Veszprémi Tamás

Általános kémia


Kétkomponensű rendszerek

Az eddigiekben tiszta anyagok jellegzetességeit tárgyaltuk. Vizsgáltuk a legfontosabb állapotjelzőknek, a hőmérsékletnek és a nyomásnak az anyag tulajdonságaira, állapotára gyakorolt hatását. Hogyan változik mindez, ha az anyag nem tiszta, vagyis a rendszerünk nem egy, hanem – a legegyszerűbb esetben – két komponensből áll? Mire vagyunk kíváncsiak? Nyilván arra, hogy ha két anyagot, mondjuk két különböző gázt vagy folyadékot összekeverünk, akkor az elegy hogyan viselkedik. Vajon lehete következtetni az elegy tulajdonságaira a komponensek tulajdonságai alapján? Ha mindenfajta tapasztalás vagy kísérlet nélkül csupán a józan észre hagyatkozunk, akkor is értelmes kijelentéseket tehetünk. Például az egészen biztos, hogy az elegy tömege megegyezik a komponensek tömegeinek összegével. A térfogatra már nem biztos, hogy ez a kijelentés érvényes, hiszen ha a különböző részecskék közötti kölcsönhatás különböző, akkor bizony felléphet az elegy összehúzódása, kontrakciója vagy kitágulása, dilatációja, mikor az additivitás már nem érvényes. Ha például 500 ml vizet és 500 ml alkoholt összeöntünk, eredményül csak 971 ml oldatot kapunk. Ezért, ha az elegy tulajdonságait becsülni szeretnénk, célszerű ismét feltételezni valamilyen ideális esetet, mikor is az A anyag molekulái között és a B anyag molekulái között pontosan ugyanakkora erők, kölcsönhatások működnek, mint az A és B molekulák között. Az ilyen elegyet a továbbiakban ideálisnak nevezzük. Természetesen a reális elegyek ettől eltérnek, de első közelítésnek azért ez is megteszi. Ideális elegyre tehát jellemző lesz, hogy az E extenzív tulajdonságok összegződnek35:

Általános kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 051 9

A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimerkémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия, kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása.

A könyv több - tipográfiailag is elkülönített - szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolatmenet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti.

Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz - másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/veszpremi-altalanos-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave