Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXX.

Tartalomjegyzék

• Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXX. • Uralisztikai tanulmányok
• Impresszum
• Szerkesztői bevezetés
• chevron_rightBenefaktív és malefaktív szerkezetek az uráliban (és azon túl). Előzetes vizsgálat • Benefactives and malefactives in Uralic (and beyond): A pilot study
  • 1. A vizsgálat célja
  • chevron_right2. Törökségi típusú összetett igei szerezetek
    • 2.1. Az ösvény (path) a mozgáseseményekben
    • 2.2. Aspektualitás
  • chevron_right3. Benefaktív szerkezetek
    • 3.1. Az AD-segédigék
    • 3.2. A MUTAT-segédigék
    • 3.3. Autobenefaktív szerkezetek (VESZ-segédigék)
  • 4. Malefaktív szerkezetek
  • 5. Etikai datívuszok
  • 6. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightA rejtőzködő harmónia • Harmony in hiding
  • 1. A nganaszan magánhangzó-harmónia a szakirodalom és a statisztikai vizsgálatok tükrében
  • chevron_right2. A nganaszan magánhangzó-harmónia a korábbi szakirodalomban
    • 2.1. A nganaszan magánhangzórendszer
    • 2.2. A palatoveláris harmónia
    • 2.3. Az I/U harmónia
  • chevron_right3. A nganaszan magánhangzó-harmónia megjósolhatóságáról
    • 3.1. A vizsgált anyag
    • 3.2. Az egyes magánhangzók és a tövek harmóniaosztályai
    • 3.3. Különböző magánhangzók és a harmóniaosztályok
    • 3.4. A kitüntetett pozíció keresése
    • 3.5. Gyanús jelek
  • chevron_right4. A rejtőzködő harmónia
    • 4.1. A rejtőzködő disztinktív jegy
    • 4.2. Nem harmonikus, nem semleges magánhangzók
    • 4.3. Az extrém semleges
    • 4.4. Nem tudjuk, mi az, de biztosan nem terjed
  • 5. Összefoglalás
  • Irodalom és források
• chevron_rightDitranzitív szerkezetek a keleti hantiban: a mə- ’ad’ ige • Ditransitive constructions in Eastern Khanty: The verb mə- ’give’
  • 1. Bevezetés
  • 2. A ditranzitív szerkezetek tipológiája
  • 3. A kutatás forrásai és módszerei
  • chevron_right4. A szurguti hanti ditranzitív szerkezetek
    • 4.1. Morfológiai jellemzők
    • 4.2. Szerkesztésmódok
    • 4.3. Passziválás
    • 4.4. Szórend
    • 4.5. Továbi szintaktikai jellemzők
  • 5. Összegzés
  • 6. Irodalom
• chevron_rightAz udmurt habituális múlt időről • The habitual past tense in Udmurt
  • 1. Bevezetés
  • 2. Általános bevezető a habitualitásról
  • chevron_right3. A habituális múlt idő helye az udmurt igeidőrendszerben
    • 3.1. Habitualitás és plurakcionalitás az udmurtban
    • 3.2. A prs + kopula és a fut + kopula igeidők közötti különbségek
  • chevron_right4. A fut + kopula igeidő és azzal alkotott mondatok: korpuszalapú vizsgálat
    • 4.1. Hiányos paradigma (?)
    • 4.2. A fut + kopula idejű mondatok alanya
    • 4.3. A leggyakoribb igék a fut + kopula igeidővel
  • chevron_right5. A fut + kopula igeidő jelentése
    • 5.1. Habitualitás és az időhatározók használata
    • 5.2. A fut + kopula igeidő állapotigékkel
    • 5.3. A habituális mint „jövő a múltban”
    • 5.4. A jövő idő modális jelentéstartalma
    • 5.5. Még egyszer az igeidő produktivitásáról
  • 6. Összegzés
  • Források és irodalom
• chevron_rightNem igei állítmányú mondatok a szurguti hantiban • Non-verbal sentences in Surgut Khanty
  • 1. Bevezetés
  • 2. Morfológiai háttér
  • chevron_right3. Névszói állítmányú mondatok
    • 3.1. Tipológiai megfontolások
    • 3.2. Névszói állítmányok a hantiban
    • 3.3. Transzlatívuszragos predikátumok
    • 3.4. Összegzés: a hanti névszói predikátumok
  • chevron_right4. Lokatív és egzisztenciális mondatok
    • 4.1. A kopula a lokatív mondatokban
    • 4.2. Kopulajellegű igék lokatív mondatokban
    • 4.3. A lokatív és az egzisztenciális mondatok
    • 4.4. Összegzés: lokatív és egzisztenciális mondatok
  • 5. Konklúzió és kitekintés
  • Irodalom
• chevron_rightEgy kivételes morfofonológiai igeosztály az enyecben • About an exceptional morphophonological class of verbs in Enets
  • Irodalom
• chevron_rightKongruencia és kódváltás. Erza–orosz kódváltásos adnominális birtokos szerkezetek nyelvtani szempontú vizsgálata • Congruence and code-switching: Grammatical analysis of Erzya– Russian code-switching in adnominal possessive constructions
  • 1. A dolgozat tárgya és kérdései
  • chevron_right2. Elméleti háttér
    • 2.1. Adnominális birtokos szerkezetek
    • chevron_right2.2. Kódváltásmodellek és a kongruencia
      • 2.2.1. Grammatikai szempontú kódváltásmodellek
      • 2.2.2. Sebba (2009) modellje
  • 3. A vizsgált anyag forrása és háttere
  • chevron_right4. A kódváltott adnominális birtokos szerkezetek altípusai
    • 4.1. Vendégnyelvi szigetek
    • 4.2. Birtok–birtokos sorrendű szerkezetek erza grammatikai jelölőkkel
    • 4.3. Egyéb hibrid konstrukciók
    • 4.4. A kódváltástípusok előfordulásának gyakorisága
  • 5. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightA tundrai nyenyec ’mit mond’ jelentésű kérdő ige • The interrogative verb xaʔman- ’say what’ in Tundra Nenets
  • 1. Bevezetés
  • 2. A kérdő ige mondatbeli szerepe
  • 3. Tárgyi kérdőszó inkorporációja: a kérdő ige morfoszintaktikai jellemzői
  • 4. A tundrai nyenyec kérdő ige areális tipológiai megközelítése
  • 5. Összegzés
  • Irodalom és források
• chevron_rightParticipiális főnévmódosítás a hegyi mariban • Participial modification in Hill Mari
  • 1. Bevezetés
  • 2. A hegyi mari melléknévi igeneveinek ragozása
  • chevron_right3. A melléknévi igenevek vonatkoztatási képessége
    • 3.1. Alanyi vonatkoztatás
    • 3.2. Direkt tárgyi vonatkoztatás
    • 3.3. Indirekt tárgyi vonatkoztatás
    • 3.4. Függő esetű vonatkoztatás
    • 3.5. Birtokos vonatkoztatás
    • 3.6. Általános főnévmódosító mellékmondati szerkezetek
    • 3.7. Véges vonatkoztatási stratégiák
  • 4. Időviszonyítás: -šašlə̑k vs. -šə̑ és -šašlə̑k vs. -mə̑
  • chevron_right5. Az argumentum jelölése
    • 5.1. Az alany jelölése
    • 5.2. A direkt tárgy jelölése
  • 6. Összefoglalás és záró megjegyzések
  • Irodalom
• chevron_rightA birtoklás alapigéi a manysiban lexikális tipológiai megközelítésből • The basic verbs of possession in Mansi from a typological point of view
  • 1. Bevezetés
  • 2. A birtoklás alapigéi
  • chevron_right3. A birtoklás alapigéi a manysiban
    • chevron_right3.1. Az ’ad’, ’vesz’, ’kap’ igék a manysiban
      • 3.1.1. ’ad’
      • 3.1.2. ’vesz’
    • 3.2. A ’birtokol’ ige a manysiban
  • 4. Összegzés
  • Irodalom és források
• Főszerkesztői utószó

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 059 952 8

Sorozat: Általános nyelvészeti tanulmányok

ISSN: 2732-0642

Vajon hogyan része a nyelvtudománynak az uráli nyelvészetként ismert terület? Nem kétséges, hogy a magyar és a többi uráli nyelv közötti nyelvrokonság bizonyított ténye (és nem, mint a tudományon kívül egyesek mostanában egyre hangosabban szeretik állítani: „elmélete”) köti össze egymással az ide tartozó nyelveket. De miért érdekes egy történeti-összehasonlító módszerek alapján meghatározott nyelvcsoport egy általános (vagy elméleti) nyelvészeti sorozat számára?

A válaszok egy része épp e kötetben található meg. A korábban eléggé belterjes szaktudomány a huszadik század végén nyitni kezdett, részben a hagyományosan vizsgált nyelvi szintek, a fonológia, morfológia és lexikológia felől a mondattan felé, részben a leíró és történeti, valamint nyelvhasonlítási vizsgálatok felől a tipológia és a szociolingvisztika felé. Ugyanez a változás más nyelvcsoportok, például az amerikai őshonos nyelvek vagy az afrikai nyelvek tekintetében is lezajlott − azzal a különbséggel, hogy ezekben a közvetítő és munkanyelv az angol volt, míg az uralisztikában mindmáig él az orosz és a német is a szakma közvetítő nyelveként.

Ennek a nyitásnak a dokumentumai közé sorolható az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötete is, amelyben a nemzetközi szerzőgárda szavatolja, hogy legyen bár a munkanyelvük különböző, a tudomány nyelve összeköti őket. A vizsgált nyelvek körét az oroszországi kisebb uráli nyelvek alkotják, közöttük mind a három északi szamojéd nyelv. A tanulmányok legnagyobb részére a szinkrón szempontú tipológiai megközelítésmód a jellemző, amely a téma feldolgozásából adódó következtetéseket általános megfigyelésekkel és állításokkal szembesíti. A kutatások tárgya tehát továbbra is az uráli nyelvek történetileg összetartozó csoportja, céljuk és keretük azonban a modern nyelvtudományban elfogadott irányokba illeszkedik, a fonológiától a szintaxisig, a tipológiától a szociolingvisztikáig.

Ezek a tanulmányok, amelyek mind a kötet szerkesztőjének felkérésére készültek és először itt jelennek meg, köztük a külföldi szerzők munkái kötetünk számára lefordítva, jól bizonyítják az uralisztika érettségét és versenyképességét az elméleti nyelvészet terepén is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxx//