1.1.1. Milyen jellemzők emelik szervezeti sikertényezővé az emberi erőforrásokat?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amikor egy szervezet emberi erőforrásairól (Human Resources, HR) beszélünk, hagyományos kifejezéssel a teljes munkaerő-állományra (workforce), saját alkalmazottaira (employee), személyzetére (pesonnel), munkatársi gárdájára gondolunk. Arra a tudás-, tapasztalat- és energiabázisra, amely alapján sok helyütt a szervezeti siker letéteményeseinek, így legértékesebb „vagyontárgyainak” tartják őket. Érdemes azonban belegondolnunk, hogy vajon minden egyes dolgozó emberre, szervezeti tagra érvényes lehet-e ez a minősítés. Ha igen, akkor miért lehet igaz ez az állítás? Ha nem, akkor pedig kik, miért, hogyan kerülhetnek ebbe a kivételes pozícióba?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válasz keresésekor induljunk ki abból, hogy más erőforrások, tőkeelemek esetében milyen tulajdonságok szükségesek ahhoz, hogy szervezeti sikertényezőként tekintsenek rájuk. Egy a témában elismert kutató, Barney szerint csak az az erőforrás biztosít fenntartható versenyelőnyt, amely értékes (kimagasló versenyeredmény létrehozására képes), ritka és utánozhatatlan, illetve helyettesíthetetlen (közvetlenül és követetten is nehéz másolni) (Barney, 1991).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentieket szem előtt tartva kérdés tehát, hogy vajon egy-egy szervezetnél a foglalkoztatottak teljes vagy csupán bizonyos köre tartozik azok közé, akiktől a siker, a szervezeti versenyelőny elérése várható. Lássuk, milyen feltételek mellett, kiknek van esélyük arra, hogy menedzselésük módjának megválasztásakor inkább vagyontárgyként, mint költségtényezőként gondolkozzanak róluk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Értékteremtő: az a munkatárs, aki minden tőle telhetőt megtesz a költségcsökkentés és/vagy a vevők számára egyedi minőségű termék előállítása vagy szolgáltatás nyújtása érdekében. Ezzel saját értékessége tehát az őt foglalkoztató szervezet értékteremtéséhez való hozzájárulása révén igazolható. Az emberi erőforrások esetében az értékesség egyébként még akkor és olyan mértékben teljesül, amennyire a munkakört betöltő egyének kompetenciái – tudás, képesség, motiváció – jól illeszkednek a szervezet, illetve az általa betöltött munkakör elvárásaihoz.
  • Ritka: amikor a bizonyos tudással, jártassággal, képességekkel rendelkező emberek száma korlátos, kínálata szűkös, vagyis nem minden versenytárs számára elérhetőek. Ilyenkor a keresett tulajdonságokkal (pl. analitikus gondolkodás) rendelkező munkatársakat megszerezni és megtartani képes szervezetek versenyelőnyre tehetnek szert. Ez magyarázza azt a szervezeti magatartást, hogy a legjobb cégek a legígéretesebb munkatársak – a tehetségek – felkutatására, megtartására és továbbfejlesztésére kiemelt hangsúllyal törekszenek.
  • Utánozhatatlan: a munkatársak akkor is versenyelőnyt jelentenek munkáltatójuknak, ha olyan egyéni és társas képességeket birtokolnak, magatartást tanúsítanak, amelyet a versenytársak nehezen képesek utánozni, másolni. Ez magyarázza azt a tudatos törekvést, amelynek eredményeként egyes szervezeteknél olyan megkülönböztető kultúra érvényesül, amelynek hatására munkatársaik magatartása egyedi, másolhatatlan előnyt biztosít számukra.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiek értelmében emberi erőforrásaikhoz kapcsolódóan fenntartható versenyelőnyre úgy tehetnek szert a szervezetek, ha ezek speciális minőségére építve magas színvonalú és nehezen utánozható képességeket építenek ki. Miközben ez a törekvés a szervezetek széles körére igaz lehet, sokan közülük még messze állnak attól, hogy munkatársaik legalább szűkebb körét érintően is ezt a szemléletet érvényesítő EEM-gyakorlatot folytassanak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 21. század sikeres szervezetei ilyen potenciál létrehozása, kiaknázása és fokozása érdekében működtetik az emberierőforrás-menedzsmentet, azt a szervezeti folyamatot, amelynek fókuszában tehát az emberek, az emberi erőforrások sokszínű csoportjai állnak. Ma a szervezetek többsége működtet olyan részleget (Human Resources Department, HR), amelyben specializált szakemberek – a magyar gyakorlatban is használt megnevezéssel HR-esek – segítenek kidolgozni, fejleszteni azokat az elveket, rendszereket, folyamatokat, gyakorlatokat, amelyek rendeltetése az emberi képességek olyan hasznosítása, amely a szervezeti célok hatékony és hatásos elérését eredményezi. Ezek szerint a HR, a magyar szaknyelvben is használt angol eredetű rövidítés kettős tartalmú:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • az egyik jelentése a szervezetek emberi erőforrásaira (Human Resources, HR) utal,
  • a másik pedig arra a szakembergárdára (a HR-esekre), akik szervezetenként különböző méretű részlegekben, osztályokon dolgozva (ezek hazai megnevezéseiről később, az 1.3. alfejezetben szólunk) végzik az emberekhez és a munkához kapcsolódó feladataikat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A HR jelentéseinek tisztázása után a következő kérdés úgy szól, hogy milyen közelítésekkel ragadható meg a HRM, az emberierőforrás-menedzsment (EEM) megnevezés tartalma. A következő két alfejezet erre a kérdésre igyekszik válaszolni. Először azt bemutatva, hogy milyen is a 21. század elején az az EEM, amely befolyásos szervezeti pozíció elérésére is képessé teheti, majd pedig azt körüljárva, hogy mi az EEM hatóköre, vagyis milyen funkciók hatékony gyakorlását bizonyítva számíthat erre a státuszra.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave