2110  Mivel a nukleáris fegyverek képtelenek különbséget tenni a polgári lakosság és a hadviselők között, mindig is kétséges volt, hogy bevethető-e a nukleáris fegyver, vagy az nem egyeztethető össze a nemzetközi joggal. Ebben a kérdésben 1996 júliusában a Nemzetközi Bíróság is állást foglalt egy tanácsadó véleményében. A bíróság a következő kérdésre adott választ: „A nemzetközi jogban megengedett-e minden körülmények között a nukleáris fegyverekkel való fenyegetés vagy azok használata?”1223 A válasz összetett volt. A bíróság egyfelől kimondta, hogy „sem a szokásjogban, sem a nemzetközi szerződési jogban nincs semmilyen átfogó, univerzális tilalom a nukleáris fegyverekkel való fenyegetésre vagy azok használatára vonatkozóan”.1224 Másfelől azonban egyhangúlag megállapította, hogy „jogellenes a nukleáris fegyverekkel való fenyegetés vagy azok használata, amennyiben az ellentétes az ENSZ Alapokmánya 2. cikkének 4. bekezdésével, és nem felel meg az 51. cikk valamennyi feltételének”.1225 Ezt követően megállapította azt is, hogy „a nukleáris fegyverekkel való fenyegetésnek, illetve azok alkalmazásának összhangban kell állnia a nemzetközi jog fegyveres konfliktusokban alkalmazandó előírásaival, különösen a nemzetközi humanitárius jog elveivel és szabályaival és a kifejezetten a nukleáris fegyverekkel foglalkozó nemzetközi szerződésekből és más kötelezettségvállalásokból származó kötelezettségekkel.”1226