4.1. Dohányzás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy erről már szó esett, a dohányzás – mint az egyik elsőként azonosított kockázati tényező [36] – az egyik legfőbb okozója a kardiovaszkuláris megbetegedéseknek, [37] a miokardiális infarktus miatti halálozás kockázata pedig akár kétszer nagyobb a dohányzó személyek körében, [38] akár kismértékű dohányzás esetén is (3–6 g dohány/nap [39]).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dohányzáshoz kapcsolódó káros fogyasztás mértékének nincs alsó határa, ám a kockázat dózis-hatás összefüggést mutat (tehát minél többet dohányzik az egyén, annál jelentősebb annak káros hatása), és a dohányzás minden formája (cigaretta, pipa, szivar, vízipipa stb.) a szív- és érrendszeri betegségek megnövekedett kockázatával jár együtt, [37] csakúgy, mint a passzív dohányzás (amely 30%-kal is növelheti a kockázatot). [40, 41] Ezzel szemben a dohányzásról való leszokás akár a felére (50%) csökkenti egy újabb szívinfarktus kockázatát koszorúérbeteg személyek körében [42] – nem is említve számos más betegséget (például a daganatos megbetegedések számos fajtáját), amelyek kialakulásának kockázata szintén jelentősen csökkenthető a dohányzás abbahagyásával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dohányzás mind az ateroszklerotikus (érszűkülethez vezető), mind a trombotikus (vérrögképződési) folyamatokra hatással van, [37] amely negatív hatásért részben, de nem egészben a nikotin felel. [43] Noha az ateroszklerotikus változások (például az artériák beszűkülése a plakk-képződés miatt) nem visszafordíthatók, a dohányzás abbahagyása a trombotikus folyamatok jelentős javulásához vezet (például a véralvadási folyamat egyensúlya helyreállhat).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dohányzás abbahagyása utáni pozitív változások egy része szinte azonnal jelentkezik, míg mások idővel jelennek meg (lásd az 53. kitekintő ablakot), ám hangsúlyozandó, hogy a kardiovaszkuláris kockázat mértéke az absztinencia elérése után 10–15 év elteltével jelentősen megközelítheti azon személyek kockázatának szintjét, akik sosem dohányoztak. [44] Ennek okán a dohányzás abbahagyása az egyik leghatékonyabb és legfontosabb lépés, amelyet az egyén megtehet akár a koszorúér-betegség kialakulásának megelőzése, akár a kialakult betegség prognózisának javítása érdekében, akár egy akut koronáriaesemény után is. [45, 46] Noha a dohányzás csökkentése nem feltétlenül vezet el a teljes leszokáshoz a dohányosok körében, mégis, azok körében, akik nem tudnak vagy nem szándékoznak leszokni a dohányzásról, annak csökkentése is erősen tanácsolt. [46]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hangsúlyozandó továbbá, hogy nincs életkori határa a dohányzás abbahagyásának – bármikor dönt úgy az egyén, hogy abbahagyja a dohányzást, a leszokás pozitív hatásai mindenképpen érvényesülni fognak. [46]
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

53.
Az utolsó cigaretta elszívása után… [42]
 
  • 20 perc után a szívverés és a testhőmérséklet normalizálódik;
  • 8 óra után a szén-monoxid kiürül a véráramból;
  • 24 óra után elkezd csökkenni a szívinfarktus kockázata;
  • 2 nap után finomabbá válik a szag- és ízérzékelés;
  • 3 nap után elkezd javulni a légzés;
  • 3 hónap után a tüdő kapacitása 30%-kal javul (ami aztán tovább folytatódik);
  • 1 év után a szívroham kockázata a felére csökken;
  • 10 év után a szív-érrendszeri kockázat mértéke hasonló lesz azon személyekéhez, akik sosem dohányoztak.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave