Álláskeresési funkcióját tekintve mai értelemben vett önéletrajzokat mintegy hetven éve írnak a jelentkezők. A curriculum vitae (CV) e formája a jelölt életpályáját jeleníti meg azzal a céllal, hogy ez is hozzásegítse íróját a kívánt állás megszerzéséhez. Miközben a fő cél változatlan, a CV formai és stílusbeli változásai sokrétűek. Az önéletrajzoknak is megvan ugyanis a maguk fejlődéstörténete. Az első valóban jelentős áttörést az informatika, pontosabban a szöveg- és képszerkesztő alkalmazások rohamos fejlődése és elterjedése hozta meg az 1980-as évek közepétől. Ettől kezdve szinte korlátlan lehetőség nyílt az egyedi CV-k elkészítésére. A második, talán még jelentősebb stációt az internet és az e-mail általánossá váló használata jelentette 1994-től. Ettől kezdve a világ szinte valamennyi potenciális munkavállalója és munkáltatója „egy kattintásra” került egymástól. A távolsági és időkorlátok lényegében megszűntek: egy álláshirdetést megjelentetni vagy egy önéletrajzot elküldeni technikailag ma (másod)percek kérdése. Elkészíteni, megírni, megszerkeszteni, illetve feldolgozni már korántsem ilyen könnyű. A továbbiakban tanácsaink arra a kérdésre igyekeznek választ adni, hogy milyen egy jó önéletrajz a digitális korban.

Az önéletrajzok ugyanis az aktuálisan elérhető technológia fejlődésével párhuzamosan is folyamatosan alakulnak, fejlődnek. Az éppen aktuális „cyberdivat” jelentősen befolyásolja, hogy az önéletrajzokat sablonok alapján, képekkel megspékelve, audiovizuális formátumban, esetleg multimédiás mellékletekkel ellátva vagy éppen teljesen digitálisan, hivatkozásokkal teletűzdelve készítik el a sikeres jelentkezésre törekvők. Közben azonban egy harmadik állomás, a privát és szakmai közösségi média (Facebook, Linkedin stb.) intenzív térhódítása és használata már egy teljesen új jelenséget is teremtett, a self-brandinget. Az egyelőre angol formájában használt megnevezés mögött álló gyakorlat a jelentkezők, pályázók online portfóliójának kialakítását, bemutatását teszi lehetővé. Alkalmazása újfajta előnyt jelenthet egy állás elnyerésében, viszont lényegesen több munkát, azaz nagyobb befektetést is igényel, mint egy egyoldalas önéletrajz elkészítése, amely formailag főként az első virtuális benyomásra fókuszál.

Az éremnek természetesen itt is két oldala van. A munkáltatói oldalnak, ezen belül a HR-nek is folyamatosan lépést kell tartania az ITK-trendekkel. Nem ritka, hogy egy álláshirdetésre egyszerre több száz önéletrajz érkezik, amelyeket rövid határidővel fel kell dolgozni, illik megválaszolni – akkor is, ha a jelöltek nem jutnak tovább egy-egy kiválasztási fordulón. A globális vállalatok évente milliós nagyságrendben kapnak önéletrajzokat, a pályázók pedig talán nem most, de a jövőben potenciális munkavállalóik lehetnek. Az efféle tömeghatások miatt egyre több nemzetközi szervezet alkalmaz különböző analitikai szoftvereket, közösségimédia-figyelést, vagy szervezi ki az önéletrajzok megszűrését erre szakosodott professzionális HR-szolgáltató cégekhez.

Az önéletrajz elkészítésével kapcsolatban egy kérdés megválaszolása végül biztosan az álláskeresőkre marad. Ez pedig általánosan fogalmazva úgy szól, hogy milyen önéletrajzot várnak tőlem. Amennyiben a dilemma részleteit is vizsgáljuk, a kérdések száma sokasodik. Rövid és lényegre törő verzió készüljön, a kompetenciákat kiemelve? Vagy hosszú, a szakmai múltat alaposan bemutató anyagot állítsunk össze? Magyar vagy angol nyelven írjuk meg? Illesszünk-e fényképet, hivatkozásokat az anyagba? Készítsünk külön motivációs levelet is? Az önéletrajzok világában számtalan nyitott kérdés van, amelyeket az ezzel hivatásszerűen foglalkozók sem mindig tudnak azonnal megválaszolni, mert nincs egyetlen nyerő önéletrajz – ahogyan szuperélelmiszer sincs, amelyik mindenkinek jó lenne reggel, délben és este. Egy állás megszerzésére pályázó jelentkezőnek azt tanácsoljuk, hogy a 12.1. táblázatban feltüntetett szempontok szerint mérlegeljen.