10.2.2. A lentről felfelé irányuló kommunikációt segítő szervezeti megoldások

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felfelé irányuló (buttom-up) kommunikáció információt szolgáltat a feladatok teljesítéséről, illetve a munkatársi javaslatok, elvárások közléséhez biztosít formális csatornákat a vezetőség irányában. A két fél közötti bizalom kialakulása és fenntartása szempontjából kritikus szereppel bír, hogy a munkatársak véleményeiket, ötleteiket, javaslataikat, problémáikat azok megfontolására, figyelembevételére számítva juttathassák el a vezetőséghez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A lentről felfelé irányuló, spontán kommunikációs csatornák működése azonban számos akadályba ütközhet, különösen az erősen hierarchizált szervezetek körében. A több emberen keresztül történő kommunikáció mindig magában hordozza annak veszélyét, hogy az információ elakad, torzul, a rá adott reakció pedig késik vagy elmarad. Gyakran előfordul, hogy a közvetlen felettes nem tart fontosnak, így nem továbbít felfelé megítélése szerint nem lényeges jelzéseket. Előfordulhat, hogy a felső vezetéshez el sem jutnak olyan alsóbb szinten jelentkező problémák, változtatási igények, javaslatok, amelyek a végrehajtói szinteken többeket érintenek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amennyiben a vezetés formális csatornák kiépítésével is lehetőséget biztosít arra, hogy a munkatársak megoszthassák véleményüket a munkavégzés, fejlesztési lehetőségek, jövőbeli tervek kapcsán, ezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy az alsóbb szinteken dolgozók is úgy érezzék, fontos fogaskerekei a szervezetnek. Meghallgatják, megfontolják, figyelembe veszik véleményeiket, igényeiket, amivel saját munkakörülményeik, sorsuk jobbításán túl a szervezeti sikerhez is hozzájárulhatnak. A lentről felfelé történő kommunikációt számos formális megoldás, csatorna kiépítése és ezek rendszeres, szabályozott használata segítheti. A munkavállalók tájékoztatására, illetve a velük folytatott konzultációra, a tőlük érkező vélemények feltárására többféle kommunikációs mód/csatorna használható. Ilyen például a nyílt napok szervezése, akár szintekre lebontott szabad ötletcsere, az ötletek, innovációk közzététele névtelenül (ötletboxok), teamtájékoztatók (team-briefing), dolgozói javaslatgyűjtő rendszer, munkavállalói elégedettség- /attitűdvizsgálat.
 
Teamtájékoztatók (team-briefing)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A csapattalálkozók a legtöbb üzleti környezetben elengedhetetlenek. Egyes szervezetek mindennap vagy naponta többször is tartanak megbeszéléseket. Mások olyan ritka alkalmakra tartanak fenn csapattalálkozókat, amikor az e-mail vagy más eszközök nem tudják pontosan továbbítani az információkat. A teamtájékoztatóknak, találkozásoknak számos előnyük és hátrányuk van. Az értekezletek segíthetnek a szervezet termelékenységének növelésében, de frusztrációhoz is vezethetnek. Éppen ezért fontos annak mérlegelése, valóban szükség van-e értekezletre. Nincs rá szükség, ha csak azért tartanánk értekezletet, mert „így szokás”, vagy ha nincs semmilyen különösebb megvitatnivaló. Akkor sem szükséges, ha a munkatársak bevonása csak még jobban összezavarná a dolgokat. Ugyanakkor szükség van rá, ha a lehető leggyorsabban kell több emberhez eljuttatni bizonyos információkat, ha gyors döntésre van szükség, de egyedül nehéz átlátni az anyagot, ha valóban együttműködésre van szükség a szervezeten belül, és a többiek véleménye, nézőpontja valóban fontos.
 
Dolgozói javaslatgyűjtő rendszer
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyre több szervezet fordít figyelmet a munkatársak véleményének feltárására. Előfordulhat, hogy az adott szervezet vezetői nem látnak rá megfelelően a mindennapi operatív feladatokra, fennakadásokra – különösen igaz lehet ez egy erősen hierarchizált rendszerben. Ekkor az alkalmazottak véleményének kikérése, nézőpontjaik megismerése előre tudja vinni a szervezetet, időt és pénzt spórolhat a vezetésnek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

HR-ügyek: Szervezeti jó példa
„Most már tényleg vége a lazulásnak a Google-nél”
 
A dolgozók ötletei alapján szeretne hatékonyabb cégműködést a Google menedzsmentje, amely múlt héten rövid időn belül másodszor volt kénytelen a vártnál gyengébb pénzügyi eredményeket ismertetni. Egy multinacionális nagyvállalat történetében többnyire kevéssé számít jó jelnek, amikor a menedzsment az alkalmazottakhoz fordul, hogy próbáljanak ők maguk ötleteket adni ahhoz, hogyan lehetne a cég versenyképesebb, hatékonyabb. A mostani, meglehetősen borús gazdasági környezetben éppen ez történik a Google-nél, a világ egyik legnagyobb IT-multicégénél, amelynek vezetése egy hónapon belül másodszor fordult meglehetősen vészjósló üzenetekkel az alkalmazottakhoz.
A cég menedzsmentje a szokásos heti dolgozói fórumon immár nyíltan kijelentette, hogy jogosak azok a bírálatok, amelyek szerint a Google produktivitása – különösen méretéhez képest – nincs az elvárható szinten. Sundar Pichai, az Alphabet-csoport, egyben a Google vezérigazgatója ezért „Simplicity Sprint” néven egy olyan új, crowdsourcing kezdeményezést jelentett be, amelynél a dolgozók maguk tehetnek javaslatokat a hatékonyabb működés elősegítésére. A CNBC szerint mindez egy előkészített kérdőív alapján történhet meg augusztus 15-ig. A lap által megismert kérdések egy részének megfogalmazása pedig állítólag kifejezetten hozzásegítheti a cégvezetést ahhoz, hogy költségtakarékossági intézkedéseket léptessenek életbe.
A cégvezetés ezzel együtt a szerdai fórumon igyekezett minden munkavállalót megnyugtatni, hogy a cég egyelőre nem tervez leépítéseket, sőt bizonyos pozíciókban továbbra is zajlik a toborzás. Ezzel együtt a kiszámíthatatlan gazdasági környezet miatt nem is zárt ki hasonló, későbbi lépéseket a vállalat HR-igazgatója, Fiona Cicconi.
Az alkalmazottak véleményének kikérése ezzel együtt egyfajta gesztus is lehet, amelynek egyik ki nem mondott célja, hogy javítson a Google vezetése és a dolgozók viszonyán, amely az évek során rendkívül megromlott. A cég a dolgozók körében évenkénti rendszerességgel elvégzett elégedettségi felmérése alapján az utóbbi időszakban kifejezetten rosszul teljesít bizonyos területeken (bér és béren kívüli juttatások, előlépési lehetőségek, illetve projektmegvalósítás) az iparági átlaghoz képest.
 
Munkavállalói elégedettség-/attitűdvizsgálat
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elégedett munkavállalók versenyelőnyt jelenthetnek a szervezet számára. A munkaadó felelőssége, hogy az általa alkalmazott munkavállalók „jól érezzék magukat” a szervezetnél, és hogy céljaikat – amelyek miatt csatlakoztak a szervezethez – elérjék. Ezen túlmenően gazdasági érdeke is a munkaadónak, hogy dolgozói elkötelezettek legyenek, hiszen az elégedettség, az elkötelezettség és a jó munkahelyi környezet hatással van a munkavállalók teljesítményére, versenyképességre és a szervezet eredményességére. Elégedetlen alkalmazottak körében a teljesítmény alacsony szinten marad, megnő a fluktuáció, tehetségek elvesztését vonhatja magával. A munkatársi elégedettségvizsgálat minden szervezet életében fontos. Az elégedettségvizsgálat és a fejlesztendő területek feltárása hozzásegítik a szervezetet ahhoz, hogy egy jól működő, a kiszámíthatatlanul változó környezetben is helytálló emberierőforrás-menedzselési terv kerüljön kialakításra, amely hozzá tud járulni a sikeres szervezeti működéshez – különösen, ha van lehetőség a folyamatok felülvizsgálatára, nyomon követésre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sokféle eszközt dolgoztak ki a munkával való elégedettség mérésére. Néhányan a munkával kapcsolatos bizonyos szempontokra szorítkoztak az elégedettség mérése kapcsán, míg mások a teljes elégedettség mérésére törekedtek. Ezek közé tartozik a Job Descriptive Index (Smith et al., 1969). Az Index 72 tételből áll, célja pedig az elégedettség szintjének mérése a munkavállaló munkahelyi elégedettségével kapcsolatos öt szempont alapján. A szempontok közé tartozott a munka, a fizetés, az előléptetés, a szupervízió és a munkatársakkal való kapcsolat (Balzer, 1990). Egy másik kérdőív, a Job Diagnostic Survey (Hackman–Oldham, 1975; 1976) megközelítése alapján a személyes és szervezeti elégedettséget öt munkajellemző befolyásolja: az autonómia, a feladat azonossága, a feladat jelentősége, a készségek sokfélesége és a munka visszacsatolása. Ez a felmérés az egyik leggyakrabban használt eszköz a munkával való elégedettség mérésében (Renn et al., 1993). Egy másik népszerű eszköz a Minnesota Elégedettségi Kérdőív (MSQ). A kérdőív belső és külső munkakörnyezeti elemekre kérdez rá. Teljes formájában száz elemet (állítást) tartalmaz, rövidebb formájában húsz elemet (Weiss et al., 1967). Az általános elégedettség mérése szolgál a Job in General Scale. Ez a tizennyolc tételből álló kérdőív úgy készült, hogy egy átfogó, munkával való elégedettségi pontszámot adjon (Ironson et al., 1989). Az egyéb módszerek közé tartozik a munkahelyi elégedettség felmérése kapcsán a Job Satisfaction Survey és a Michigan Organizational Assessment Questionnaire. A Job Satisfaction Survey (JSS) kilenc dimenzió mentén vizsgálja a dolgozói elégedettséget, úgymint fizetés (fizetéssel való elégedettség), előléptetés (az előrelépési lehetőségekkel való elégedettség), felettes (a közvetlen felettessel való elégedettég), juttatások (a juttatásokkal való elégedettség), ösztönző bérrendszer (a jó teljesítményért járó anyagi és nem anyagi juttatásokkal való elégedettség), működési feltételek (a munkahelyi szabályokkal és előírásokkal való elégedettség), munkatársak (munkatársakkal való elégedettség), a munka jellege (a munka jellegével való elégedettség), kommunikáció (a szervezeten belüli kommunikációval való elégedettség) (Spector, 1997).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dolgozói elégedettség mérésére szolgáló kérdőívek dimenzióit összehasonlítva látható, hogy minden kérdőív foglalkozik a munkával kapcsolatos tényezők feltárásával (munka jellege, feladat mennyisége stb.), amikor az elégedettséget vizsgálja, ahogyan a vezetés minősége, az előrelépési lehetőségek megléte, a javadalmazás és a munkatársakkal való viszony is előkerül minden kérdőívben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amennyiben a szervezet valóban arra törekszik, hogy meghallgassa munkavállalóit, nyer vele, mert olyan ötletek, megoldási javaslatok is felszínre kerülhetnek, amelyekre előzőleg nem is gondolt a vezetőség. Még ha nem is történik ilyen jellegű áttörés, a munkatársak kölcsönös visszacsatoláson alapuló bevonása növelheti a szervezet iránti elkötelezettségüket, és fokozhatja a vezetésbe vetett bizalmukat.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave