3.2.6. Személyiségtényezők (hosztilitás, düh, D-típusú személyiség)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Noha a legtöbbet kutatott – és vitatott – klasszikus koncepció az úgynevezett A-típusú személyiségről1 és annak vélt kapcsolatáról a kardiovaszkuláris megbetegedésekkel [97] mára meghaladottnak tekinthető, [98] az A-típusú személyiség bizonyos vonásai – mindenekelőtt az ellenségesség (hosztilitás) és a düh [99] – bizonyítottan szignifikáns kapcsolatban állnak a koszorúér-betegségek kialakulásával és rosszabb prognózisával. [100] Empirikus vizsgálatok [101] eredménye szerint a normál vérnyomással élő (normotenziós) személyek esetén a vonásszintű (a személyiséget stabilan jellemző) düh emelkedő értékeivel arányosan növekszik a koszorúér-betegség és az annak nyomán kialakuló kemény kimenetek (például akut MI) előfordulásának valószínűsége. A nagyobb mértékű vonásszintű düh 2-3-szor nagyobb kockázattal járhat együtt a fenti mutatók vonatkozásában, mint az alacsony mértékű vonásszintű düh.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek hátterében a hosztilis (ellenséges) személyekre jellemző megnövekedett kardiovaszkuláris reaktivitás (szív- és érrendszeri válaszkészség) állhat. A hosztilis személyek a stresszes, megterhelő helyzetekre jelentősen megnövekedett szimpatikus aktivációval reagálnak. Ennek folyományaként a pulzusszám és vérnyomás megemelkedik, az érrendszeri ellenállás fokozódik, és megnő a vérben a katekolaminok (adrenalin és noradrenalin) szintje, ami károsítja a szívizmot és az endotéliumot, ahol így valószínűbben alakul ki gyulladás, és a vérzsírok is könnyebben lerakódnak. E folyamatok hosszú távon érelmeszesedéshez vezethetnek. [101] Igazolták továbbá, hogy a hirtelen, intenzív dühkitöréseket követő két órában megnő az akut koronáriaesemények (akut MI, iszkémiás és vérzéses stroke, kamrai aritmia) kockázata. [102] Ennek oka a stressz nyomán akutan, hirtelen fellépő szimpatikus aktiváció, amely egyrészt az ateroszklerotikus plakkok leszakadásához, így átmeneti iszkémiához vezethet, továbbá olyan gyulladásos és véralvadást segítő (protombotikus) folyamatokat indít be, amelyek a vérlemezkék aggregációjának és a sérülékeny plakkok, illetve vérrögök kialakulásának serkentésén keresztül szintén érelzáródáshoz vezethetnek bárhol az érrendszerben. [103]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ismertek azonban a fentivel ellentétes koncepciók is. Egy hosszmetszeti vizsgálat [104] eredményei szerint ugyanis nem a negatív érzelmek megélése és ilyetén kifejezése, hanem azok elfojtása növeli meg a hosszú távú halálozás kockázatát koszorúér-betegek körében. A vizsgálat nyomán leírt D-típusú személyiségkonstruktum vonásszintű jellemzői a negatív affektivitás (tendencia a negatív érzelmek, például szorongás, ingerültség gyakoribb átélésére) és a szociális gátoltság (ezen érzelmek kifejezésének nehézsége a társas kapcsolatokban), amely vonások együtt szoros kapcsolatot mutatnak a koronáriabetegségekhez kapcsolódó megbetegedéssel és halálozással. Az összefüggés mögött, hasonlóképpen, a fiziológiás hiperreaktivitás megnövekedett szintje és a gyulladást elősegítő citokinek megnőtt aktivitása sejthető. [105] Megjegyzendő azonban, hogy más áttekintő tanulmányok, [106] a korábbi vizsgálatokhoz képest statisztikailag még jelentős, ám lényegesen gyengébb összefüggést találtak a D-típusú személyiségkonstruktum és a kardiovaszkuláris betegségek rosszabb prognózisa között.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentebb már említett közvetlen (fiziológiai) útvonal mellett azonban mindenképpen kiemelendő a közvetett útvonal szerepe is, ahol a személyiségvonások és az egészségi állapot közötti kapcsolatot különböző viselkedéses tényezők közvetíthetik. Ily módon például az egyén különböző egészségkárosító viselkedések kialakításával reagálhat a gyakran megjelenő negatív érzelmekre (például egészségtelen táplálkozással, [107] vagy alkoholfogyasztással), [108, 109] amennyiben nem áll rendelkezésére más, adaptívabb érzelemszabályozó stratégia. Továbbá a D-típusú személyiségre jellemző szociális gátlás a társas támogatás elérésének és hasznosításának is gátat szabhat, ami fokozza a pszichoszociális stressz szerepét a koronáriabetegség progressziójában [110] (a kapcsolat bővebb kifejtését lásd a későbbiekben).
1 E koncepció az eredeti – és pontosabb – megfogalmazással élve nem személyiségmintázatra, hanem viselkedéses jellemzők együttesére utal. Az A típusú viselkedésmintázattal jellemezhető személyek igen magasra értékelik a teljesítményt, és fokozott késztetéssel igyekeznek kitűzött – ám sokszor nem világosan meghatározott – céljaikat elérni, ami mögött a bizonytalanság, alacsony önértékelés, így az elismerésre való nagyfokú igényük állhat. Ennek jegyében akár párhuzamosan kezdenek bele számos tevékenységbe és feladatba, ami miatt állandósulhat náluk az időbeli sürgetettség, az időnyomás folyamatos érzése és az emiatti türelmetlenség, frusztráltság, feszültség. Hajlamosak továbbá a másokkal való versengés mentén mérni saját megfelelőségüket, ami a dominanciára való túlzó hajlamban nyilvánulhat meg, és gyakran vezet ellenséges, hosztilis viszonyuláshoz.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave