2. Magyar szerzők a Moderne Weltben

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alábbiakban közlöm a lapban olvasható magyarból fordított szövegek adatait.1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Balázs Béla (1884–1949): Die Geschichte von der Lógodygasse, vom Frühling, vom Tod und von der Ferne2 1923. 5. évf. 13. sz., 11–13; 1923. 5. évf. 14. sz., 6–7, 30; 1924. 5. évf. 15. sz., 10–11.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bónyi Adorján (1892–1967): Die Fliege3 1929. 10. évf. 8. sz., 18–19, 21, 24, 33.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Csermely Gyula (1869–1939): Aus dem Tagebuch eines Stiefelputzers4 1929. 10. évf. 17. sz., XII.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Erdődy Mihály (?–?): Karneval 1926. 8. évf. 14. sz., 11, 36; Ich lasse meine Frau beobachten. (Aus dem Tagebuch eines Ehemannes) 1930. 11. évf. 14. sz., XII; Flirt 1930. 11. évf. 19. sz., 19–20; Mein Mann betrügt mich 1931. 12. évf. 7. sz., 17.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fóthy János (1893–1979): Ewige Liebe 1930. 11. évf. 10. sz., 6–8.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Guthi Soma (1865–1930): Der Rothaarige 1926. 8. évf. 21. sz., 14–15, 27.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Heltai Jenő (1871–1957): Ehemänner 1924. 5. évf. 16. sz., 24; Der wandernde Blumenstrauss 1924. 6. évf. 1. sz., 19–20; Die Handtasche 1924. 6. évf. 13. sz., 18–19; Der Taschendieb 1925. 6. évf. 22. sz., 10–11, 30; Der neue Anzug 1926. 8. évf. 2. sz., 42; Turf 1929. 10. évf. 14. sz., III; Die Geschichte eines Kusses 1929. 11. évf. 1. sz., 4–5; Der Zimmerherr5 1932. 14. évf. 1. sz., 27–30.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Herczeg Ferenc (1863–1954): Der Fratz6, 1928. 9. évf. 15. sz., 3–6; Opferwilligkeit7 1934. 15. évf. 4. sz., 37.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hesz Ferenc (1901–?): Das Dilemma des Ehemannes 1929. 11. évf. 4. sz., 1.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jókai Mór (1825–1904): Wie man Frauen gewinnt8 1925. 7. évf. 6. sz., 8–9, 32; Über Liebe und Frauen. Aphorismen9 1931. 13. évf. 4. sz., 40.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kálnoki, Izidor (1863–1930): Eva und die Schlange 1926. 8. évf. 2. sz., 6–7, 31.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Karinthy Frigyes (1887–1938): Mein Bub bekommt ein Spielzeug 1924. 6. évf. 14. sz., 22.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lakatos László (1882–1944): Sie will Schauspielerin werden 1926. 7. évf. 17. sz., 26, 28.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lukács László (1906–1944): Das destillierte Wasser 1928. 9. évf. 31. sz., 19, 21, 25–27.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Malonyay Dezső (1866–1916): Peter 1924. 5. évf. 20. sz., 16–17.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mikszáth Kálmán (1847–1910): Das Leben der verderbten Männer10 1930. 12. évf. 3. sz., 14–15.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Molnár Ferenc (1878–1952): Geschichte vom gelben Unterrock 1924. 5. évf. 17. sz., 16–17; Oh, heilige Kunst! 1924. 6. évf. 9. sz., 20–21; Das Mutterherz 1926. 8. évf. 8. sz., 2–3, 27, 31; Der verhängnisvolle Kuß11 1928. 9. évf. 20. sz., 3–6.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Molnár Jenő (1880–1933): Ach, diese Egoistin 1926. 8. évf. 15. sz., 13.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Móricz Zsigmond (1879–1942): Die Dame in Schwarz 1929. 11. évf. 6. sz., XVII–XVIII.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Murai Károly (1857–1933): Die Todesstrafe12 1929. 10. évf. 14. sz., II–III.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pásztor József (1884–1962): Das hässliche Mädchen 1925. 7. évf. 9. sz., 10–11, 33; Der Hut, 1926. 8. évf. 4. sz., 2–3, 29; Das Stelldichein 1926. 8. évf. 24. sz., 2, 25, 27.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Porzsolt Kálmán (1860–1940): Das Geheimnis des Schlosses 1931. 12. évf. 9. sz., 12–13.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rákosi Viktor (1860–1923): Mann und Frau 1926. 8. évf. 19. sz., 16, 21, 32; Telepathie 1926. 8. évf. 22. sz., 2–3;

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sas Ede (1869–1928): Hänschen13 1929. 10. évf. 20. sz., II–IV.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Stella Adorján (1897–1967): Das Haar 1926. 7. évf. 23. sz., 7, 29.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szenes Béla (1894–1927): Der Hahn 1923. 5. évf. 2. sz., 8; Die Ehen werden im Himmel geschlossen 1923. 5. évf. 7. sz., 17; Das Ferkel 1923. 5. évf. 11. sz., 6; Bub oder Mädel 1924. 5. évf. 16. sz., 24; Der Zwerg 1924. 5. évf. 23. sz., 22; Schuhe vor der Türe 1924. 6. évf. 3. sz., 11; Die Neuigkeiten interessieren mich nicht 1924. 6. évf. 6. sz., 20; Das Kind und der Erwachsene. Ein bekanntes Gesellschaftsspiel 1925. 6. évf. 16. sz., 22; Der kleine Kommis 1925. 7. évf. 1. sz., 24–25; 2. sz., 24–25; 3. sz., 25–27; 4. sz., 24–25, 34; 5. sz., 23–25, 33; 6. sz., 25–26; 7. sz., 22–23; 8. sz., 26–28; 9. sz., 25–31; 10. sz., 25–30; 11. sz., 25–30; 12. sz., 26–28, 30–32; 13. sz., 26–30; 14. sz., 23–24.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tábori Kornél (1879–1944): Neue ungarische Kunst14 1924. 5. évf. 21. sz., 11–12

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Virter Ferenc (François de Rive) (1875–1924): Das Rendezvous 1923. 5. évf. 8. sz., 15, 31; Die letzte Nacht15 1929. 10. évf. 8. sz., 6, 8; Die Schlange16 1929. 10. évf. 24. sz., I–II; Das Abenteuer im Auto17 1930. 12. évf. 1. sz., 6–8; Die Mitgift18 1931. 13. évf. 2. sz., 45–46.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Wallesz Jenő (1871–1943): Ein Abenteuer 1930. 12. évf. 1. sz., 29.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Zilahy Lajos (1891–1974): Der Winterrock19 1926. 7. évf. 15. sz., 24–26; Miss Paddy20 1933. 14. évf. 7. sz., 42–43.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amint látható, néhány esetben a fordító neve nincs megadva. E szövegek között vannak olyanok, amelyek bizonyosan fordítások, és vannak olyanok, amelyeknek ugyan magyar a szerzője, de eredetileg bizonyosan vagy vélhetően németül íródtak. Bizonyosan fordítás Balázs Béla Die Geschichte von der Lógodygasse, vom Frühling, vom Tod und von der Ferne című műve, hiszen a magyar eredeti (Történet a Lógody-utcáról, a tavaszról, a halálról és a messzeségről) már 1913-ban megjelent. Szenes Béla Der kleine Kommis című regényénél sincs megadva a fordító, de fordítás ez is, hiszen a magyar eredeti, A meztelen táncosnő 1919-ben jelent meg. A fordító nevének elhagyása nem ritka ebben a korban. Fazekas Tiborc bibliográfiája szerint, amely a magyar irodalom (önálló kötetekben) német fordításban megjelent műveinek listáját tartalmazza, Szenes öt német nyelvű kötete közül csak egynél van feltüntetve a fordító.21 E bibliográfia szerint egyébként a Der kleine Kommis önálló kötetben nem jelent meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Id. Ruttkay György (1863–1913) vagy ifj. Ruttkay György (1890–1955) Begegnung mit der Liebe,22 illetve Fünf Minuten vor Fünf23 című szövegei vélhetően németül íródtak, hiszen id. Ruttkay pesti német lapok (Neues Pester Journal, Pester Lloyd) újságírója, ifj. Ruttkay pedig Az Est-lapok bécsi szerkesztője volt, tehát jól tudtak németül (Schöpflin, 1931: 74). Balázs Béla Das richtige Himmelsblau [Az igazi égszínkék] című meséje sem fordítás, ez németül jelent meg Münchenben 1925-ben.24 Tábori Kornél (1879–1944) grafológiai tárgyú (egy Kossuth Lajos- és egy Ferenc József-levelet elemző) írása sem fordítás (Tábori, 1922: 1–3). Fejős Pál (1897–1963) filmrendező Mein Weg bis Wien című szövegénél sem szerepel fordító25, valószínűleg ez is németül íródott. Szittya Emil (1886–1964) néhány anekdotája is szerepel a lapban, de ezeknél sincs feltüntetve, hogy fordítások lennének.26

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar szerzők is tehát túlnyomórészt kortárs vagy nemrégiben elhunyt szerzők, ez alól tulajdonképpen csak Jókai Mór kivétel. Más osztrák lapokban is általában ezek a magyar írók tűnnek fel. A listából az is kiderül, hogy a magyar írók esetében is érvényes az, hogy a kiemelkedő szerzők mellett sok „másod”- és „harmad”-rangú auktor is helyet kapott. A számukat tekintve a magyar szerzők művei nem maradnak el az egyéb külföldiekétől, sőt sok nemzethez képest felül vannak reprezentálva.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amint fenti listából látszik, a magyar szerzők között nincs írónő, ami egy nőknek szóló lap esetében feltűnő. Más lapokban ugyanakkor találunk magyar írónőktől származó műveket német fordításban, bár általában nem nagy számban. A Neues Wiener Tagblattban például Harsányi Gréte (1897–1973) három írással szerepel. A bécsi Die Muskete című lapban szereplő ötvennégy magyar szerző között két nőt találunk (Bethlen Margit, Kiss Ida) (Lőkös, 2020: 146–151). Viszont – amint lentebb látni fogjuk – a Moderne Welt magyar fordítói között vannak nők, igaz, csak a fordítások kisebb része származik tőlük.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Moderne Welt minden fent felsorolt szöveget csak egyszer közölt, ezzel eltért más lapok, például a Die Muskete szerkesztői gyakorlatától. Ez utóbbi lap elég gyakran közölte néhány év elteltével másodszor vagy néha harmadszor is ugyanazt a szöveget (esetleg lerövidítve) (Lőkös, 2020: 142). Ugyanakkor több olyan szöveget is találunk a Moderne Weltben, amelyik egy másik lapban is megjelent. Ilyen például Herczeg Ferenc Opferwilligkeit című írása, amelyet a Der Wiener Tag című lap is közölt.27 Szenes Béla Die Ehen werden im Himmel geschlossen [A házasságokat az égben kötik] című jelenetét közölte a Mocca,28 a Das Kleine Frauenblatt29 és a Die Muskete30 is. Molnár Jenő Ach, diese Egoistin [Az az önző Ella!] című írását is megtaláljuk egy másik lapban, de a két szöveg összevetéséből kiderül, hogy a Das Kleine Frauenblattban megjelent szöveg nem Mezeitől, hanem egy másik (névtelen) fordítótól származik.31 Mezei fordítását találjuk meg viszont a Frauenfreude – Mädchenglück című lapban.32

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar irodalom recepciójának „fénykora” a Moderne Weltben az 1920-as évekre esett. 1931-től már ritkábban közöltek magyar szerzőtől írást, utolsóként az 1934. januári számban jelent meg Herczegh Ferenc Opferwilligkeit című írása. De 1935-től egyébként is csökkent az irodalmi művek száma a lapban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A listából első pillantásra kiderül, hogy egy író irodalomtörténeti jelentősége és a tőle közölt szövegek száma nem feltétlenül egyezik. A legtöbb írást – a Die Musketéhez hasonlóan – Szenes Bélától közölték, miközben például Mikszáth Kálmánnak csak egy, Jókai Mórnak pedig csak két írása olvasható. Vannak az írók között olyanok (például Guthi Soma, Lakatos László), akiket A magyar irodalom történetében (Sőtér 1964–1966) hiába is keresünk. Úgy tűnik, a szövegek kiválasztásánál a legfontosabb szempont az volt, hogy azok megfeleljenek a női olvasók érdeklődésének és illeszkedjenek a Moderne Welt profiljához. A szövegek esztétikai értéke a legtöbb esetben nem játszott szerepet a kiválasztásnál. A magyar szerzők jó része zsidó származású volt, ezzel is magyarázható, hogy az Anschluss és a lap „árjásítása” után írásaik már nem jelenhettek itt meg. (Életrajzi adataikat a Magyar Zsidó Lexikon (Ujváry, 1929) tartalmazza).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar írók művei között is a rövidebb terjedelmű műfajok dominálnak, de van kivétel is: Szenes Béla már említett Der kleine Kommis című regénye, amelyet folytatásokban közöltek. A szövegek leggyakoribb témája a nő, a szerelem, a hűség vagy hűtlenség, a házasságtörés, ezenkívül egyéb humoros történetek olvashatók. Mindazon által vannak köztük olyanok is, amelyek komolyabb témájúak (például a Die Geschichte von der Lógodygasse…). A tipikusan magyar miliő azonban a legtöbbjükből hiányzik.
1 Ahol a fordító neve vagy nevének hiánya a lábjegyzetben nincs megadva, ott Maurus Mezei a fordító. – Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy a lapnál a naptári év kezdete és az új évfolyam első száma nem esik egybe.
2 Fordító nincs megadva.
3 Ford. E. Mayr.
4 Ford. Grete Neufeld.
5 Ford. Ili Kronstein.
6 Fordító nincs megadva.
7 Ford. Georgi Hartwig.
8 Ford. Heinrich Glücksmann.
9 Ford. Grete Neufeld
10 Ford. Grete Neufeld.
11 Ford. Barbara Friedmann.
12 Fordító nincs megadva.
13 Fordító nincs megadva.
14 Fordító nélküli átvétel A Műbarát című lapból.
15 Fordító nincs megadva.
16 Ford. Grete Neufeld.
17 Ford. Grete Neufeld.
18 Ford. Grete Neufeld.
19 Ford. Renate Szuran.
20 Fordító nincs megadva.
21 Fazekas, 1999, 1843–1847. sz.
22 1921. 3. évf., 5. sz., 12–13.
23 1923. 4. évf. 8. sz., 25–26.
24 1922. 4. évf., 7. sz., 5–9; 1923. 4. évf., 8. sz., 21–24; 1923. 4. évf., 9. sz., 18–22.
25 1933. 14. évf. 12. sz., 22–23. + magyar fordítás
26 1928. 10. évf. 4. sz., 9; 1929. 10. évf. 23. sz., V; 1929. 11. évf. 5. sz. IX; 1930. 11. évf. 8. sz., VI; 1930. 11. évf. 10. sz., II.
27 1935. január 27., 19.
28 1. évf., 1928., 6. sz., 44.
29 11. évf., 1934., 28. sz., 4.
30 30. évf., 1935. január 3., 11.
31 11. évf., 1934., 35. sz., 8.
32 4. évf., 1928., 107. sz., 20.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave