3.2.3. Depresszió

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Számos tanulmány és áttekintő elemzés igazolta már a depressziós tünetek, illetve a major depresszió és a koszorúér-betegséghez kapcsolódó megbetegedés és halálozás közötti összefüggést. Ekként bizonyított, hogy a depresszió – hasonlóan a klasszikus biológiai rizikófaktorokhoz – oki kockázati tényezőként játszik szerepet a koronáriabetegségek kialakulásában. [68, 69] A kapcsolat azonban kétirányú; a koszorúér-betegségre adott érzelmi reakciók részeként depresszív tünetek is kialakulhatnak. A klinikai diagnózis kritériumait is kimerítő major depresszió gyakorisága az átlag populációval összehasonlítva jóval magasabb (akár 3-4-szeres) a koszorúér-betegséggel élő személyek körében, ami akár a betegek 15–30%-át is érintheti. [70] A klinikai szintet el nem érő, enyhébb depresszív tünetek szintén nagy arányban jelennek meg miokardiális infarktuson átesett személyek körében (a betegek mintegy 25%-át érintheti), amely tünetek akár egy évvel a MI után is fennmaradnak. [71] A nyilvánvaló pszichés megterhelés mellett a depresszió megkétszerezheti egy jövőbeli (úgynevezett rekurrens, azaz visszatérő) akut kardiális esemény, és akár a szívhalál kockázatát [70, 72] koszorúér-betegeknél, növeli a miokardiális infarktus utáni ismételt kórházi kezelések (rehospitalizáció) valószínűségét, [73] továbbá gátja lehet a szükséges életmódbeli változtatásoknak és a kardiológiai rehabilitációban való részvételnek is. [74]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hangsúlyozandó tehát, hogy a depresszió és a koszorúér-megbetegedés közötti kapcsolatot nem csak a közvetlen biológiai elváltozások közvetíthetik. A közvetlen, fiziológiai hatást a szimpatikus idegrendszer túlzott aktivációja közvetíti: a csökkent szívritmus-variabilitás, a fokozott gyulladásos reakciók, az endotélium diszfunkciója, a fokozott trombocitaaktivitás és véralvadékonyság, amelyek mind kimutathatók depressziós személyeknél. [66] Közvetve azonban viselkedéses és életmódbeli tényezők is közvetítik és erősítik e kapcsolatot. Kutatások az egészségre – és hangsúlyosan a koszorúerekre – káros viselkedések, például a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás nagyobb valószínűségét igazolták mind a szorongásos, mind a depressziós tünetekről beszámoló személyek esetében, [67, 75, 76] így növelve a tényleges veszélyeztetettséget (e kapcsolatról a későbbiekben még lesz szó). Hangsúlyozandó továbbá azon több kutatás által igazolt eredmény, [77] amely szerint amellett, hogy objektíven is megváltozhatnak a depressziós személyek társas kapcsolatai (kevésbé tartják fenn kapcsolataikat, visszahúzódnak a társas interakcióktól, elszigetelődnek), szubjektíven is alacsonyabb társas támogatottságot észlelnek a depresszív tünetekkel élő személyek, függetlenül tényleges kapcsolataik számától vagy minőségétől – miközben a csökkent vagy nem megfelelő társas támogatás oki tényezőként is együtt jár a depresszív tünetekkel. [78] A társas támogatottság általános egészségi állapottal és specifikusan is a koszorúér-betegségekkel kapcsolatos egészségvédő szerepe széleskörűen igazolt [79, 80] (erről a későbbiekben bővebben is lesz szó), így e hatás hiánya a fentiekhez hozzáadódva fokozhatja a depresszió egészséget károsító hatását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A koszorúér-betegeknél megjelenő depresszió felismerését és így a szükséges kezelést azonban megnehezítheti, hogy esetükben a depresszió tünetei kevésbé tipikus vagy direkt módon jelennek meg, összehasonlítva a nem szívbeteg depressziós személyekkel. A leggyakoribb, depresszióval együtt járó panaszokat ugyanis – mint a szokatlan fáradtság, a megmagyarázatlan szomatikus tünetek (például mellkasi fájdalmak és légszomj), a nyugtalanság és a feszültség – mind a beteg, mind a szakember valószínűbben magyarázza a szívbetegséggel járó szomatikus tünetként, így terelve el a figyelmet az emocionális problémákról. [81] További nehézség, hogy a depresszív tünetekről beszámoló szívbetegek 30–50%-ánál fellelhető társuló (koőpűúpümorbid) szorongásos zavar is, [82] a magas szorongásszint pedig hosszabb távon együtt jár a depressziós tünetek fennállásával, a javulás hiányával, [83] így egy önerősítő kör kialakulását veszélyeztetve. Ezért tehát a koszorúér-betegek körében fellépő depresszió mielőbbi felismerése és megfelelő kezelése (szükség esetén a társuló pszichés zavarokkal együtt) kiemelt figyelmet igényel. [81]
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave