Ambrus István, Farkas Ádám

A compliance alapkérdései

Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


A compliance fejlődése Európában

Az amerikai vállalati compliance fejlődése két legjelentősebb jogszabályának bemutatására tehát azért került sor, mert közvetlenül és közvetve is hatnak az európai vállalatok mindennapjaira, akár úgy, hogy maguk is FCPA/SOX kötelezettek, akár úgy, hogy üzleti partnereik valamelyike tartozik az FCPA/SOX hatálya alá, így az üzleti partnerek FCPA/SOX megfelelési folyamatai miatt – közvetve – akkor is érintetté válnak, ha saját maguk nem is tartoznak az említett jogszabályok hatálya alá. Megfigyelhető továbbá egy olyan, szintén közvetett hatás, hogy a vállalati compliance-t érintő amerikai reformok, jogszabályok tartalmának jelentős része átszüremlett az európai országok és az Európai Unió jogalkotásába is.1 Természetesen az egyes európai országoknak, és magának az Európai Uniónak is megvan a saját, vállalati compliance egyes részterületeit érintő jogalkotása (lásd később). Tágabb értelemben mondhatjuk, hogy valamennyi olyan jogszabály, amelynek hatálya kiterjed a vállalatokra vagy a vállalatok bizonyos körére, egyben vállalati compliance-t érintő normának is minősül, hiszen a vállalatoknak meg kell azoknak felelniük („compliant”-nak kell lenniük). Így a vállalati compliance-t érintő jogalkotást a továbbiakban csak szűkebb értelemben használjuk, tehát kizárólag azokra a normákra, amelyek az etikus vállalati működés valamelyik részterületéhez közvetlenül kapcsolódnak (lásd a 2. fejezetben található táblázatban).

A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave