Záray Gyula, Mihucz Viktor Gábor (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei

2., átdolgozott kiadás


Különleges besugárzási és mérési technikák

A PGAA fejlődését nagyban előmozdították a neutronvezetők, különösen a hidegneutron-vezetők területén elért tudományos és műszaki eredmények. A neutronvezető olyan (téglalap vagy kör keresztmetszetű) üvegből készült cső, amelyikben vákuum van, és amelyiknek belső felülete neutron-visszaverődést okozó anyaggal van bevonva. A fényhez hasonlóan, a neutronok (de Broglie-féle neutronhullámok) esetében is létezik egy kritikus beesési szög, amelynél kisebb szög esetén teljes visszaverődés jön létre a felületen. Neutronok esetén ez a kritikus szög kisebb, mint a látható fénynél (üvegen). Az egyik legjobb, nem összetett neutronvisszaverő anyag az 58Ni-izotóp (Θ = 68,08%), amelyik υc kritikus szöge (fokokban) kifejezhető, mint vc = 1,2 λ, ahol λ = h/p a neutronhullám hullámhossza ([nm] egységben) [19]. A 2 200 m s–1 sebességű (vagy 20 °C hőmérsékletű) neutronok esetén λ = 0,18 nm és υc = 0,21°. Titán és Ni több rétegéből kialakított neutronvisszaverő felületek (ún. szupertükrök) kritikus szöge körülbelül háromszor nagyobb a fent említett értéknél, és ezért nagyobb hullámhossz-intervallumban (tehát több neutronra) teljesül a teljes visszaverődés feltétele. A neutronhullám visszaverődését egyszerű neutrontükrön és szupertükrön a 10.12. ábra szemlélteti. A neutronvezetők hatásfoka arányos a kritikus szög négyzetével, tehát növekszik a hullámhosszal (csökken a neutronhőmérséklettel). A neutronvezetők a hidegneutronokat vezetik legjobb hatásfokkal, ráadásul a hidegneutronok sugárzásos befogási hatáskeresztmetszete a legnagyobb, ami a termikus neutronokkal összehasonlítva többszörös érzékenységnövekedést eredményez. Az így kialakított neutronnyaláb a besugárzás helyén jellemzően 107−108 cm−2 s−1 fluxusú, és nem tartalmaz termikusnál nagyobb energiájú neutronokat, valamint a zónából származó γ-sugárzást. Ennek köszönhetően kevesebb és kisebb méretű kollimáló berendezésre és (moderálást már nem igénylő) árnyékolásra van csak szükség, mint a kevert terű, kicsatolt nyalábok esetén. Mindez kedvezőbb mérési elrendezést tesz lehetővé, és megszünteti a H (mint moderátor) 2 223 keV energiájú sugárzásos neutronbefogásából származó intenzív háttérsugárzását. Neutronvezetőkben nem csökken a neutronfluxus a távolság négyzetével, és több tíz (akár száz) méterre is el lehet vezetni a nyalábot lényeges fluxusveszteség nélkül. A nyaláb a kis (egy-két fokos) kritikus szög miatt gyakorlatilag kollimáltnak tekinthető. Léteznek nyalábkonvergálást (fluxusnövelést) megvalósító neutronvezetők, amelyek több száz/ezer kapilláris szálat használnak a neutronok kis (0,5 mm) nyalábátmérővé történő fókuszálása céljából [103].

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 448 7

Dr. Záray Gyula egyetemi tanár által 2006-ban szerkesztett és részben írt Az elemanalitika korszerű módszerei című könyv több évtizedes hiánypótló mű volt, ami az elmúlt tíz évben rendkívül hasznos segédeszköznek bizonyult az egyetemeinken kémiát alap- és mesterfokon tanuló, illetve PhD-tanulmányokat folytató hallgatók körében. A könyv nyomtatott változatának valamennyi példánya vevőre talált. Ez nem meglepő, hiszen a szerzők magas szinten, ugyanakkor közérthetően ismertetik a műszeres elemanalitikai módszerek széles skáláját, ötvözve az elméleti és a gyakorlati ismereteket. Záray Gyula kezdeményezésére több szerző kiegészítette fejezetét az adott szakterület (pl. optikai spektroszkópia, atomabszorpciós spektrometria, induktív csatolású optikai emissziós spektrometria, induktív csatolású plazma tömegspektrometria, lézerspektroszkópia és az ezekhez kapcsolódó minta-előkészítési eljárások) legújabb eredményeivel. Az átdolgozott változat szerkesztésében tevékenyen részt vett Záray professzor munkatársa, Mihucz Viktor Gábor egyetemi docens, aki az atomspektrometriában alkalmazott minta-előkészítési módszerekkel foglalkozó fejezetet a legújabb eredményekkel bővítette. Az Akadémiai Kiadó kezdeményezésére az átdolgozott mű 2017-ben elektronikus formában is megjelent. A könyvben összefoglalt ismeretanyag hasznos információkat nyújt számos szakterületen (pl. műszaki kémia, biokémia, klinikai kémia, geokémia, agrokémia) dolgozó analitikus számára, ezért papíralapú formában való kiadása is indokolt. (Dr. Orbán Miklós professor emeritus ELTE Kémiai Intézet)

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-mihucz-az-elemanalitika-korszeru-modszerei-2-atd-kiadas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave