illetékességi szabály arra, amikor a pertársaságot az hozza létre, hogy a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, mivel a pertársaság keletkezésének eleve a feltétele, hogy a bíróság illetékessége valamennyi alperessel szemben megállapítható legyen.