Kende Tamás, Nagy Boldizsár, Sonnevend Pál, Valki László (szerk.)

Nemzetközi jog

2., átdolgozott kiadás


A)  Az első nemzetközi kereskedelmi szervezetek

1555  Az 1929-ben kitört gazdasági világválság idején az államok jelentős része számos, a nemzetközi kereskedelmet jelentős mértékben korlátozó, protekcionista intézkedést vezetett be. A protekcionizmus egyebek mellett import- és exportkvóták megállapításában, kereskedelmi engedélyezési rendszerekben és magas vámtarifákban öltött testet. A háború után meginduló tárgyalásokon a Bretton Woods-i egyezménnyel létrehozott nemzetközi pénzügyi intézmények mellett a Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (International Trade Organization, ITO) megalapítása részben ezeknek a kereskedelmi akadályoknak a felszámolását célozta volna. A szervezet fő célja a nemzetközi kereskedelem átfogó szabályozása és a kereskedelmi korlátok lebontására irányuló konkrét kötelezettségvállalások előírása lett volna. Az ITO létrehozása végül is meghiúsult, de a vámtarifa-csökkentés tekintetében a tárgyalások viszonylag gyorsan sikerre vezettek, 1947-ben pedig 23 állam aláírta a – tervek szerint később az ITO égisze alatt működő – Általános vám- és kereskedelmi egyezményt (GATT). Ugyanebben az évben fogadták el A GATT ideiglenes alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvet, amellyel vállalták a GATT I. (legnagyobb kedvezmény és vámtarifa csökkentések) és III. (eljárási kérdések) részének végrehajtását, a II. részét (anyagi jogi rendelkezések) pedig csak annyiban, amennyiben az „nem ütközik nemzeti jogukkal”. A fennálló jogszabályokra vonatkozó kivétel (az úgynevezett grandfathering clause894) olyannyira kedvező volt a részesek számára, hogy a GATT-ot az 1947-es jegyzőkönyv alapján 1995-ös megszűnéséig csak ideiglenesen alkalmazták. Az egyezményhez az egykori szocialista országok közül elsőként Magyarország csatlakozott 1973-ban.

Nemzetközi jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 908 5

Létezhet-e nemzetközi jog Putyin, Trump és Kim Dzsong Un világában? Többet érnek-e a szerződések, mint a papír, amelyre írták őket?

Jelen tankönyv szerzői – az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, a Nemzetközi Jogi Tanszéken oktató, vagy ott tanult szakemberek – szenvedélyesen vallják, hogy a nemzetközi jog a 21. században nem kevésbé fontos mint a Westfáliai béke óta bármikor. Mindennapi létünk elképzelhetetlen lenne a tengerjog, a légijog, a folyók szabályozása nélkül, nem folyhatna kereskedelem, ha korlátait nem a nemzetközi jogi egyezmények rögzítenék, eluralkodhatna az önkény, ha nem lennének emberi jogaink. A menekültek a nemzetközi jogtól várják a segítséget és az őket távoltartók is a nemzetközi jog alapelvére, a szuverenitásra hivatkoznak.

A nemzetközi jog: nyelv, amelyen a nemzetközi színtér szereplői megfogalmazzák kölcsönös igényeiket, és amelyen megszabják jövőbeli magatartásuk irányát.

Ez a tankönyv 38 gazdagon adatolt, jogeseteket bőséggel felsorakoztató, térképeket segítségül hívó fejezetben győzi meg olvasóit: a világ folyamatainak értelmezéséhez, akár jogszerűek a tettek, akár durva jogsértések, a nemzetközi jog ismeretén át vezet az út.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kende-nagy-sonnevend-valki-nemzetkozi-jog-2018//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave