MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Pénz, banki hitel és gazdasági ciklusok
A „takarékossági paradoxon”280 elméleti feloldása
Elemzésünk lehetővé teszi számunkra a „takarékossági vagy megtakarítási paradoxon” által felvetett látszólagos dilemma megoldását. Ez az ellentét azon az elgondoláson alapul, miszerint az egyének megtakarítása pozitív abban az értelemben, hogy így kiegészíthetik jövedelmüket, társadalmi szinten azonban a fogyasztási javak iránti összkereslet csökkenése végső soron negatív hatást gyakorol a befektetésre és a termelésre.281 Ezt cáfolandó rámutattunk arra, hogy az ezen értelmezést alátámasztó, az alulfogyasztás ősi mítoszán alapuló elméleti érvelés téves. Valójában még annak feltételezése mellett is, hogy pénzben kifejezve a bruttó nemzeti kibocsátás változatlan marad, igazoltuk, hogy a társadalom a reáljövedelmek emelkedésével miként növekszik és fejlődik még akkor is, amikor a fogyasztási javak iránti pénzbeli kereslet csökken. Szemléltettük azt is, hogy állami beavatkozás és a pénzellátás növelésének hiányában, egy a vállalkozók profitkeresése által irányított végtelenül hatalmas piaci erő a termelési szerkezet megnyújtását és egyre növekvő összetettségét eredményezi. Összefoglalva, a fogyasztási javak iránti keresletnek a megtakarítás növekedése okozta kezdeti viszonylagos csökkenése ellenére a gazdasági rendszer termelékenysége fokozódik, akárcsak a fogyasztási javak és szolgáltatások végső termelése, valamint a reáljövedelmek.282
Tartalomjegyzék
- Pénz, banki hitel és gazdasági ciklusok
- Impresszum
- Előszó a harmadik angol nyelvű kiadáshoz
- Előszó a második angol nyelvű kiadáshoz
- Előszó az első angol nyelvű kiadáshoz
- Előszó a harmadik spanyol nyelvű kiadáshoz
- Előszó a második spanyol nyelvű kiadáshoz
- Első fejezet: A pénzletétre vonatkozó szerződés jogi természete: a szabálytalan (rendhagyó) letét egyik fajtája
- 1. A fogalmak előzetes tisztázása: kölcsönszerződések (mutuum és commodatum) és letéti szerződések
- 2. A szabálytalan (rendhagyó) letétek gazdasági és társadalmi szerepe
- 3. A szabálytalan (rendhagyó) letétre vonatkozó szerződés és a pénzkölcsönszerződés közötti lényeges eltérések
- 4. A pénzletétre vonatkozó szerződést vezérlő általános jogelvek római jogtudósok általi felfedezése
- Második fejezet: A szabálytalan pénzügyi letéti szerződések jogi alapelveinek megszegése – történelmi áttekintés
- Harmadik fejezet: Kísérletek a részleges tartalékkal működő bankrendszer törvény általi igazolására
- 1. Bevezetés
- 2. Miért lehetetlen azonosnak tekinteni a rendhagyó letétet és a kölcsön- vagy mutuum szerződést?
- A zavar gyökerei
- A szokásjog téves doktrínája
- A spanyol polgári és kereskedelmi törvénykönyvek doktrínája
- A pénzügyi rendhagyó letéti szerződés és a kölcsön- vagy mutuum szerződés azonosítási kísérletének kritikája
- A szerződések különböző okai vagy céljai
- A ki nem mondott vagy hallgatólagos megállapodás eszméje
- A zavar gyökerei
- 3. Egy nem megfelelő megoldás: a hozzáférhetőség fogalmának újradefiniálása
- 4. A pénzügyi rendhagyó letét, a visszavásárlási megállapodások tranzakciói és életbiztosítási szerződések
- 1. Bevezetés
- Negyedik fejezet: A hitelexpanzió folyamata
- 1. Bevezetés
- 2. A bank valós közvetítői szerepe a kölcsönügyletekben
- 3. A bank szerepe a monetáris bankbetéti ügyletben
- 4. A látra szóló betétek banki felhasználása által okozott hatások: egy egyéni bank esete
- 5. Hitelexpanzió és új betétteremtés a bankrendszer egészében
- 6. Néhány további nehézség, ami a szimultán banki expanzió folyamán adódhat
- 7. Párhuzam a betétképzés és a fedezetlen bankjegyek nyomása között
- 8. A hitelszűkítés folyamata – avagy a mesterségesen okozott hitelszűkülés
- 1. Bevezetés
- Ötödik fejezet: A banki hitelezés kiterjedése és ennek hatásai a gazdasági rendszerre
- 1. A tőkeelmélet alapjai
- 2. Az előzetes önkéntes megtakarítások növelésén keresztül finanszírozott hitelnövekedésnek a termelési szerkezetre gyakorolt hatása
- Az önkéntes megtakarítás folyamatának három különböző megnyilvánulása
- A kölcsönökké alakult megtakarítások számviteli nyilvántartása
- A fogyasztási kölcsönök kérdése
- Az önkéntes megtakarításnak a termelési szerkezetre gyakorolt hatásai
- Az első hatás: az eltérő termelési stádiumokban keletkező profitok közötti egyenlőtlenség hatása
- A második hatás: a tőkejavak piaci árára vonatkozó kamatláb csökkenésének hatása
- A harmadik hatás: a Ricardo-effektus
- Végeredmény: egy új, tőkeerősebb termelési szerkezet megjelenése
- A „takarékossági paradoxon” elméleti feloldása
- Egy hanyatló gazdaság esete
- Az önkéntes megtakarítás folyamatának három különböző megnyilvánulása
- 3. A megtakarítás növelésével nem fedezett banki hitelexpanzió hatásai: az osztrák elmélet, avagy a konjunktúraciklus hitelforgalmi elmélete
- 4. Bankügyek, részleges tartalékráta és a nagy számok törvénye
- Hatodik fejezet: A konjunktúraciklus elméletének további szempontjai
- 1. Miért nem tör ki válság, ha az új befektetések valós megtakarításból – nem pedig hitelexpanzióval – kerülnek finanszírozásra
- 2. A válságkirobbanás késleltetésének lehetősége: a stagfláció folyamatának elméleti magyarázata
- 3. A fogyasztói hitel és a ciklus elmélete
- 4. A hitelexpanzió által okozott mesterséges fellendülés önpusztító természete: a „kikényszerített megtakarítás” elmélete
- 5. A tőke elpazarlása, kihasználatlan kapacitás és a termelési erőforrások rossz befektetése
- 6. A hitelexpanzió mint a tömeges munkanélküliség oka
- 7. A nemzeti jövedelem elszámolása alkalmatlan a konjunktúraciklus különböző szakaszainak szemléltetésére
- 8. A vállalkozás és a ciklus elmélete
- 9. Az általános árszint stabilizációjának politikája és a gazdaságra gyakorolt destabilizációs hatásai
- 10. Hogyan kerüljük el a konjunktúraciklusok kialakulását: a gazdasági válság megelőzése és az abból való felépülés
- 11. A cikluselmélet és a kihasználatlan erőforrások szerepe a fellendülés kezdeti szakaszaiban
- 12. Szükséges hitelmegszorítás a recesszió szakaszában: a „másodlagos depresszió” elméletének kritikája
- 13. A „mániákus depressziós” gazdaság: a vállalkozói szellem lelohadása és egyéb negatív hatások, melyeket a visszatérő konjunktúraciklusok fejtenek ki a piacgazdaságra
- 14. A gazdasági ingadozások részvénypiacra kifejtett hatásai
- 15. A konjunktúraciklus bankszektorra kifejtett hatásai
- 16. Marx, Hayek és a nézet, mely szerint a piacgazdaságok szempontjából a gazdasági válságok lényegesek
- 17. Két további szempont
- 18. A ciklus empirikus bizonyítékai
- Az ipari forradalmat megelőző konjunktúraciklusok
- Az ipari forradalom után következő konjunktúraciklusok
- A dübörgő húszas évek és az 1929-es nagy gazdasági világválság
- Az 1970-es évek végének és az 1990-es évek elejének gazdasági recessziói
- A konjunktúraciklus osztrák elméletének empirikus vizsgálata
- Összefoglalás
- Az ipari forradalmat megelőző konjunktúraciklusok
- 1. Miért nem tör ki válság, ha az új befektetések valós megtakarításból – nem pedig hitelexpanzióval – kerülnek finanszírozásra
- Hetedik fejezet: A monetarista és a keynesi elméletek kritikája
- 1. Bevezetés
- 2. A monetarizmus kritikája
- 3. A keynesi közgazdaságtan kritikája
- 4. A marxista tradíció és a gazdasági ciklusok osztrák elmélete. A neoricardiánus forradalom és a visszaváltási vita
- 5. Összefoglalás
- 6. Függelék az életbiztosítási társaságokról és más, nem banki típusú pénzügyi közvetítőkről
- Életbiztosítási társaságok mint valódi pénzügyi közvetítők
- Visszavásárlási értékek és a pénzkínálat
- Az életbiztosítás hagyományos alapelveinek korrumpálódása
- A pénzügyi közvetítők egyéb típusai: a befektetési alapok, valamint a holding- és befektetési társaságok
- A hitelbiztosításról szóló sajátos észrevételek
- Életbiztosítási társaságok mint valódi pénzügyi közvetítők
- 1. Bevezetés
- Nyolcadik fejezet: A központi és szabad banktevékenység elmélete
- 1. A banking iskola kritikai vizsgálata
- 2. A központi bank és a szabad banktevékenység pártfogói közti vita bemutatása
- 3. A „szocializmus lehetetlenségének tétele” és annak alkalmazása a központi bankra
- 4. A modern részleges tartalékkal működő bankrendszer kritikai vizsgálata
- Az elemzés téves alapja: a bizalmi eszközök iránti kereslet mint külső változó
- Annak lehetősége, hogy a részleges tartalékkal működő bankrendszer egyoldalúlag indít hitelexpanziót
- A „monetáris egyensúly” elmélete a szabad bankrendszerben kizárólag makroökonómiai elemzésre épül
- A megtakarítás és a pénz iránti kereslet fogalma közti zavar
- A szabad bankrendszerek történeti bemutatásának problémája
- A jogi érvek figyelmen kívül hagyása
- Az elemzés téves alapja: a bizalmi eszközök iránti kereslet mint külső változó
- 5. Konklúzió: a hamis vita a központi banktevékenység támogatói és a részleges tartalékkal működő banktevékenység védelmezői között
- Kilencedik fejezet: A bankreformot célzó javaslat: a 100%-os kötelező tartalék elmélete
- 1. A 100%-os kötelező tartalékot támogató elméletek története
- Ludwig von Mises javaslata
- Friedrich A. Hayek és a 100%-os kötelező tartalékra vonatkozó javaslat
- Murray N. Rothbard javaslata: tiszta aranyalap és 100%-os kötelező tartalék
- Maurice Allais és a 100%-os kötelező tartalék európai védelme
- A 100%-os kötelező tartalékot támogató régi chicagói iskolai hagyomány
- Ludwig von Mises javaslata
- 2. Bankreformjavaslatunk
- A valuta megválasztásának teljes szabadsága
- A szabad bankrendszer
- A szabad bankrendszer minden résztvevőjére vonatkozó kötelezettség a hagyományos jogszabályok és jogelvek betartásával kapcsolatban, különös tekintettel a látra szóló letétekre vonatkozó 100%-os kötelező tartalékra
- Milyen volna egy teljesen szabad társadalom pénzügyi és bankrendszere?
- A valuta megválasztásának teljes szabadsága
- 3. A javasolt rendszer előnyeinek elemzése
- 4. Válaszok a pénzügyi reformot célzó javaslatunkkal kapcsolatos lehetséges ellenvetésekre
- 5. A javasolt monetáris és bankrendszerre való átállás és reformfolyamat közgazdaságtani elemzése
- Néhány alapvető stratégiai irányelv
- A pénzügyi és bankrendszer reformjának szakaszai
- A harmadik és azt követő szakaszok fontossága a reformon belül: az államadósság és nyugdíj-biztosítási kötelezettségek törlesztésének lehetősége
- A banki és pénzügyi reformelmélet alkalmazása az Európai Monetáris Unióban és az egykori keleti blokk pénzügyi szektorának kiépítése
- Néhány alapvető stratégiai irányelv
- 6. Konklúzió: egy szabad társadalom bankrendszere
- 1. A 100%-os kötelező tartalékot támogató elméletek története
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 795 1
Jelen gazdasági és politikai környezetben nem is lehetne időszerűbb vagy fontosabb e könyv elemzése, ami a válság és a reformok okait firtatja, és ami az említett okok jövőbeli, előre megjósolható ismételt felmerülésének elkerülése érdekében a jelenlegi banki és pénzügyi rendszerre alkalmazandó. Dióhéjban fogalmazva: a jelen írás születésével egy időben a könyvet már 13 különböző nyelvre fordították le, és tíz különböző országban jelentették meg. Mindenesetre attól függetlenül, hogy a jövőben a pozitív előjelek beigazolódnak-e, vagy erőfeszítéseinket siker koronázza-e vagy sem, a mi egyetemi hallgatókként és gazdasági teoretikusokként vállalt elidegeníthetetlen felelősségünk az, hogy minden erőnket a kutatásra és a tudományos igazság keresésére összpontosítsuk, és így az eljövendő generációkra olyan ismeret- és alapelvgyűjteményt hagyhassunk örökül, amely lehetővé teszi számukra az emberiség és a civilizáció korlátok és gátló körülmények nélküli előrejuttatását. Jesús Huerta de Soto a Pénz, banki hitel és gazdasági ciklusok művének első spanyol, valamint angol kiadásait követően jelen kötetben, figyelembe véve a 2007-es gazdasági válságot követő folyamatokat, nemcsak Spanyolország, hanem az Európai Pénzügyi és Gazdasági Unió tagjai helyzetét vizsgálja.
Hivatkozás: https://mersz.hu/de-soto-penz-banki-hitel-es-gazdasagi-ciklusok//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
