A rendezvényszervezés nagykönyve

Tartalomjegyzék

• Oktatás, technológia, innováció • Helyzetkép és stratégia
• Impresszum
• Előszó a digitális kiadáshoz
• Előszó
• chevron_rightElső rész. A DigiNOIR stratégiajavaslat • Az oktatási ágazat innovációs stratégiája (NOIR stratégia) oktatástechnológiai pillérének kibontása
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Előzmények
    • 2.1. A NOIR stratégia
    • 2.2. A NOIR+ stratégia
    • 2.3. Az oktatási ágazati innovációs stratégiák és a digitális oktatási stratégia
  • chevron_right3. Oktatástechnológiai innováció: a stratégiajavaslat elméleti háttere
    • chevron_right3.1. Oktatási és technológiai innováció a digitalizálódás kontextusában
      • 3.1.1. Az oktatási innováció stratégiai megközelítése
      • 3.1.2. Az oktatási innováció két alrendszere
      • 3.1.3. A technológia alkalmazására épülő oktatási innováció
      • 3.1.4. Az oktatási és oktatástechnológiai innovációs folyamatok természete
    • chevron_right3.2. Az oktatástechnológia és az oktatástechnológiai innováció szerepe a tanulás eredményességének javításában
      • 3.2.1. Az oktatási ágazatban zajló innovációs folyamatok sajátosságai
      • 3.2.2. Az oktatási innovációs folyamatok szereplői
      • 3.2.3. Az oktatási innovációk terjedése
    • chevron_right3.3. Az oktatástechnológia fejlődésének globális trendjei
      • 3.3.1. Az oktatástechnológia fejlődése
      • 3.3.2. Kiemelt figyelmet igénylő területek
      • 3.3.3. Az oktatástechnológia és pedagógiai alkalmazásának evolúciója
    • chevron_right3.4. Az oktatástechnológiai innováció humán és szervezeti feltételei
      • 3.4.1. Az oktatástechnológiai innovációs rendszer
      • 3.4.2. Elfogadási és használatbavételi modellek
      • 3.4.3. A technológiai innovációt támogató egyéni és szervezeti tanulás természete és keretei
    • chevron_right3.5. A technológia alkalmazására épülő pedagógiai/tanulásszervezési innovációs folyamatok
      • 3.5.1. Technológiával támogatott oktatási innovációk
      • 3.5.2. Technológiával támogatott oktatási innovációkhoz kapcsolódó tudásformák
      • 3.5.3. A technológiai tudás kialakulásának nehézségei
      • 3.5.4. Technológiával támogatott oktatási innovációk területei
    • chevron_right3.6. Az oktatástechnológiai ipar
      • 3.6.1. Az oktatástechnológiai ipar: az oktatási innováció kiemelt terepe
      • 3.6.2. Az oktatástechnológiai ipar méretei és növekedése
      • 3.6.3. Standardok és interoperabilitás
      • 3.6.4. Oktatástechnológiai innováció és oktatásipari vállalatok
  • chevron_right4. Hazai és nemzetközi szakpolitikai és fejlesztési környezet
    • 4.1. A nemzetközi környezet
    • 4.2. A hazai általános innovációs szakpolitikai keretek
    • 4.3. Az oktatástechnológiai innováció hazai feltételei
  • chevron_right5. Stratégiai prioritások és beavatkozási területek
    • chevron_right5.1. Az oktatástechnológiai ipar innovációs kapacitásának fejlesztése
      • 5.1.1. Oktatástechnológiai vállalkozásfejlesztés
      • 5.1.2. Az oktatástechnológiai export
      • 5.1.3. Partnerségi kapcsolatok oktatástechnológiai nagyvállalatokkal
      • 5.1.4. Az oktatástechnológiai ipar és az oktatási rendszer intézményei közötti kommunikáció
    • chevron_right5.2. Az oktatástechnológiai innovációs folyamatok tudásháttérének fejlesztése
      • 5.2.1. Oktatástechnológiai trendelemzések és piaci előrejelzések
      • 5.2.2. Nemzeti oktatástechnológiai kutatási-fejlesztési program
      • 5.2.3. Kísérleti oktatástechnológiai laboratóriumok
      • 5.2.4. Tudásépítés és szakmai-társadalmi párbeszéd
    • chevron_right5.3. Az oktatástechnológiai innovációk szervezeti és humán feltételeinek támogatása
      • 5.3.1. Oktatástechnológiai innovációs ösztönző rendszerek
      • 5.3.2. Oktatástechnológiai standardok
      • 5.3.3. Egyéni és szervezeti szintű képességek
    • chevron_right5.4. Az oktatástechnológiai innovációs folyamatokat támogató intézmények fejlesztése
      • 5.4.1. Nemzeti oktatástechnológiai központ
      • 5.4.2. Oktatástechnológiai innovációs klaszterek, hálózatok és ökoszisztémák
      • 5.4.3. Közvetítő intézmények
    • chevron_right5.5. Speciális technológiai területeken zajló innovációs folyamatok kiemelt támogatása
      • 5.5.1. Kiemelt technológiai fejlesztési területek meghatározása
      • 5.5.2. Hazai és nemzetközi speciális pilotprogramok
    • chevron_right5.6. Horizontális területek
      • 5.6.1. Általános közpolitikai feltételek
      • 5.6.2. Infrastrukturális feltételek
      • 5.6.3. A kurrikulummal összefüggő feltételek
  • chevron_right6. A stratégia implementálása
    • 6.1. Az oktatástechnológiai innovációk implementálása
    • chevron_right6.2. Az implementáció menedzselése
      • 6.2.1. Komplex változások kezelése
      • 6.2.2. Az implementáció és kontextusa
      • 6.2.3. Az implementációs folyamat értékelése
    • chevron_right6.3. Beavatkozástípusok és ezek implementációs sajátosságai
      • 6.3.1. Aktorok különösen széles körét érintő beavatkozások
      • 6.3.2. Komplex tudást igénylő beavatkozások
      • 6.3.3. Infrastruktúrát igénylő beavatkozások
      • 6.3.4. Szervezeti működést befolyásoló beavatkozások
      • 6.3.5. A piaci szereplőket érintő beavatkozások
  • 7. Fogalomtár (Glosszárium)
  • 8. Hivatkozások
  • 9. Ábrák, táblázatok jegyzéke
  • chevron_right10. Mellékletek
    • 10.1. A javasolt prioritások és beavatkozási területek
    • 10.2. Oktatástechnológiai trendek előrejelzése
    • 10.3. A NOIR és DigiNOIR stratégiajavaslatok beavatkozási területeinek kapcsolata
    • 10.4. A DigiNOIR stratégiajavaslatok beavatkozási területeinek lehetséges specifikálása
• chevron_rightMásodik rész. Háttértanulmányok • Az oktatási innovációk és a digitális átállás összefüggései
  • chevron_rightA finn oktatásipari exportstratégia: oktatástechnológiai innovációs folyamatok stimulálása • Nemzetközi háttértanulmány
    • Bevezetés
    • Oktatásipar, oktatástechnológia és oktatási innováció
    • chevron_rightA finn oktatásiexport-stratégia
      • Háttér
      • Prioritások, szereplők és stratégiai dokumentumok
      • chevron_rightDilemmák és kihívások
        • Az oktatási export definiálása
        • A hármas spirál mozgásba hozása
        • Export belső piac nélkül?
        • Támogatási rendszer
        • Oktatástechnológiai innovációs ökoszisztémák
        • Innovatív tudástermék-piaci vállalkozók nevelése
      • chevron_rightA finn oktatási export globális és európai kontextusban
        • Az oktatási innováció európai és globális stimulálása
        • Egyedül vagy partnerségben
    • A DigiNOIR stratégia számára adódó következtetések
    • Hivatkozások
    • chevron_rightFüggelék
      • A finnek által azonosított oktatásiexport-területek
      • Finn oktatástechnológiai cégek és releváns weblapok
  • chevron_rightDigitalizáció a dél-koreai oktatásügyben • Háttértanulmány
    • Vezetői összefoglaló
    • Általános bevezetés
    • Dél-Koreáról általában – az oktatási digitalizáció technikai, társadalmi, kulturális kontextusa
    • A koreai oktatás rendszere
    • Az állam szerepe az oktatási digitalizációban, az oktatási digitalizáció kereteinek kiépítése
    • Az oktatási digitalizációs tervek felépítése és kivitelezése
    • A SMART keretrendszer
    • Digitális és e-tankönyvek
    • Cyber Home Learning System
    • A digitális oktatás és a tanárképzés kapcsolata Dél-Koreában
    • A modell bevezetésének története, folyamata
    • Megfontolások a magyar implementáció szempontjából
    • Felhasznált szakirodalom
  • chevron_rightA tömeges, nyílt, online kurzusok szerepe az oktatás digitális transzformációjában • Háttértanulmány
    • A téma indokoltsága
    • chevron_rightA MOOC-ok kialakulásának és fejlődésének kontextusa és rövid történeti áttekintése
      • A MOOC-ok háttere: távoktatás és konnektivizmus
      • Néhány MOOC-kezdeményezés fejlődéstörténete
    • A MOOC-ok pedagógiai vonatkozásai és ehhez kapcsolódó kritikájuk
    • chevron_rightA MOOC-ok szerepe az oktatás digitális transzformációjában
      • Néhány MOOC-szolgáltató pedagógiai kurzuskínálatának áttekintése
      • A Tempus Közalapítvány által indított „A tanulás jövője” című MOOC
    • Összegzés
    • Felhasznált irodalom
    • Melléklet • Szemezgetés „A tanulás jövője” című MOOC résztvevőinek bemutatkozásából: véletlenszerűen kiválasztott válaszok a Bemutatkozás fórumról
  • chevron_rightA Google Osztályterem mint oktatási innováció • Háttértanulmány
    • Bevezetés
    • A Google Classroom mint pedagógiai innováció
    • A Google oktatási alkalmazásainak kontextusa
    • A Google Classroom az iskolákban
    • Következtetések a DigiNOIR stratégia készítéséhez
    • Hivatkozások
  • chevron_rightClassroom a tantermen belül és kívül • Háttértanulmány
    • Bevezetés
    • Az Újhartyáni Német Nemzetiségi Iskola
    • chevron_right„Az állandóság és a változás egyensúlyban tartása a cél”
      • A tanulásról és tanításról való gondolkodás
      • Az iskola eredményessége
      • A pedagógusközösség
      • Az iskolavezetés
      • Innovációs bajnokok
      • Tudásszerzés és tudásmegosztás
      • Kommunikáció
      • A tanulók
      • A szülők
    • „Óvatos lépésekkel lehet csak előrehaladni”
    • Augmented reality
    • „Egyszerű a Classroom”
    • A DigiNOIR stratégiája szempontjából kiemelhető pontok
    • Hivatkozások
  • chevron_rightA Samsung SMART School program egy általános iskolában • Háttértanulmány
    • Bevezetés
    • chevron_rightA Samsung SMART School Magyarországon
      • Jászfényszaru
      • A SMART tanterem
      • A tanárok felkészítése
      • A mór megtette kötelességét
    • chevron_rightA SMART School egy gyáli általános iskolában
      • Az iskola bemutatása
      • Tárgyi feltételek
      • Helpynet vagy SMART School
      • A diákok eszközhasználata
      • Wifi-kapcsolat
      • Bring your own device
      • A gyáli tapasztalatok
      • Tanári vélemények
    • Összegzés és következtetések
    • Hivatkozások
  • chevron_rightDigitális pedagógiai innovációk születése: a DigiKIP esete • Háttértanulmány
    • Bevezetés
    • chevron_rightHáttér
      • Az iskola
      • A Komplex Instrukciós Program
    • chevron_rightA DigiKIP innováció
      • A digitális innováció elindulását motiváló és gátló tényezők
      • Az új digitális termék és használata
      • Iskola–vállalkozás együttműködés
      • Határátlépés: pedagógusok és informatikus szakemberek együttműködése
      • Pedagógia és technológia integrációja a DigiKIP-ben
      • A tanulók hangja
    • A DigiNOIR stratégia számára adódó következtetések
    • Hivatkozások
    • chevron_rightFüggelék
      • Tanulástervezői kompetenciák

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 760 9

DOI: 10.1556/9789630597609

A rendezvényszervezésben nincsenek főpróbák. A kezdeti tervezéstől az operatív munkáig rendezvényünk minden egyes eleme cégünk arculatát tükrözi. Akár termékbemutatót, akár konferenciát, kongresszust, inszentív programot vagy jótékonysági gálát tartunk, mindig észben kell tartanunk, hogy a részletekben rejlik a rendezvényszervezés varázsa és veszélye is.

A rendezvényszervezés nagykönyve kezünkbe adja azokat az eszközöket, amikre szükség lehet egy rendezvény stílusos megvalósításához, valamint a meglepetések és váratlan kiadások elkerüléséhez. A gyakorlatban is hasznosítható mű egyaránt szól rendezvényszervezőknek, PR- és kommunikációs cégeknek és ügyfeleiknek, marketing és vállalati kommunikációs szakértőknek, jótékonysági és nonprofit szervezeteknek, vendéglátó- és szórakoztató ipari szakembereknek. A mű magyar adaptációjának létrehozásában Görög Ibolya működött közre szakértőként, s gondoskodott arról is, hogy három különböző hazai program megvalósítása is elérhető legyen a Függelékben.

Judy Allen a rendezvény- és életmódszervezés egyik legnevesebb szakértője a világon. Az egyedi események megszervezésében szerzett átfogó tapasztalatát és az összes érzékre ható elemeket felhasználó tervezési alapelveit felhasználva a világ minden táján dolgozott már vállalatvezetőkkel, elnökökkel, Oscar-díjasokkal.

Hivatkozás: https://mersz.hu/allen-a-rendezvenyszervezes-nagykonyve//