„Fiatal Akadémiák” – a fiatal kutatók részvétele a tudománypolitikában

“Young Academies”: The Participation of Early-Career Researchers in Science Policy

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Solymosi Katalin

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

PhD, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2000-es évek eleje óta egyre nagyobb az igény a fiatal- és középgenerációs kutatók és a teljes tudományos közösség részéről is arra, hogy a tudománypolitikai döntéshozatalba és szakpolitikai tanácsadásba a fiatalabb nemzedék is bekapcsolódjon. Ebben a tanulmányban röviden bemutatjuk a vonatkozó főbb nemzetközi szervezeteket és trendeket, valamint, hogy miért előnyös, ha a fiatal kutatói generáció is képviselheti véleményét ezeken a területeken.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Since the early 2000s, there has been a growing demand from early- and mid-career researchers as well as from the scientific community as a whole to involve the younger generation in science policy-making and policy advice. This paper briefly outlines the leading international organizations and trends, and addresses why it is beneficial to have the views of the young generation of researchers represented in these areas.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: érdekképviselet, fiatal kutatói akadémiák, szakpolitikai tanácsadás, tudománypolitika
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: advocacy, young academies, policy advice, science policy
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.184.2023.12.8
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatói életpálya nehézségei és bizonytalanságai miatt a fiatalabb generációkban régóta megfogalmazódott az igény a speciális élethelyzetükhöz (például: határozott idejű szerződésekkel történő foglalkoztatás, családalapítási és kisgyermekes időszak) kapcsolódó hatékonyabb érdekképviseletre, valamint a hálózatépítésre, mentorálásra és a társadalom felé történő ismeretterjesztés előmozdítására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ehhez kapcsolódóan Németországban alakult meg 2000-ben az első „fiatal akadémia” (a Die Junge Akademie és a hasonló szervezetek az angol szakirodalomban általánosan young academyként szerepelnek). Azóta összesen nagyjából hatvanöt hasonló nemzeti szervezetet hoztak létre, továbbá létrejöttek fiatal kutatókat tömörítő, és a nemzeti fiatal akadémiáktól független tagsággal és tagválasztási eljárással rendelkező nemzetközi szervezetek is (URL1). Utóbbiak közül a legismertebbek a Global Young Academy (GYA) és a Young Academy of Europe (YAE), amelyek globális és európai szinten kapcsolódnak be a tudománypolitikába, és fogalmaznak meg észrevételeket és ajánlásokat a döntéshozók felé például a kutatói életpályával vagy a kutatásértékelés reformjával kapcsolatban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzeti fiatal akadémiák általában kapcsolódnak az adott ország tudományos akadémiájához. Az is előfordul, hogy ha egy országban az eltérő tudományterületek tagjai eltérő akadémiákba szerveződnek (például Dániában), akkor ezekhez kapcsolódóan több ilyen független szervezet is létrejön (URL2).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyes intézményekben, elsősorban a holland és svéd egyetemeken belül is létrejöttek fiatal kutatói akadémiák, melyek általában a 40–45 év alatti, doktori fokozatukat jellemzően 10-12 évnél nem régebben megszerzett kutatók közösségeit építik és képviselik az adott munkahelyen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szintén jellemző trend, hogy az egyes szakterületek hazai és nemzetközi tudományos szervezetein és társaságain belül is létrejönnek vagy megerősödnek az ifjúsági tagozatok, ami jelzi, hogy sokan felismerték a fiatal kutatók bevonásának, és így a tudományos és tudománypolitikai utánpótlás nevelésének fontosságát.
 

A fiatal akadémiák céljai és lehetőségei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fiatal akadémiák céljai gyakran átfedésben vannak az intézmények és a nemzeti akadémiák törekvéseivel: ide tartozik a tudományos ismeretterjesztés elősegítése, a kutatói életpálya iránti érdeklődés felkeltése, a tudományos tartalmakhoz való nyílt hozzáférés (open science) előmozdítása, a hálózatépítés, a tudománypolitikai és tudományos szaktanácsadási tevékenységekbe való bekapcsolódás, a mentorálás és érdekképviselet, és ezekhez kapcsolódóan a pályán jelentkező méltánytalan egyenlőtlenségek enyhítésének szándéka (Bálint et al., 2021). A fiatal akadémiák tagválasztási folyamatai sokfélék, bizonyos esetekben a szenior akadémia választja tagjaikat, máskor alulról szerveződően jönnek létre, mint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köztestületén belül szerveződött Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szervezetek működése szempontjából kulcsfontosságú, hogy tagjaik elkötelezettek legyenek a közösségért végzett szolgálat iránt, tudományos kiválóságuk pedig biztosítsa a szervezet hitelességét. Fontos hangsúlyozni, hogy a tagok a korlátozott tagsági időszak (jellemzően öt év) alatt vállalják, hogy kutatói, oktatói és magánéleti feladataik mellett társadalmi munkában, önálló motiváció által vezérelve tevékenykednek a korosztályuk képviseletéért. A szervezetek hatékonyságát, láthatóságát és eredményességét nagyban növeli, ha működésükhöz megfelelő anyagi támogatás is társul (a szenior akadémiától, esetleg a kormányzattól vagy magánalapítványoktól), illetve az is, ha tevékenységüket hivatásos adminisztratív személyzet is segíti. Kiváló példa az MTA korábbi és jelenlegi vezetése, mely az FKA-t anyagi és adminisztratív szempontból is támogatja, ugyanakkor biztosítja a szervezet tagválasztási folyamatának és működésének autonómiáját.
 

Miért jó a tudományos közösségnek a fiatal kutatók hasonló aktivitásának előmozdítása?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Számos esetben evidens, hogy a fiatal kutatók bekapcsolódása a fenti feladatokba a tudományos közösség számára is hasznos. Például a még fiatalabb generációk megszólításában, tudományos gondolkodásának fejlesztésében és a kutatói pálya népszerűsítésében fontosak lehetnek a fiatal kutatói példaképek, valamint az ismeretterjesztésben aktív kutatók, akik a fiatalok által jobban használt közösségimédia-felületeken is jelen vannak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fiatal kutatók helyzetének részletes felmérése idő-, forrás- és energiaigényes, ugyanakkor általuk objektíven azonosíthatók a legfontosabb problémák, és adatokkal támaszthatók alá a tudománypolitikai javaslatok a döntéshozók számára. Az FKA tagjai két felmérést is végeztek (URL3; Alpár et al., 2019; Németh et al., 2022), amelyek alapján számos releváns általános és konkrét visszajelzést adtak a hazai tudományos pályázatok kiírói és döntéshozói felé (pl. Alpár et al., 2020; Dékány et al., 2020; Gselmann–Solymosi, 2021). Ennek eredményeként elmondható, hogy mostanra minden hazai ösztöndíj és pályázat korhatárának meghatározásában figyelembe veszik a gyermekgondozási céllal igénybe vett távollétet. A nők, a kisgyermekesek, a támogató intézményi közeg nélküli és hátrányos helyzetű tehetséges kutatók pályán tartása kiemelkedően fontos a hazai tudomány szempontjából is. Ebben nyújthat segítséget az FKA Bolyai és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal NKFIH_PD Mentorprogramja is (URL4).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szintén fontos feladatuk a nemzeti fiatal akadémiáknak, hogy a nyílt tudománnyal, az átrendeződő digitális publikációs trendekkel, az Európában zajló kutatásértékelési reformmal (URL5) kapcsolatban folyamatosan tájékoztassák a hazai fiatal kutatói közösséget. Az európai és a világszerte aktív fiatal akadémiák éves találkozókon egyeztetnek, és cserélik ki egymással a jó gyakorlatokat, valamint közös célok mentén működnek együtt egymással és más hasonló szervezetekkel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hazai és nemzetközi tudománypolitikai döntési folyamatok mellett az is fontos, hogy a fiatalabb generációk is bekapcsolódjanak a tudománypolitikai szaktanácsadásba. Ennek jegyében alapította meg tizennégy nemzeti fiatal akadémia (köztük az FKA), a GYA és a YAE a Fiatal Akadémiák Nemzetközi Tudománypolitikai Tanácsadó Testületét (Young Academies Scientific Advice Structure, YASAS), amely 2022 májusától immár hivatalosan is részévé vált az Európai Bizottság szakpolitikai tanácsadó mechanizmusának, a SAPEA-nak (Science Advice for Policy by European Academies). Utóbbi kapcsán felmerülhet, hogy vajon miért lenne szerepe a tanácsadók életkorának abban, hogy a politikai döntéshozók számára a szakirodalomban rendelkezésre álló tudományos adatok alapján milyen szakmai ajánlásokat fogalmaz meg egy tudományos testület. Noha a rendelkezésre álló adatokra valóban nincs hatása a tanácsadók korának, minden közösség és döntési folyamat szempontjából fontos a teljes kutatói közösség képviselete. Eltérő hátterű, élettapasztalatú és élethelyzetben lévő kutatók más és más nézőpontot és megfontolandó javaslatokat hozhatnak be a komplex elemzési folyamatba. Minden egyén rendelkezik elfogultságokkal, és ezek a tudattalan előítéletek a legtöbb esetben előttük is rejtve maradnak. A döntési folyamatokból az elfogultság akkor iktatható ki a leghatékonyabban, ha az azokat létrehozó közeg változatos és sokféle (URL6). Ugyanilyen megfontolásokból, illetve az intézmények hosszabb távú stratégiai érdekeinek megfontolása miatt is fontos, hogy intézményi szinten is jelentősebb mértékben vonják be a fiatalabb generációkat az infrastrukturális és egyéb fejlesztésekkel kapcsolatos döntési folyamatokba.
 

Miért jó az egyes fiatal kutatók számára a részvétel a fiatal kutatói mozgalmak munkájában?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiek azt illusztrálták, hogy a kutatói közösség és a társadalom számára miért előnyös a fiatal kutatók részvétele a tudománypolitikában. Ezek a szervezetek önkéntes munkán alapulnak, melyet jelenleg kevéssé ismernek el. Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért éri meg egy fiatal kutatónak az, ha egy ilyen szervezetért dolgozik a saját karrierének építése vagy szabadideje rovására. Néhányan fontosnak tartják, hogy az utánuk jövő generációk számára könnyebb legyen a tudományos pályán való érvényesülés, és azt minden esetben az egyéni kiválóság, ne pedig az egyén életkörülményei (például anyagi, családi helyzete, esetleg munkahelyi mentorálása vagy támogatása) határozzák meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kiváló fiatal kutatókból álló multidiszciplináris közösség és a hozzá kapcsolódó hálózat ugyanakkor rendkívül értékes lehet a kutató számára szakmai téren is. A hasonló gondolkodású szakemberekkel végzett közös munka is inspiráló. Számos dolgot tanulhat a kutató eközben önmagáról, környezetéről, és ezzel a munkával fejlesztheti különböző nem szakmai készségeit is (például a kommunikációs, szervezési, tárgyalási, mentorálási, csapatmunkára vagy vezetésre való képességeit). A fiatal akadémiák tehát a tudománypolitikai utánpótlás nevelésének is fontos színterei lehetnek. Ennek megfelelően biztatjuk a fiatal kutatókat, hogy kísérjék figyelemmel a nemzetközi fiatal kutatókat képviselő szervezetek tevékenységét, és kapcsolódjanak is be a munkájukba.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Alpár Donát – Barnaföldi Gergely Gábor – Dékány Éva et al. (2019): Fiatal kutatók Magyarországon – felmérés a 45 év alatti kutatók helyzetéről. Magyar Tudomány, 180, 7, 1064–1077. DOI: 10.1556/2065.180.2019.7.13, https://mersz.hu/dokumentum/matud__557/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Alpár Donát – Dékány Éva – Kiss Gábor Gyula et al. (2020): Magyarországi kutatási pályázatok és ösztöndíjak fiatal kutatói szemmel. Általános irányelvek és ajánlások a Fiatal Kutatók Akadémiájától. Magyar Tudomány, 181, 5, 703–712. DOI: 10.1556/2065.181.2020.5.12, https://mersz.hu/hivatkozas/matud_f41684

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bálint Erika – Csuka Dorottya – Venglovecz Viktória et al. (2021): Six Reasons to Launch a Young Academy. Nature, 594, 599–601. DOI: 10.1038/d41586-021-01682-9, https://www.researchgate.net/publication/352573916_Six_reasons_to_launch_a_Young_Academy

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dékány Éva – Alpár Donát – Bálint Erika et al. (2020): Fiatal kutatók nehézségei a COVID–19 járvány alatt. Magyar Tudomány, 181, 12, 1688–1697. DOI: 10.1556/2065.181.2020.12.13, https://mersz.hu/mod/object.php?objazonosito=matud202012_f52130_i1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gselmann Eszter ‒ Solymosi Katalin (2021): A felsőoktatás diverzitásának növeléséhez alapvető szemléletváltásra van szükség. Magyar Tudomány, 182, 11, 1451–1476. DOI: 10.1556/2065.182.2021.11.6, https://mersz.hu/hivatkozas/matud202111_f67886_p1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Németh Brigitta – Munkácsy Balázs – Vida Zsófia Viktória et al. (2022): A fiatalok helyzete az akadémiai pályán. Fiatal Kutatók Kérdőív. Az FKA 2021-ben készült felmérésének eredményei. Budapest: Fiatal Kutatók Akadémiája, DOI: 10.36820/fka.2022, ISBN 9786156448187, https://mta.hu/data/dokumentumok/egyeb_dokumentumok/2022/FKK2021.pdf
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL3: Alpár Donát – Barnaföldi Gergely Gábor – Dékány Éva et al. (2018): Fiatal kutatók Magyarországon. Felmérés a 45 év alatti kutatók helyzetéről, karrierterveiről, nehézségeiről. Kutatási jelentés. https://mta.hu/data/dokumentumok/fiatal_kutatok_helyzete_felmeres_eredmeny.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave