4.1.1. A nikotin élettani és pszichológiai hatása
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__123/#m943szu_f6411_p1 (2024. 11. 04.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__123/#m943szu_f6411_p1)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__123/#m943szu_f6411_p1)
Noha számos vegyület és kémiai anyag van jelen a cigarettában, hatását (így a függőség kialakulását is) elsősorban a nikotin közvetíti. A nikotin a belélegzett füsttel együtt a tüdőbe, majd onnan az artériás véráramba jut; innen rendkívül gyorsan, 7-8 másodperc alatt éri el az agyat és annak nikotinos acetilkolin receptorral (nAChR) rendelkező sejtjeit. Az acetilkolin egy úgynevezett neurotranszmitter, ingerületátvivő anyag, amelyre a nikotin ingerlően hat, fokozva annak termelődését, ezáltal serkentve azon folyamatokat is, amelyek aktiválásában az acetilkolin szerepet játszik. Ennek következtében fokozódik a dopamin és a szerotonin termelődése, amelyek az agy jutalmazó folyamatainak részeként szinte azonnali pozitív, kellemes érzéseket, jó hangulatot okoznak – ez egy jelentős tényező a kémiai függőség kialakulásában. A nikotin a vegetatív idegrendszer neuronjaira is hat, a szimpatikus aktivitás megnövelése nyomán noradrenalin és adrenalin szabadul fel, amelyek serkentőleg hatnak mind az idegrendszer, mind más szervek működésére: növekszik a pulzusszám, a vérnyomás, megemelkedik a vér glükózszintje, illetve szaporábbá válik a légzés. Az emésztőrendszerre gyakorolt hatása folytán lassulnak a bélmozgások (a teltségérzet miatt csökken az étvágy, amelyet sok dohányzó személy a cigaretta egyik fontos előnyeként szokott emlegetni), a székelési reflex ugyanakkor beindulhat. A központi idegrendszerre gyakorolt hatásai következtében a nikotin továbbá javítja a szellemi funkciókat: serkenti a figyelmi folyamatokat, gyorsítja a reakcióidőt és válaszkészséget, élénkítő hatást gyakorol a memóriaműködésre, és csökkenti az álmosságot. [47] A nikotin rendszeres fogyasztása nyomán e hatások megváltoztatják a szervezet működését, amely ekként hozzászokik a nikotinhoz (tolerancia alakul ki). Amennyiben a nikotin pótlása elmarad (a személy nem gyújt rá), e hozzászokás eredményeként a szervezet hiányolni fogja a nikotint, és a megvonás rövid távon igen kellemetlen, úgynevezett megvonási tünetekhez vezet, ami a leszokás egyik legjelentősebb gátja lehet (hangsúlyozandó, hogy e tünetek néhány hét alatt mérséklődnek, ahogy a szervezet alkalmazkodik a nikotin nélküli – eredeti, természetes – működéséhez).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__123/#m943szu_f6411_p2 (2024. 11. 04.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__123/#m943szu_f6411_p2)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__123/#m943szu_f6411_p2)
Összességében elmondható tehát, hogy a nikotin a dohányfüst belélegzését követő igen rövid időn belül élénkíti, energizálja a szervezetet – figyelemreméltó paradoxon ehhez kapcsolódóan, hogy a legtöbb dohányzó személy arról számol be, hogy a dohányzás megnyugtatja őt, oldja feszültségeit, ezért nehéz azt abbahagynia. A fentiek fényében nyilvánvaló, hogy erről nincs szó – épp ellenkezőleg. Az ellazuló, megnyugtató érzés oka, hogy a nikotinfüggőség kialakulása után a nikotin elvonása már néhány óra után is kellemetlen megvonási tüneteket, feszültségérzést okoz – ezt a feszültséget csökkenti az újabb cigaretta elszívása nyomán a szervezetbe jutó nikotin. Tehát a feszültség, amit az egyén érez, épp a dohányzásból fakad – nem pedig annak feloldásában segít. A teljes képhez hozzátartozik ugyanakkor, hogy a dohányzás a figyelem elterelésével vagy egy feszültségkeltő helyzetből való kilépéssel valóban lehet a feszültségoldás eszköze (például amikor az egyén egy nehéz feladatot félretéve cigiszünetet tart). Könnyen belátható ugyanakkor, hogy ebben az esetben sem a cigaretta közvetlen és jótékony hatásáról van szó – az, ha az egyén egy rövid sétára lépne ki a munkahelyéről, vagy egy almát elfogyasztani tartana szünetet, ugyanilyen figyelemelterelő vagy a helyzettől való eltávolodást lehetővé tévő hatással bírna.