11.3.4. Külföldi kitekintés: a szervezetek egészségtudatos magatartását támogató nemzetközi szervezetek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egészség és a munkahely kapcsolatrendszerében a két témakört világszinten képviselő csúcsszervezetek – mind múltjuk, mind pedig 21. századi felvetéseik révén – a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az (ILO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ENSZ szakosodott szervezete, az ILO 1919-es megalakulása óta központi kérdésként kezeli a megfelelő, biztonságos és egészséges munkafeltételek ügyét. A több, mint százéves működése során megszületett egyezmények, ajánlások mintegy fele teljes egészében vagy részben kapcsolódott a foglalkozási, illetve munkahelyi egészség és biztonság területeihez. Miközben az ILO törekvéseinek hatására az elmúlt évszázadban nemzeti szinteken törvények és szabályok sokasága született, a 21. század elején megállapítást nyert, hogy a még mindig fennálló problémák miatt a nemzeti MEB-rendszerek erősítése érdekében további koordinált nemzetközi akciókra is szükség van.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A WHO meghatározó szerepe ezen a területen abból következik, hogy egyrészt alkotmányában kimondja: „Minden ember alapvető joga az elérhető legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátás.” Alkotmánya második fejezetének 2. cikkelye szerint pedig a WHO felelős a baleseti sérülések megelőzése, valamint a munkakörülmények javítása és fejlesztése ügyében is. A WHO újabb keletű kezdeményezései közül vizsgált témakörünkben kiemelkedő jelentőségű az 1986-ban született Ottawai Charta és a 2005-ös Bangkoki Charta. Az Ottawai Chartát sokan tekintik fordulópontnak az egészség és a munkahely összekapcsolásában az olyan ott született, új definíciók és megállapítások miatt, mint például:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • az egészség nem csupán a betegségek hiányaként jellemezhető;
  • az egészség támogatása az egészséghez vezető új útként értelmezendő;
  • az új egészségpolitika fontos helyszínei, színterei az iskolák és a munkahelyek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Bangkoki Chartának pedig máig ható jelentőségű az a megállapítása, amely szerint „az egészség javítása érdekében megteendő egyik legfontosabb lépés azzal valósul meg, ha az egészség támogatása a jó szervezeti gyakorlat részévé válik”. A céges szektor ugyanis közvetlen hatást gyakorol az emberek egészségére és az egészséget meghatározó tényezőkre. A munkáltatók így felelősséggel tartoznak a munkahelyi biztonságért és egészségért, emellett pedig alkalmazottaik, azok családja, valamint a közösség egészségének és jóllétének előmozdításáért is. (The Bangkok Charter…, 2006)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A világszervezetek mellett természetesen az Európai Közösség is kinyilvánította az egészség iránti elköteleződését. Az EU Szerződés 137. cikkének (118/A) munkavédelmi alapelve szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés kialakítása és fenntartása, a munkavállaló és környezete közötti kölcsönhatás átfogó és együttes kezelése, a munkavállalók egészségének és testi épségének védelme a munkáltató át nem hárítható (objektív) feladata és felelőssége.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EU-ban az egészségtudatos szervezeti magatartáshoz kapcsolódóan az új évezred első évtizedének végén két kiemelkedő fontosságú dokumentum született: a Fehér Könyv és a Luxemburgi Deklaráció. Megvalósításukban pedig kiemelkedő szerepet tölt be az EU-OSHA, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség. Miközben a Fehér Könyv az európai öregedő társadalomban kritikus kérdéssel, az egészség védelmével, az egészséges öregedés támogatásával foglalkozik általában, addig a Luxemburgi Nyilatkozat kifejezetten a munkahelyi egészségre, egészségtámogatásra fókuszál, a hagyományos munkahelyi egészség és biztonság megközelítésnél (MEB; hagyományos hazai megnevezése szerint munkaegészség és munkavédelem) tágabb értelemben. A Luxemburgi Nyilatkozat volt ugyanis az a dokumentum, amelyben megfogalmazódott, hogy a munkahelyi egészség támogatása (angolul Workplace Health Promotion, WHP) a munkaadók, a munkavállalók és a társadalom olyan együttes erőfeszítése, amely a munkások egészségének és jóllétének javítására irányul.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos, egymást követő közösségi stratégiák és cselekvési programok fejlesztése érdekében a Tanács Bilbao székhellyel létrehozta a European Agency for Safety and Health at Work (EU-OSHA) nevű intézményt, amelynek magyar megnevezése Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség. Az Ügynökség célja a munkahelyi egészség és biztonság területén felhasználható technikai, tudományos és gazdasági információk biztosítása a közösségi szervek, a tagállamok, a szociális partnerek és a területen érintettek számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Bizottság az EU-OSHA közreműködésével stratégiai dokumentumok és gyakorlati útmutatók révén teszi elérhetővé a helyes gyakorlatot ismertető szakmai anyagokat, online formában is – a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos tevékenységek végrehajtását támogatandó. A Bizottság legújabb – a 2021–2027-es időszakra vonatkozó munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi – stratégiai kerete a „Munkahelyi biztonság és egészségvédelem a munka változó világában” címet viseli. Ebben többek között az olvasható, hogy „az emberek munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatokkal szembeni védelme kulcsfontosságú eleme annak, hogy minden munkavállaló számára fenntartható és tisztességes munkakörülményeket lehessen teremteni” (Európai Bizottság, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az új stratégiai keret megalkotásának fő célja azoknak a prioritásoknak a meghatározása, amelyek a zöld és digitális átállást, a gazdasági és demográfiai kihívásokat, valamint a hagyományos munkahelyi környezet megváltozását figyelembe véve is biztonságos és egészséges munkafeltételeket és munkakörülményeket eredményeznek. A dokumentum e célok figyelembevételével és a Covid-19 pandémia tanulságai alapján hangsúlyozza:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, valamint a közegészségügyi szakpolitikák horizontális összekapcsolásának,
  • a munkahelyi balesetek és megbetegedések megelőzésének,
  • az esetleges jövőbeli egészségügyi válságokra való felkészültség javításának,
  • a munkavállalókat érintő egészségügyi kockázatok kezelésében vállalt munkáltatói kötelezettségeknek,
  • a fertőző betegségek átvitelének kockázatát csökkentő munkakörnyezet kialakításának, valamint
  • a megfertőződött munkatársak családtagjaira is kiterjedő gondoskodásnak a fontosságát.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végezetül kiemelésre érdemes a dokumentumból, hogy az Európai Unió huszonöt tagállama a Covid-19 vírust foglalkozási megbetegedésként ismeri el.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave