MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Közpolitika
Bevezetés, összehasonlítás, fejlesztés
Az európai integráció hatása az európai nemzeti közpolitikai rendszerekre
Szintén esett már szó az európai integrációs folyamatokról – Horvátország 2013. nyári csatlakozásával már 28 tagállamra bővült a világ leginkább integrált politikai és gazdasági makrointegrációs képződménye, az Európai Unió. Közpolitikai szemszögből a folyamat hangsúlyos eleme az európai uniós tagállamok társadalmi, politikai, jogi, gazdasági szabályozásainak közelítése. Az európai integráció vagy más néven az európaizáció nagyon fontos közpolitikai hozadékkal bír a tagállamok belső közpolitikai rendszereire.
Tartalomjegyzék
- Közpolitika
- Impresszum
- Előszó
- I. rész: Bevezetés a közpolitikába
- 1. A közpolitika általános elméleti keretei
- 2. A közpolitika fogalomkészlete, empirikus dimenziói
- 2.1. Alapfogalmak
- 2.2. Közpolitikai napirend és tematizáció
- 2.3. A közpolitika-alkotás folyamata és a közpolitikai ciklus
- 2.4. Közpolitikai hálózatok és az aktorok pozíciói
- 2.5. Érdekérvényesítő csoportok, mint a közpolitika szereplői
- 2.6. Eredményesség, hatékonyság, hatásosság
- 2.7. Kormányzat és kormányzáselméletek
- 2.1. Alapfogalmak
- 3. A közpolitika egyéb releváns aspektusai
- 3.1. A demokráciamodell
- 3.2. Államberendezkedés, mint releváns közpolitikai aspektus
- 3.3. A kormányzat és az alkotmányos ellenőrző intézmények
- 3.4. A parlament: a kormányzati dinamika modelljei
- 3.5. „Prezidenciálódási” trend
- 3.6. Az alkotmányos ellenőrző intézmények szerepe és funkciói
- 3.7. Pártrendszer és kormányzati döntéshozatal kapcsolata
- 3.8. Politikai pluralizmus
- 3.9. A pártrendszer hatása a közpolitikai döntésekre
- 3.10. Pártrendszer és politikai patronázs összefüggései
- 3.1. A demokráciamodell
- II. rész: Összehasonlító közpolitika
- 1. Közpolitika az Egyesült Államokban
- 1.1. Az amerikai politikai rendszer jellemzői
- 1.2. Az amerikai közpolitika jellege és működése
- 1.2.1. Politikai kultúra
- 1.2.2. A közpolitika-alkotás sajátosságai
- 1.2.3. Az állam „hiánya”
- 1.2.4. Területi szintek rivalizálása
- 1.2.5. Inkrementális modell
- 1.2.6. Közpolitikai hálózatok
- 1.2.7. A vasháromszögek (iron triangle) szerepe az amerikai közpolitikában
- 1.2.8. Az ügyhálózatok szerepe
- 1.2.9. Politikai akcióbizottságok
- 1.2.10. Közvetlen demokrácia
- 1.2.11. A média szerepe
- 1.2.1. Politikai kultúra
- 2. Közpolitika a Kínai Népköztársaságban
- 2.1. A kínai politikai rendszer jellemzői
- 2.2. Pártrendszer
- 2.3. Alkotmány
- 2.4. Kormányzati rendszer – a végrehajtás és törvényhozás kapcsolata
- 2.5. Igazságszolgáltatás
- 2.6. Területi szintek
- 2.7. Az állam „hiánya” – az állampárt többlete
- 2.8. A közigazgatás modernizációja
- 2.9. Érdekérvényesítő szervezetek, hálózatok
- 2.10. A média szerepe
- 2.1. A kínai politikai rendszer jellemzői
- 3. Közpolitika Európában
- 3.1. Az európai politikai rendszerek jellemzői
- 3.2. A közpolitika-alkotás sajátosságai
- 3.2.1. A brit, a német és a francia közpolitikai modell
- 3.2.2. Az állam szerepe az európai közpolitikában
- 3.2.3. Az európai integráció hatása az európai nemzeti közpolitikai rendszerekre
- 3.2.4. Konszociális modell
- 3.2.5. Korporatizmus
- 3.2.6. Posztmaterális értékek képviselete
- 3.2.7. Közpolitikai hálózatok a nemzeti, a szub-, illetve a szupranacionális térben
- 3.2.8. Közpolitikai hálózatok az Európai Unióban
- 3.2.1. A brit, a német és a francia közpolitikai modell
- 4. A nemzetközi kapcsolatok közpolitikai megjelenése
- 5. Az EU stratégiája a tagállami közigazgatási rendszerek fejlesztésére
- 1. Közpolitika az Egyesült Államokban
- III. rész: Fejlesztő közpolitika
- 1. Mi a fejlesztő közpolitika, és miért van rá szükség?
- 1.1. A fejlesztő típusú közpolitikai reformok kiváltó tényezői: a nemzetállamok előtt álló kihívások csoportosítása és jelentősége
- 1.2. Kontextus: komplexitás és posztmodernizmus
- 1.3. A közpolitika célja a közjó előmozdítása
- 1.4. A „közjó” fogalom alkalmazása a gyakorlatban
- 1.5. A közjó mint inkluzivitás
- 2. Kísérletek a közjót előmozdító állam kiépítésére
- 2.1. Reformpálya-elmélet
- 2.2. Minimális állam
- 2.3. Kiindulópont: a wilsoni–weberi közigazgatási modell
- 2.4. A közigazgatás-tudomány egyéb irányzatainak rövid áttekintése
- 2.4.1. A klasszikus iskolát támogató irányzatok
- 2.4.2. A New Public Management rövid bemutatása
- 2.4.3. A New Public Management iskola tiszta formája
- 2.4.4. A New Public Management továbbfejlesztése
- 2.4.5. A New Public Management felhasználása különböző területeken
- 2.4.6. A New Public Management iskolával szemben megfogalmazott kritikák
- 2.4.1. A klasszikus iskolát támogató irányzatok
- 2.5. A minimális állam megteremtésére tett gyakorlati lépések Magyarországon
- 2.1. Reformpálya-elmélet
- 3. Az újweberiánus koncepció mint állambarát irányzat
- 4. Lépések az inkluzivitás fokozása felé
- 5. A közjó keresése egyes szakpolitikai területeken
- 1. Mi a fejlesztő közpolitika, és miért van rá szükség?
- Függelék: Segítség a közpolitikai tervezési és értékelési ismeretek tárgyhoz
- Felhasznált irodalom
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 626 8
Mi a közpolitika? Milyen politika az, ami eleve nem „köz-”? Sokan még mindig hajlamosak rácsodálkozni, hogy ilyen is van. Pedig a jogi szemléletű közigazgatás csak csigahéj lakó nélkül: szilárd, tartós, de önerőből nem jut sehová. A közpolitika lényege is ez: ha az emberi közösségnek már van jogállami, demokratikus és remélhetőleg hatékony szervezete, akkor érdemes lenne e szervezetet olyan tevékenységek felé irányítani, amelyek lehetőleg ésszerűek, és a közösség érdekét szolgálják. A közpolitika erre kínál eszköztárat: fogalmakat, gondolatokat, módszereket, elolvasható szakirodalmat, társakat, akikkel fontos tartalmi felismeréseket meg lehet osztani. A könyv szerzői és lektorai egyetemi oktatók. Amellett, hogy kézikönyvként is forgatható, a kiadvány tankönyvként szolgál a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói számára.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gellen-hosszu-szabo-kozpolitika//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
