Kállay Mihály

Automatizált módszerek a kvantumkémiában

Alkalmazások

A kifejlesztett CC és CI gradiens programok első alkalmazásaként a geometriai paraméterek és más elsőrendű tulajdonságok konvergenciáját vizsgáltuk a korreláció szintjével. Több kisebb rendszer egyensúlyi geometriáját és dipólusmomentumát határoztuk meg. Tesztszámításaink tanulságait a H 2O ( 1A1) és NH 2 ( 2B1) molekulák példáján mutatjuk be. A vizsgált rendszereket korábban is gyakran alkalmazták különböző tesztszámításokban [290], [291], [215], [292], [293], [294], [97], [104], [98], azonban az energián kívül – gradiensek hiányában – geometriákat vagy más elsőrendű tulajdonságokat nem tanulmányoztak a CCSDT szint felett. Mi számításokat végeztünk az összes SR CC és CI módszerrel egészen az FCI-ig. Az összehasonlítás kedvéért a népszerű CCSD(T) közelítés eredményeit is megadjuk. Minden számításban a cc-pVDZ [214] bázist használtuk, és az összes elektront korreláltattuk, hogy a törzselektronok befagyasztásából származó bizonytalanságot elkerüljük. Az NH 2 gyökre az MO-kat ROHF (restricted open-shell Hartree–Fock) számolásból vettük. Eredményeinket a 3.1 és 3.2. táblázatok foglalják össze, ahol az egyensúlyi energiákat is megadtuk.