A jövedelem- és vagyoni típusú adók
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagjának rendelkezése
Tartalomjegyzék
- A jövedelem- és vagyoni típusú adók
- Impresszum
- Rövidítések jegyzéke
- Előszó
- 1. A számviteli szabályozás alapjai
- 1.1. A számviteli szabályozás forrásai
- 1.2. A számviteli törvény célja
- 1.3. A számviteli törvény hatálya és néhány alapfogalma
- 1.4. A számviteli politika
- 1.5. A számviteli törvény alapelvei
- 1.6. Számviteli kötelezettségek
- 1.7. A beszámoló
- 1.8. A mérleg szerkezete
- 1.9. Az eredménykimutatás szerkezete
- 1.1. A számviteli szabályozás forrásai
- 2. Társasági adó
- 2.1. Bevezetés
- 2.2. A társasági adó alanya
- 2.3. A társasági adókötelezettség
- 2.4. A társasági adóalap megállapítása
- 2.4.1. Kiindulási pont a társasági adóalap megállapítása során
- 2.4.2. A legjelentősebb általános adóalap-csökkentő jogcímek
- 2.4.3. A legjelentősebb adóalap-növelő jogcímek
- 2.4.4. Egyes adóalap-módosító tételek részletszabályai
- 2.4.4.1. Veszteségelhatárolás
- 2.4.4.2. Az értékcsökkenés szabályai
- 2.4.4.3. Az eszközök értékvesztése
- 2.4.4.4. A hitelezési veszteség, behajthatatlan követelés
- 2.4.4.5. Osztalék
- 2.4.4.6. A kutatás-fejlesztés költségei
- 2.4.4.7. A jogdíj-„kedvezmény”
- 2.4.4.8. Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, ráfordítás
- 2.4.4.1. Veszteségelhatárolás
- 2.4.1. Kiindulási pont a társasági adóalap megállapítása során
- 2.5. Nemzetközi kezdeményezések az adóelkerülés visszaszorítására
- 2.6. Az adóalap-módosítás különleges szabályai
- 2.7. Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása
- 2.8. Az adó megállapítása
- 2.9. A fizetendő adó
- 2.10. A kettős adózás elkerülése
- 2.11. A társasági adó bevallása
- 2.1. Bevezetés
- 3. A személyi jövedelemadó
- 3.1. Általában a személyi jövedelemadóról
- 3.2. Az összevont adóalap
- 3.2.1. Önálló tevékenységből származó jövedelmek
- 3.2.2. A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
- 3.2.3. Egyéb jövedelem
- 3.2.4. Az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények
- 3.2.5. Az adó mértéke az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél
- 3.2.6. Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények
- 3.2.1. Önálló tevékenységből származó jövedelmek
- 3.3. A külön adózó jövedelmek
- 3.3.1. Az egyéni vállalkozó adózása
- 3.3.2. Vagyonátruházásból származó jövedelmek
- 3.3.3. Tőkejövedelmek
- 3.3.3.1. Kamatjövedelem
- 3.3.3.2. Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem
- 3.3.3.3. Csereügyletből származó jövedelem
- 3.3.3.4. Az osztalékból származó jövedelem
- 3.3.3.5. Árfolyamnyereségből származó jövedelem
- 3.3.3.6. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem
- 3.3.3.7. Tartós befektetésből származó jövedelem
- 3.3.3.8. Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem
- 3.3.3.9. A vállalkozásból kivont jövedelem
- 3.3.3.1. Kamatjövedelem
- 3.3.4. Egyes juttatások
- 3.3.5. Vegyes jövedelmek
- 3.3.6. Az értékpapír, az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték
- 3.4. Adóeljárási szabályok a személyi jövedelemadó tekintetében
- 4. Társadalombiztosítási ellátások fedezete
- 4.1. A társadalombiztosítás rendszeréről általában
- 4.2. A társadalombiztosítási járulék
- 4.2.1. A járulékalapot képező jövedelem
- 4.2.2. Járulékfizetési alsó határ
- 4.2.3. Családi járulékkedvezmény
- 4.2.4. Társas vállalkozó járulékfizetése
- 4.2.5. Az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási járulékfizetése
- 4.2.6. Társadalombiztosítási járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén
- 4.2.1. A járulékalapot képező jövedelem
- 4.3. Egészségügyi szolgáltatási járulék
- 4.4. Nyugdíjjárulék
- 4.5. Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra
- 4.6. A társadalombiztosítási járulék befizetések elszámolása
- 4.7. Szociális hozzájárulási adó
- 4.1. A társadalombiztosítás rendszeréről általában
- 5. Kisvállalkozások adózása
- 6. A vagyoni típusú adók és az illetékek
- 6.1. A vagyon adóztatásának általános kérdései
- 6.2. A vagyonadóztatás alkotmányos feltételei
- 6.3. Az ingatlanvagyon adóztatása
- 6.4. Gépjárművek adóztatása
- 6.5. Az illetékekről általában
- 6.6. A vagyonszerzést terhelő illetékek
- 6.7. Eljárási illetékek
- 6.8. Személyes illetékmentességek
- 6.9. Az illeték megállapítása és az illetékfizetés módja
- 6.1. A vagyon adóztatásának általános kérdései
- 7. Nemzetközi adójog
- 7.1. Bevezetés
- 7.2. A nemzetközi adózás alapkérdései
- 7.3. Az OECD Modellegyezmény
- 7.4. A telephely
- 7.5. Kapcsolt vállalkozások
- 7.6. Az adóztatási jog megosztásnak szabályai
- 7.7. A kettős adóztatás elkerülésének módszerei
- 7.8. A diszkrimináció tilalma
- 7.9. Kölcsönös egyeztető eljárás
- 7.10. Információcsere
- 7.11. Behajtási jogsegély
- 7.12. Az egyezmények módosítása és a multilaterális instrumentum
- 7.13. A magyar belső jog szabályai
- 7.1. Bevezetés
- 8. Nemzetközi és uniós adópolitika
- 9. Közvetlen adók szabályozása az Európai Unióban
- 9.1. Bevezetés
- 9.2. Az európai adójog fogalma
- 9.3. Irányelvek a társasági adózás területén
- 9.3.1. Az anya- és leányvállalati irányelv
- 9.3.2. A fúziós irányelv
- 9.3.3. A Kamat-jogdíj irányelv
- 9.3.4. Az ATAD irányelv
- 9.3.4.1. A kamatlevonás-korlátozás szabálya
- 9.3.4.2. A tőkekivonás megadóztatása (exit tax)
- 9.3.4.3. A visszaélés elleni általános szabály (GAAR)
- 9.3.4.4. Az ellenőrzött külföldi társaságok (EKT-k)
- 9.3.4.5. Hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek
- 9.3.4.6. A BEPS célkitűzések megvalósulása az ATAD rendszerében
- 9.3.4.1. A kamatlevonás-korlátozás szabálya
- 9.3.1. Az anya- és leányvállalati irányelv
- 9.1. Bevezetés
- 10. A nemzetközi adóügyi információcsere
- 10.1. A nemzetközi adóügyi információcsere jelentősége
- 10.2. A nemzetközi adóügyi információcsere formái
- 10.3. Történeti kitekintés
- 10.4. Nemzetközi adóügyi információcsere a kettős adóztatási egyezmények alapján
- 10.5. Az automatikus adóügyi információcsere és annak eszközei
- 10.5.1. A magánszemélyek jövedelmeire vonatkozó adatok automatikus cseréje
- 10.5.2. A pénzügyi számlainformációk automatikus cseréje
- 10.5.3. Az adómegállapítási határozatok automatikus cseréje
- 10.5.4. Az országonkénti jelentések automatikus cseréje
- 10.5.5. A pénzmosási adatok cseréje – A DAC 5 irányelv
- 10.5.6. A határon átnyúló konstrukciókra vonatkozó információcsere – A DAC 6 irányelv
- 10.5.7. A platformszolgáltatókra vonatkozó adatszolgáltatás és kapcsolódó adóügyi információcsere – A DAC 7 irányelv
- 10.5.8. A DAC 8 irányelvjavaslat – az e-pénzre és a kriptoeszközökre vonatkozó adatcsere
- 10.5.1. A magánszemélyek jövedelmeire vonatkozó adatok automatikus cseréje
- 10.6. Az információcserével érintett adatok felhasználása a magyar adóeljárási gyakorlatban
- 10.1. A nemzetközi adóügyi információcsere jelentősége
- 11. Az adójog és az állami támogatások kapcsolata (az EU-ban)
Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.
Online megjelenés éve: 2022
Nyomtatott megjelenés éve: 2022
ISBN: 978 963 594 032 5
Az Olvasó jelen kötettel egy pénzügyi jogi egyetemi tankönyvsorozat harmadik kötetét tartja a kezében, amely bemutatja a jövedelem és vagyonadóztatás hazai rendszerét a társasági adó, a személyi jövedelemadó, a kisvállalkozások adói, a társadalombiztosítási befizetések, a vagyont terhelő adó és illetékek tekintetében, továbbá kitér a vonatkozó nemzetközi adózási kérdésekre és a kapcsolódó EU-szabályozás áttekintésére is.
A kötet szerzői a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Pénzügyi Jogi Tanszékének oktatói, akik immár két évtizedes tapasztalatot gyűjtöttek össze a pénzügyi jog oktatása terén, és elérkezettnek látták az időt, hogy oktatási és gyakorlati tapasztalataiknak legjobban megfelelő, és egyúttal hallgatóik felkészülését legjobban segítő tankönyvsorozatot indítsanak útjára. A pénzügyi jog oktatása során általános tapasztalat, hogy a téma terjedelme, összetettsége és részletessége különleges megközelítést tesz szükségessé. E különleges megközelítés azt jelenti, hogy nem célszerű az egyes témakörök minden egyes részelemét beemelni a tananyagba. Az oktatás célja sokkal inkább az, hogy a pénzügyi jog keretében oktatott három nagy témakör – az adójog, a költségvetési jog és a pénzügyi és befektetési szabályozás – alapvető elemei, fogalmai és belső rendszertani összefüggései kerüljenek a fókuszpontba, és ezáltal a hallgatók megismerjék azon szabályozási struktúrák működését, amelynek részleteiben gyakorlati munkájuk során már ők is kellő biztonsággal el tudnak igazodni. Jelen kötet célja ennek megfelelően a jövedelem és vagyonadózás rendszerének, alapfogalmainak, uniós, nemzetközi és hazai szabályozási összefüggéseinek áttekintése a jogtudományi egyetemi szintű pénzügyi jogi oktatás igényei szerint. Ennek megfelelően a szerzőknek nem célja a szabályozás minden egyes részelemének bemutatása, hanem egy alapos fogalomtisztázó és átfogó rendszertani elemző módszert követve a tárgyalt témakörök egyes elemeinek működését és belső összefüggéseit szeretnék megismertetni az olvasókkal. A kötet elsődlegesen egyetemi oktatási felhasználási céllal készült, amelyben a szerzők a hazai szabályozás bemutatása mellett hangsúlyosan kitértek a téma szempontjából különösen fontos nemzetközi adózási és európai uniós szabályozási elemekre is.
A kötet azok számára is hasznos szakkönyvként forgatható, akik egyetemi tanulmányaik befejezését követően is adójoggal kívánnak foglalkozni, akár adóhatósági, akár más jogalkalmazói területen.
Hivatkozás: https://mersz.hu/a-jovedelem-es-vagyoni-tipusu-adok//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero