Fischer Márta: Eurolektusok • Az Európai Unió hatása a nyelvekre, különös tekintettel a jogi nyelvre
›
6. Az eurolektusok jellemzői: terminológia
›
6.1. Az európai uniós terminológia
›
6.1.4. Az uniós jogi terminus

6.1.4. Az uniós jogi terminus

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jogi terminusok alapvető sajátossága, hogy rendszerhez kötöttek, azaz az adott nemzeti jogi rendszeren belül értelmezhetők (Šarčević 1997: 232). Tamás (2019) rámutat, hogy a rendszerhez kötöttség nemcsak az országokhoz, hanem a jogszabályhoz kötöttséget is jelenti – és ennek különösen a fordításban van jelentősége. Így az óvadék a Btk. és a Ptk. szerint más funkciót lát el, illetve az angol use terminus megfeleltetése attól függ, hogy védjegyjogról van szó (ekkor ekvivalense a használat) vagy a szerzői jogról (mert ekkor felhasználás a megfelelő). Mindemellett a nemzeti szinthez kötődő jogi terminusokról általában elmondható, hogy a terminus szűk megközelítésének követelményeit is teljesíteni tudják – tehát pontos definícióval rendelkeznek, és (legalábbis az adott jogszabályon belül) nem poliszémek (egyértelműek) és szinonim megnevezés sem kötődik hozzájuk (egyegyértelműek).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az uniós jogi terminusok e feltételeket nem mindig tudják teljesíteni. A korábbiakban láthattuk, hogy az európai fogalmiság töredezettségéből adódóan az uniós jogi terminusok egy része nem rendelkezik (pontos) definícióval. Hasonló a helyzet az egy(egy)értelműség követelményével. Bizonyos uniós fogalmak egybeesnek a tagállami fogalmakkal, azaz egyazon terminus az uniós fogalom mellett egy tagállami fogalmat is jelöl – egyértelműség hiánya –, illetve egyazon fogalmat több megnevezés is jelölhet – egyegyértelműség hiánya. Ezért nem valósítható meg Moréteau (1999, idézi Somssich 2011: 74) azon ideálelképzelése, mely szerint a közös, mesterséges uniós jogi nyelvezet (langage) kialakítható természetes közös jogi nyelv (langue) hiányában is, hiszen az uniós jog egy mesterséges képződmény.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebből következően az uniós jogi terminusokat is a tág, fordításközpontú megközelítésben kell vizsgálnunk. Biel és Doczekalska (2020: 185) a fenti szempontokra is tekintettel amellett érvel, hogy az uniós jogi terminusokat a jogi terminusok között is egy külön kategóriának kell tekinteni. E terminusokat szupranacionális jogi terminusoknak nevezik, amelyeket kettős jogi környezet – az uniós és a tagállami – vesz körül. Ebből adódóan a terminusoknak folyamatosan „vándorolniuk” kell az uniós és a tagállami szint között, így nem értelmezhetőek kizárólag tagállami vagy uniós szinten. E vándorlás mellett az uniós jogi terminusok három további sajátosságát említik: az autonómiát, a többnyelvűséget és a folytonosságot. Az autonómia mögött az uniós fogalmak egységes értelmezése áll, amelyet minél semlegesebb, a tagállamhoz nem kötődő terminusok révén lehet megteremteni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az uniós jogi terminusok egy további fontos sajátossága, hogy a „tisztán jogi” terminusok mellett tartalmazhatják azon szakterületek terminusait is, amelyeket a jog szabályoz. Az előző alfejezet 11. táblázatának első (jogi) és utolsó (szakterületek) csoportja között tehát azért is lehet átfedés, mert az uniós jog újabb és újabb szakterületeket von a szabályozása alá – beleértve a szakterületek terminológiáját is. Robertson (2015) ehhez hasonlóan ugyancsak két nagy csoportra osztja az uniós jogi terminusokat. Az első csoportba azok a terminusok tartoznak, amelyeket valamilyen jogi céllal használnak a szövegben (mint például a jogi aktusok vagy az uniós bíróságok nevei). Emellett idesorolhatók a jogalkotáshoz és a bírói ághoz tartozó terminusok, valamint az egyes jogágakhoz (pl. a kötelmi joghoz) tartozó terminusok is. A másik csoportba pedig azok a terminusok tartoznak, amelyek nem jogi szövegekben is előfordulhatnak és az uniós szakpolitikákhoz kapcsolódnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Somssich (2011) a jogi nyelvben megjelenő fogalmaknak két csoportját különbözteti meg: a jogi fogalmakat és a jog által használt fogalmakat. Az első csoportba egyrészt a jog által keletkeztetett saját fogalmak tartoznak (pl. törvény, jogi személy), másrészt a köznyelvből származó fogalmak, de a jogban szűkebb, rögzített tartalommal (pl. lopás, csalás), amelyek egy részét a köznyelv adott esetben már nem is használja (pl. hatály). Ezzel szemben a jog által használt fogalmak egy része a köznyelvi jelentéssel megegyező tartalmú vagy ahhoz képest szűkített/tágított tartalmú köznyelvi fogalom. Emellett ebbe a csoportba tartoznak a szaknyelvi fogalmak, azaz más szakterületek, mint például a gazdasági, műszaki, orvosi terület fogalmai is, amelyeket a jog szabályoz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bármely csoportosításról is van szó, jól látható, hogy az uniós jogi terminusok két nagy csoportja különíthető el: az egyik csoportot azok a terminusok alkotják, amelyek az uniós jog által keletkeztetett vagy a köznyelvből szűkített/bővített tartalommal átvett jogi fogalmakat írják le. A másik csoportba pedig azon terminusok tartoznak, amelyek a szakterületek uniós jog által szabályozott fogalmait írják le.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sosoni (2018: 182) találóan megjegyzi, hogy az autonóm jogi fogalmakat „fel is kell öltöztetni” („needs linguistic clothing”). Mivel az adott fogalmat egységesen kell értelmezni és alkalmazni, ezért a fogalmat jelölő nyelvi formának mentesnek kell lennie bármiféle kulturális vagy szemantikai konnotációtól vagy a tagállamra jellemző hagyománytól. E tekintetben nemcsak a 24 különböző nyelv okoz kihívást, hanem az a tény is, hogy egy nyelv több fogalmi rendszert is leírhat. Így az angol leírja mind Anglia (angolszász), mind Skócia és Málta (kontinentális) jogrendszerét. Nemcsak különböző rendszerekről, hanem különböző hagyományú (kontinentális versus angolszász) rendszerekről van szó. E tényezők a terminusok elsődleges és másodlagos alkotása során okoznak kihívást.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave