Balogh Gábor, Karoliny Mártonné (szerk.): Az emberi erőforrások menedzselése • Koncepciók, technikák nemzetközi kitekintésben
›
10. fejezet: A sikeres munkatársi kommunikáció • Sipos Norbert – Venczel-Szakó Tímea – Ásványi Zsófia
›
10.3. A vertikális kommunikációs kapcsolatok egy tradicionális, intézményesített módja: az érdekképviselet
›
10.3.2. A munkatársi kommunikáció hazai és nemzetközi gyakorlatban alkalmazott főbb irányai és csatornái egy nemzetközi felmérés eredményei alapján

10.3.2. A munkatársi kommunikáció hazai és nemzetközi gyakorlatban alkalmazott főbb irányai és csatornái egy nemzetközi felmérés eredményei alapján

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alkalmazott kommunikációs csatornák esetében (10.1. ábra) a top-down, azaz felülről lefelé való tájékoztatáshoz kapcsolódóan a felmérésben részt vevő összes országot tekintve a leggyakrabban alkalmazott megoldások a közvetlen felettesek (79%), a közvetlen felső vezető (76%), az elektronikus kommunikáció (71%), a teamtájékoztatók (60%) és a rendszeres munkásgyűlések (59%). Legkevésbé a szakszervezeti képviselőkön (29%) és az üzemi tanácsokon (30%) keresztül valósul meg. Ez utóbbi a szakszervezet és az üzemi tanács relatív pozícióját is mutatja: ha nincs megfelelő háttér (lásd 10.3.1. alfejezet), akkor nem is vonják be a kommunikációs folyamatokba. A felmérésből pozitívnak tekinthető a vezetői, illetve a felső vezetői elköteleződés a kommunikációban, ugyanakkor ez egyfajta monopolhelyzetet is jelent, a vezetői hatalom egyértelmű megnyilvánulását mutatja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarországon az összes ország eredményeihez képest a vezetői közvetlen kommunikáció (85%) és a felső vezetői csatorna (87%) jóval erőteljesebben jelentkezik, ugyanakkor elterjedtebb az elektronikus forma is (78%). Mindezek mellett a teamtájékoztató kevésbé alkalmazott megoldás (50%), illetve a rendszeres munkásgyűlés, dolgozói értekezlet (40%) is ritkább csatorna. A hazai szakszervezeti és üzemi tanácsi szerepeket és lehetőségeket mutatja a szakszervezet (22%) és az üzemi tanács (18%) alacsony arányú részvétele a tájékoztatásban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A KKE HU nélkül esetében nagyon hasonló értékeket találunk: kevésbé hangsúlyos a közvetlen felső vezetői forma (73%), és némileg erősebb a munkásgyűléseken, dolgozói értekezleteken keresztüli (59%) kommunikáció.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10.1. ábra. Alkalmazott bottom-up és top-down kommunikációs csatornák a CRANET 2021-es adatok alapján, valamennyi, a felmérésbe bevont országra vonatkozóan
Forrás: a szerzők saját szerkesztése
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A bottom-up kommunikációt tekintve globálisan nem látható 50 százaléknál nagyobb arány. Leginkább jellemzőek a munkavállalói elégedettség-/attitűdvizsgálat (49%), a kommunikáció a közvetlen felettesen keresztül (49%), az elektronikus kommunikáció (43%) és a rendszeres munkásgyűlés/dolgozói értekezlet (41%). Legkevésbé itt is a szakszervezetek (26%) és az üzemi tanácsok (24%) jelennek meg. Ki kell emelni, hogy a bottom-up kommunikációs csatorna szinte egyik bontásban (globális, HU, KKE HU nélkül stb.) sem éri el a top-down kommunikációs forma szintjét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarországon azonosítható az 50 százalékos szintnél nagyobb arány: a közvetlen felettesen keresztüli véleményezés, javaslattétel egyértelműen dominál (70%), és alátámasztja a vezetői hierarchia alapvető tiszteletének igényét. Ezt követi a közvetlen felső vezetőkön keresztül megvalósuló kommunikáció (47%; lényegesen nagyobb mértékben alkalmazott megoldás, mint globálisan), a munkavállalói elégedettség-/attitűdvizsgálat (45%), illetve az elektronikus kommunikáció (45%). Legkevésbé itt is a szakszervezeteket (25%) és az üzemi tanácsot (24%) használják a vélemények, javaslatok megfogalmazására és magasabb szintre való eljuttatására, ami összefügg relatíve gyenge pozíciójukkal, illetve alacsonyabb arányú elterjedtségükkel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A KKE HU nélkül a globális eredményekhez hasonlít jobban. Leginkább a közvetlen feletteseken (43%), az elektronikus kommunikáción (43%), a rendszeres munkásgyűléseken, dolgozói értekezleteken (40%) és a munkavállalói elégedettség-/attitűdvizsgálaton (39%) keresztül valósul meg a kommunikáció.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave