4.1.2. A nikotinfüggőség kialakulásában, valamint a leszokásban szerepet játszó pszichés tényezők
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
- az absztinencia fenntartására vonatkozó személyes hatékonyság az egyén arra irányuló meggyőződését jelenti, hogy képes ellenállni a dohányzásnak még magas kockázatú szituációkban is;
- a rezisztenciára vonatkozó személyes hatékonyság az egyénnek azt a meggyőződését foglalja magában, hogy képes ellenállni a (dohányzást támogató) társas nyomásnak;
- a megküzdési személyes hatékonyság az egyén arra irányuló meggyőződését takarja, hogy képes megküzdeni bizonyos problémákkal a dohányzás nélkül is;
- a kontrollal kapcsolatos személyes hatékonyság az egyén arra vonatkozó meggyőződését jelenti, hogy képes befolyásolni az elszívott cigaretták mennyiségét bizonyos szituációkban;
- a cselekvéses személyes hatékonyság (hasonlóan a HAPA-modell kapcsán bemutatottakhoz) az egyén arra vonatkozó meggyőződése, hogy képes elérni a céljait (például az elszívott szálak mennyiségének csökkentése kapcsán) akár a dohányzásról való leszokás kezdetén, akár a későbbiek során;
- a kezeléssel összefüggő személyes hatékonyság a személy azon meggyőződésére vonatkozik, hogy képes a leszokáshoz kapcsolódó kezelés lépéseit (például a dohányzási szokások önmonitorozása) megvalósítani. [52]
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
- Az absztinencia fenntartására vonatkozó személyes hatékonyság kapcsán fontos előre felmérni és megbecsülni, hogy bizonyos (a dohányzás szempontjából nehéz) helyzetekben az egyén mennyire biztos abban, hogy képes ellenállni a dohányzásnak. Egy vizsgálatban [53] azon helyzeteket vizsgálták meg, ahol a legtöbb dohányos a legkevésbé érzi azt, hogy képes ellenállni a dohányzás csábításának. Ilyen, jellemzően nagy kihívást jelentő körülmények: azok a helyzetek, amikor az egyén negatív érzelmeket (például feszültség, szomorúság, stressz) él át; a társas helyzetek, különösen az evéshez és iváshoz kapcsolódók (étkezés után, kávét vagy alkoholt fogyasztva, akkor, ha a társaság más tagjai dohányoznak stb.); érthető módon azok a helyzetek, amikor az egyén sóvárgást érez a cigaretta után; a tétlen időszakok (az egyén egyedül van, unatkozik, várakozik, pihen stb.); és kisebb mértékben ugyan, de szintén kihívást jelentő helyzet lehet az, amikor az egyén arousal (izgalmi/éberségi) szintje alacsony (fáradtság, éhség, álmosság stb.). Ezzel szemben jellemzően könnyebb ellenállni a dohányzás csábításának akkor, ha az egyén pozitív érzelmeket (boldogság, feldobódottság, energizáltság) él át, illetve olyan helyzetekben, ahol a dohányzást külső körülmények korlátozzák (például munkahelyen, a dohányzás tiltása alatt álló helyen, vagy akkor, ha az egyénnél nincs cigaretta). Ezek kapcsán tehát fontos felmérni a személyes hatékonysághoz kapcsolódó meggyőződéseket és a válasz függvényében stratégiákat, alternatívákat keresni az egyes helyzetekre (lásd az 54. kitekintő ablakot).
- A rezisztenciára vonatkozó személyes hatékonyság fontos összetevője a dohányzásról való leszokásnak, lévén, hogy a társas környezet jelentős hatást gyakorol az egyén viselkedésére. Ennek felmérésére javasolt (előre) végiggondolni, hogy az egyén hogyan reagálna, ha egy barátja például cigarettával kínálná meg a jövőben, vagy akár – növelve a társas nyomást – arról győzködné, hogy „egy szál nem a világ”. Megelőzendő e nehéz helyzeteket, javasolt megosztani a családi és baráti társasággal az egyén leszokásra vonatkozó elhatározását, akár kérni a segítségüket ebben a folyamatban. Ezzel együtt is, akár az egyén előre ki is gondolhat és begyakorolhat olyan mondatokat, amelyeket ilyen helyzetben fel tud használni (például „Köszönöm, nem kérek.” „Nem, nem kérek, le akarok szokni a dohányzásról.” „Ha jót akarsz nekem, kérlek, ne erőltesd.” stb.). [52]
- A megküzdési személyes hatékonyság felmérésére feltehető a kérdés: „Mennyire vagyok biztos benne, hogy meg tudok oldani nehéz helyzeteket úgy is, hogy nem gyújtok rá?”. Hangsúlyozandó, hogy a dohányzásról való leszokás (vagy bármely viselkedésváltozás) folyamatában gyakorta maga a viselkedés megváltoztatása okozza a problémát, azonban számos olyan problémahelyzet is elképzelhető, amelyek kapcsán korábban a dohányzás jelentős „segítséget” jelentett a megküzdésben (például amikor a nikotin miatti energizáltság „segít” önérvényesítőnek lenni egy munkahelyi konfliktusban, vagy amikor a cigiszünet jelenti a problémakezelési stratégiát azzal, hogy a személy kilép a helyzetből – bár ez esetben maga a problémahelyzet nem oldódik meg).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
- A pozitív attitűd kialakítása: első lépésként javasolt egy pozitív, optimista attitűd kialakítása mind a probléma (úgynevezett problémaorientáció), mind a megoldáshoz szükséges saját képességek iránt („Ez a helyzet végső soron megoldható, és én képes is leszek megoldani.”). Ennek keretében javasolt a problémákat kihívásként átkeretezni, aktív, tudatos figyelemmel fordulni feléjük, és tudatosan kerülni a katasztrofizáló gondolatokat (például „Ezt lehetetlen megoldani”).
- A probléma meghatározása, definiálása: a következő fontos lépés a problémahelyzet részletes körüljárása: melyek a releváns tényezők, mit érint az adott helyzet, mik a reális célok, amiket meg kell oldani, milyen akadályok merülhetnek fel ennek elérése során, milyen segítő tényezők állnak rendelkezésre (saját képességek, segítő személyek stb.).
- Alternatívák számbavétele: a probléma jól meghatározott körülírására építve javasolt számba venni minél több lehetséges alternatív és megoldási lehetőséget, amelyekkel áthidalhatók az akadályok és elérhetők az egyén céljai.
- Anticipáció és döntés: az alternatívák számba vétele után az egyénnek javasolt mérlegelni minden egyes alternatíva előnyeit és hátrányait és dönteni az egyik megoldás mellett, ami előreláthatóan a legtöbb haszonnal és a legkevesebb költséggel jár.
- A választott megoldás kipróbálása és ellenőrzése: az utolsó lépés a választott stratégiák való életben történő kipróbálása és azok eredményeinek, hatásának megfigyelése. Amennyiben a megoldási törekvés sikeres volt, és a probléma megoldódott, az egyénnek javasolt önmegerősítést alkalmazni („ez a megoldási mód sikeres volt, és eredményesen oldottam meg a helyzetet”). Ha a probléma nem oldódott meg, vagy az egyén nem elégedett az adott stratégiával, visszaléphet a folyamat elejére, és újabb, sikeresebb megoldást kereshet (lásd az 55. kitekintő ablakot).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
- Mi a probléma? Milyen tényezőket, mit, kiket érint? Mennyire súlyos? Hogyan bontható fel kisebb, könnyebben megoldható részekre?
- Mi lenne a kívánt megoldás? Mi lenne a legjobb helyzet, hova szeretnék eljutni a probléma megoldása során? Mik a céljaim jelen helyzetben?
- Milyen megoldások elképzelhetők?
- A megoldási ötletekből melyik működhet? Melyik vinne a legközelebb a célomhoz a legkisebb költséggel? Melyik a legelfogadhatóbb számomra?
- Milyen lépések vezetnek a kiválasztott megoldáshoz? Milyen erőforrások szükségesek a megvalósításhoz? Hogyan kell nekiállnom?
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
- A kontrollal kapcsolatos személyes hatékonyság mértéke felmérhető a kérdéssel: „Mennyire biztos abban, hogy képes megállni, hogy rágyújtson/hogy ne szívjon el több cigarettát, mint a csökkentett mennyiség, amikor például olyanokkal van együtt, akik szintén dohányoznak?”. E tényező kapcsán visszaidézhetők a korábban, a motivációs interjúról szóló fejezetben (lásd az 56. kitekintő ablakot) leírtak, és kigondolhatók megelőző stratégiák, amelyek segíthetnek e helyzetben megtartani a kontrollt (például az egyén nem tart magánál több szálat, mint a tervezett maximális napi mennyiség; begyakorol mondatokat, amelyeket felhasználhat szükség esetén (lásd a 2. pontot jelen felsorolásban); helyettesítő cselekvéseket tervez meg (például sétálni megy, amíg a többiek újra rágyújtanak, vagy cukormentes rágót kezd el rágni rágyújtás helyett, felidézi, hogy korábbi helyzetekben milyen gondolatok, milyen önerősítő mondatok segítettek befolyásolni egyes viselkedéseket stb.). [52]
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
- A cselekvéses személyes hatékonyság felmérhető a 0–10-es skálán megválaszolható kérdéssel: „Mennyire vagyok biztos benne, hogy képes vagyok csökkenteni a naponta elszívott cigaretták számát/leszokni?” Ezt követően a fentebb bemutatott „miért ekkora számot adott/mi segítene, hogy erősebb legyen a meggyőződése/nagyobb számot adhasson?” kérdések ismételten végiggondolhatók. A cselekvéses személyes hatékonysághoz kapcsolódóan – ahogy erről már szó esett a HAPA-modell kapcsán – fontos azonban hangsúlyozni, hogy igen praktikus, egyszerű lépések erősíthetik az egyént leszokási törekvéseiben: külső segítség (például a családtagok támogatásának) kérése; kompenzáló, alternatív viselkedések előre megtervezése (például cigaretta helyett cukormentes rágó rágása); vagy az egyes alternatívák felmérése (például nikotinpótló terápia a leszokás kezdetén) – ezekről a későbbiekben részletesen is lesz szó.
- A kezeléssel kapcsolatos személyes hatékonyság az arra vonatkozó meggyőződést takarja, hogy az egyén képes követni a leszokáshoz vezető lépéseket, és nap mint nap tudatosan megvalósítani azon leszokási terveket, amelyeket ő maga alakított ki. Ennek része lehet például a napi elszívott cigaretta mennyiségének megfigyelése (önmonitorozás), az orvossal, egészségpszichológussal való előre megbeszélt konzultációkon való részvétel, a nikotinpótló készítmény időben történő beszerzése és alkalmazása stb. Igen fontos feladat még a tényleges próbálkozás előtt végiggondolni, hogy milyen napi feladatokkal, milyen kihívásokkal jár majd a leszokás, és ezeket az egyén hogyan képes beilleszteni a napirendjébe, megoldani, menedzselni mindennapjaiban. [52]
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!