4.2.4. Korpusznyelvészeti kutatások

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kétezres évek közepétől a kutatók az uniós kontextus nyelvre gyakorolt hatását is elkezdték vizsgálni, és az uniós sajátosságokat korpusznyelvészeti kutatásokkal is alátámasztották. Biel (2020) szerint több tényező is elősegítette az európai uniós korpusznyelvészeti kutatások megjelenését. Először is jelentős tudás halmozódott fel e témában a korábbi, kvalitatív kutatásoknak köszönhetően, ami természetszerűleg hozta magával azt az igényt, hogy még rendszerezettebb, objektívebb módon, nagyobb mintán vizsgálják a felmerült kutatási kérdéseket. Másodszor a korpusznyelvészetben alkalmazott egyre fejlettebb információs technológiák és módszertani újdonságok eredményezték a változást, hiszen e technológiáknak köszönhetően lehetett kielégíteni a kvantitatív kutatások iránti növekvő igényt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E folyamatot segítette az is, hogy az uniós intézmények a köz számára is elérhetővé tettek olyan intézményi adathalmazokat, korpuszokat, amelyek elengedhetetlenek voltak nagyszabású kvantitatív kutatások indításához. Az első ilyen korpusz az Európai Bizottság Közös Kutatási Központja (JRC) által 2006-ban kiadott JRC-Acquis párhuzamos korpusz volt, amely 22 nyelven tartalmazta az uniós joganyagot (Steinberger et al. 2014, idézi Biel 2020), és amelyet további többnyelvű korpuszok követtek. E korpuszt használta fel Biel (2014a, 2015) a Lost in the Eurofog című kutatásában és későbbi, 2015-ös frazeológiai kutatásában is. Nagy előrelépés volt az, hogy az EUR-Lex jogi adatbázist sem csupán belső, intézményi használatra, a gépi fordítás segítésére használták fel, hanem a Sketch Engine platformon is elérhetővé tették. Ez 3,9 millió dokumentumot jelentett 24 nyelven.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A korpusznyelvészeti kutatások egyik fő irányát a lexikai csoportok (lexical bundles) jelentik. Ezek uniós szövegekben való vizsgálata egy időre esik azzal, hogy a korpusznyelvészetben is a szóról a többszavas, állandósult szókapcsolatok, kollokációk vizsgálatára helyeződött a hangsúly. Az új korpusznyelvészeti módszerek nagyban segítettek a kollokációk feltérképezésében (Váradi–Héja 2010). Biel (2017b) szerint a korpusznyelvészet nemcsak új lehetőségeket nyitott meg a frazeológia kutatásában, de alapvetően megváltoztatta és újradefiniálta magának a frazeológiának a fogalmát is. Számos új szókapcsolat került a kutatások homlokterébe, míg a korábban kiemelt szerepet játszó idiómák, szólások háttérbe szorultak. Ez különösen a szaknyelvkutatás – és azon belül is a jogi szaknyelv kutatása – számára volt releváns, hiszen itt a kollokációk és a többszavas lexikai egységek, lexikai csoportok fontosabb szerepet játszanak, mint az idiómák. A kutatások elsősorban a gyakoriság empirikus vizsgálatára koncentráltak, amelyet a technológia már lehetővé tett. Biel (2015) egy korábbi tanulmányában arra is rámutat, hogy mindez a terminológiaelmélet számára is új utakat nyitott meg, hiszen lehetővé teszi a terminusok nyelvi környezetének vizsgálatát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Biel (2020) szerint a korpusznyelvészeti kutatások leglényegesebb eredménye annak igazolása volt, hogy a hivatalos nyelveknek az uniós kontextushoz köthető sajátosságai nem szűkíthetők le terminológiai szintre, hanem kiterjednek a szövegszintű és szintaktikai sajátosságokra is. Erre a következtetésre már a kilencvenes években eljutottak kutatók (vö. Goffin 1994), de akkor még nem álltak rendelkezésre olyan korpuszok, amelyek segítségével ezt nagy mintán is lehetett volna igazolni. A friss kutatások azonban ma már egyértelműen igazolják, hogy a terminológián túlmenően az EU-intézményekben szövegezett dokumentumok számos további nyelvi sajátossággal rendelkeznek. Biel a korpusznyelvészeti kutatások eredményeit azért is tartja kiemelkedőnek, mert ez segít egy olyan elméleti keret megteremtésében, amely kifejezetten az EU-fordítások elemzéséhez szükséges.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az átfogó kutatásoknak hivatott lendületet adni Trklja és McAuliffe (2018) párhuzamos korpusza, amely az Európai Unió Bíróságának ítéleteit rendezte egy adatbázisba (EUCLCORP) a Law and Language at the European Court of Justice (LLECJ) című kutatási projekt keretében. Az adatbázis 23 nyelven tartalmazza az uniós ítéleteket és 8 tagállam alkotmány- vagy legfelsőbb bíróságának ítéleteit.1 Ugyanebben a műfajban, a nagy mintán végzett korpusznyelvészeti kutatások közé sorolhatjuk Pontrandolfo (2016) doktori disszertációját, amely a spanyol, olasz és angol nyelvű frazeológia változását vizsgálta az uniós ítéletek és a tagállamok nem fordított ítéleteinek összevetésével.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

További pozitív fejlemény, hogy az elmúlt években a kutatások a vizsgált műfajt, sajátosságot és a nyelveket tekintve is egyre változatosabb képet mutatnak. Biel, Koźbiał és Wasilewska (2019) az eurolektus sajátosságait több műfajban (jogi aktusokban, ítéletekben, weboldalakon) is vizsgálta. Biel (2022) legfrissebb kutatásában pedig úttörő módon a lengyel eurolektus fejlődését tekintette át, és megállapította, hogy a tagállami konvencióktól való eltérés az idő előrehaladtával egyre csökken, de a távolság még mindig jelentős.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindezen kutatások közül – a vizsgálatba bevont nyelvek számát tekintve – kiemelkedik a Eurolect Observatory projekt, így jelentőségére tekintettel e kutatás eredményeit az alábbiakban részletesebben is ismertetem.
 
1 Az adatbázis azért 23 nyelvű (és nem az uniós hivatalos nyelvek szerinti 24), mert az esetjogot nem fordítják ír nyelvre.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave