Tartalomjegyzék

• A jövedelem- és vagyoni típusú adók
• Impresszum
• Rövidítések jegyzéke
• Előszó
• chevron_right1. A számviteli szabályozás alapjai
  • 1.1. A számviteli szabályozás forrásai
  • 1.2. A számviteli törvény célja
  • 1.3. A számviteli törvény hatálya és néhány alapfogalma
  • 1.4. A számviteli politika
  • 1.5. A számviteli törvény alapelvei
  • 1.6. Számviteli kötelezettségek
  • 1.7. A beszámoló
  • chevron_right1.8. A mérleg szerkezete
    • chevron_right1.8.1. Az eszközök
      • 1.8.1.1. Befektetett eszközök
      • 1.8.1.2. Forgóeszközök
      • 1.8.1.3. Aktív időbeli elhatárolások
    • chevron_right1.8.2. Források
      • 1.8.2.1. A saját tőke
      • 1.8.2.2. Céltartalékok
      • 1.8.2.3. Kötelezettségek
      • 1.8.2.4. Passzív időbeli elhatárolások
    • 1.8.3. Leltárkészítés
    • 1.8.4. Eszközök és források értékelése
  • 1.9. Az eredménykimutatás szerkezete
• chevron_right2. Társasági adó
  • 2.1. Bevezetés
  • 2.2. A társasági adó alanya
  • 2.3. A társasági adókötelezettség
  • chevron_right2.4. A társasági adóalap megállapítása
    • 2.4.1. Kiindulási pont a társasági adóalap megállapítása során
    • 2.4.2. A legjelentősebb általános adóalap-csökkentő jogcímek
    • 2.4.3. A legjelentősebb adóalap-növelő jogcímek
    • chevron_right2.4.4. Egyes adóalap-módosító tételek részletszabályai
      • 2.4.4.1. Veszteségelhatárolás
      • 2.4.4.2. Az értékcsökkenés szabályai
      • 2.4.4.3. Az eszközök értékvesztése
      • 2.4.4.4. A hitelezési veszteség, behajthatatlan követelés
      • 2.4.4.5. Osztalék
      • 2.4.4.6. A kutatás-fejlesztés költségei
      • 2.4.4.7. A jogdíj-„kedvezmény”
      • 2.4.4.8. Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, ráfordítás
  • chevron_right2.5. Nemzetközi kezdeményezések az adóelkerülés visszaszorítására
    • 2.5.1. A tőkekivonásra vonatkozó különös rendelkezések
    • 2.5.2. Ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatti adóelkerülés korlátozása
    • 2.5.3. A kamatlevonási korlátozás
    • 2.5.4. Ellenőrzött külföldi társaság
  • 2.6. Az adóalap-módosítás különleges szabályai
  • 2.7. Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása
  • chevron_right2.8. Az adó megállapítása
    • 2.8.1. A társasági adó mértéke
    • 2.8.2. Adómentesség
    • 2.8.3. Adókedvezmények
  • 2.9. A fizetendő adó
  • 2.10. A kettős adózás elkerülése
  • 2.11. A társasági adó bevallása
• chevron_right3. A személyi jövedelemadó
  • chevron_right3.1. Általában a személyi jövedelemadóról
    • 3.1.1. Történelmi előzmények
    • 3.1.2. A modern személyi jövedelemadó bevezetése Magyarországon
    • 3.1.3. A személyi jövedelemadó alanya
    • 3.1.4. A személyi jövedelemadó tárgya
    • 3.1.5. A jövedelem fajtái
    • 3.1.6. Az átalányadózás
    • 3.1.7. Az adó mértékének meghatározása
  • chevron_right3.2. Az összevont adóalap
    • 3.2.1. Önálló tevékenységből származó jövedelmek
    • 3.2.2. A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
    • 3.2.3. Egyéb jövedelem
    • chevron_right3.2.4. Az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények
      • 3.2.4.1. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
      • 3.2.4.2. A 25 év alatti fiatalok kedvezménye
      • 3.2.4.3. Személyi kedvezmény
      • 3.2.4.4. Az első házasok kedvezménye
      • 3.2.4.5. A családi adókedvezmény
    • 3.2.5. Az adó mértéke az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél
    • chevron_right3.2.6. Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények
      • 3.2.6.1. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagjának rendelkezése
      • 3.2.6.2. A nyugdíj-előtakarékossági számlatulajdonos magánszemély rendelkezése
      • 3.2.6.3. A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője
  • chevron_right3.3. A külön adózó jövedelmek
    • chevron_right3.3.1. Az egyéni vállalkozó adózása
      • 3.3.1.1. A vállalkozói személyi jövedelemadó
      • 3.3.1.2. Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő átalányadózása
      • 3.3.1.3. Tételes átalányadózás
    • chevron_right3.3.2. Vagyonátruházásból származó jövedelmek
      • 3.3.2.1. Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem
      • 3.3.2.2. Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem
      • 3.3.2.3. Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem
    • chevron_right3.3.3. Tőkejövedelmek
      • 3.3.3.1. Kamatjövedelem
      • 3.3.3.2. Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem
      • 3.3.3.3. Csereügyletből származó jövedelem
      • 3.3.3.4. Az osztalékból származó jövedelem
      • 3.3.3.5. Árfolyamnyereségből származó jövedelem
      • 3.3.3.6. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem
      • 3.3.3.7. Tartós befektetésből származó jövedelem
      • 3.3.3.8. Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem
      • 3.3.3.9. A vállalkozásból kivont jövedelem
    • chevron_right3.3.4. Egyes juttatások
      • 3.3.4.1. Egyes meghatározott juttatás
      • 3.3.4.2. Béren kívüli juttatás
      • 3.3.4.3. Kamatkedvezményből származó jövedelem
    • chevron_right3.3.5. Vegyes jövedelmek
      • 3.3.5.1. Termőföld bérbeadásából származó jövedelem
      • 3.3.5.2. Lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó jövedelem
      • 3.3.5.3. A társasház, a társasüdülő jövedelme
      • 3.3.5.4. Nyereményből származó jövedelem
      • 3.3.5.5. A privatizációs lízingből származó jövedelem
    • 3.3.6. Az értékpapír, az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték
  • chevron_right3.4. Adóeljárási szabályok a személyi jövedelemadó tekintetében
    • chevron_right3.4.1. Az adó megállapítása, bevallása
      • 3.4.1.1. Bevallási határidő
      • 3.4.1.2. Adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás
      • 3.4.1.3. Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül
    • 3.4.2. Adófizetés
    • 3.4.3. Rendelkezés az adó meghatározott részéről
• chevron_right4. Társadalombiztosítási ellátások fedezete
  • 4.1. A társadalombiztosítás rendszeréről általában
  • chevron_right4.2. A társadalombiztosítási járulék
    • 4.2.1. A járulékalapot képező jövedelem
    • 4.2.2. Járulékfizetési alsó határ
    • 4.2.3. Családi járulékkedvezmény
    • 4.2.4. Társas vállalkozó járulékfizetése
    • 4.2.5. Az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási járulékfizetése
    • 4.2.6. Társadalombiztosítási járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén
  • 4.3. Egészségügyi szolgáltatási járulék
  • 4.4. Nyugdíjjárulék
  • chevron_right4.5. Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra
    • 4.5.1. Megállapodás szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére
    • 4.5.2. Megállapodás egészségügyi szolgáltatás biztosítására
    • 4.5.3. Megállapodás anyasági pénzbeli ellátás biztosítására
  • 4.6. A társadalombiztosítási járulék befizetések elszámolása
  • chevron_right4.7. Szociális hozzájárulási adó
    • 4.7.1. A szociális hozzájárulási adóalapja
    • 4.7.2. A szociális hozzájárulási adófizetési felső határa
    • 4.7.3. A szociális hozzájárulási adófizetésre kötelezett személy
    • 4.7.4. A szociális hozzájárulási adó mértéke és fizetendő összege
    • 4.7.5. A szociális hozzájárulási adókedvezmények
• chevron_right5. Kisvállalkozások adózása
  • 5.1. Bevezetés
  • chevron_right5.2. A kisadózó vállalkozások tételes adója
    • 5.2.1. A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyi köre
    • 5.2.2. A kisadózó vállalkozások tételes adójának mértéke és megfizetése
    • 5.2.3. A kisadózó vállalkozások tételes adójával teljesített közterhek
    • 5.2.4. A kisadózó vállalkozási jogviszony-elhatárolása a munkaviszonytól
  • chevron_right5.3. A kisvállalati adó
    • 5.3.1. Az adó alanya
    • 5.3.2. A kisvállalati adó alapja
    • 5.3.3. Az adó mértéke
• chevron_right6. A vagyoni típusú adók és az illetékek
  • 6.1. A vagyon adóztatásának általános kérdései
  • 6.2. A vagyonadóztatás alkotmányos feltételei
  • chevron_right6.3. Az ingatlanvagyon adóztatása
    • 6.3.1. Az építményadó
    • 6.3.2. A telekadó
    • 6.3.3. Magánszemély kommunális adója
    • 6.3.4. A szabályozási és eljárási kérdések
  • chevron_right6.4. Gépjárművek adóztatása
    • 6.4.1. A belföldi gépjárművek adója
    • 6.4.2. A külföldön nyilvántartott gépjárművek adója
    • 6.4.3. Cégautóadó
  • 6.5. Az illetékekről általában
  • chevron_right6.6. A vagyonszerzést terhelő illetékek
    • 6.6.1. Vagyonszerzési illetékkötelezettség keletkezése
    • 6.6.2. Öröklési illeték
    • 6.6.3. Az ajándékozási illeték
    • 6.6.4. Visszterhes vagyonátruházási illeték
  • chevron_right6.7. Eljárási illetékek
    • 6.7.1. Közigazgatási hatósági eljárási illetékek
    • 6.7.2. Bírósági eljárási illetékek
  • 6.8. Személyes illetékmentességek
  • 6.9. Az illeték megállapítása és az illetékfizetés módja
• chevron_right7. Nemzetközi adójog
  • 7.1. Bevezetés
  • chevron_right7.2. A nemzetközi adózás alapkérdései
    • 7.2.1. Illetőség és forráselv
    • 7.2.2. Jogi és gazdasági kettős adóztatás
    • 7.2.3. Adóügyi illetőség
    • 7.2.4. Az adóegyezmények
  • chevron_right7.3. Az OECD Modellegyezmény
    • 7.3.1. Az OECD Modellegyezmény és a Kommentár kapcsolata
    • 7.3.2. A Modellegyezmény felépítése
    • chevron_right7.3.3. Alkalmazási kör – hatály
      • 7.3.3.1. Személyi hatály
      • 7.3.3.2. Tárgyi hatály
      • 7.3.3.3. Időbeli hatály
      • 7.3.3.4. Területi hatály
  • 7.4. A telephely
  • 7.5. Kapcsolt vállalkozások
  • chevron_right7.6. Az adóztatási jog megosztásnak szabályai
    • 7.6.1. Ingatlanból származó jövedelem
    • 7.6.2. Vállalkozási nyereség
    • 7.6.3. Passzív jövedelmek
    • 7.6.4. Vagyonátruházásból származó jövedelem
    • 7.6.5. Természetes személyek tevékenységéből származó jövedelmek
    • 7.6.6. Egyéb jövedelem
    • 7.6.7. Vagyon adóztatása
  • chevron_right7.7. A kettős adóztatás elkerülésének módszerei
    • 7.7.1. Mentesítés
    • 7.7.2. Beszámítás
  • 7.8. A diszkrimináció tilalma
  • 7.9. Kölcsönös egyeztető eljárás
  • 7.10. Információcsere
  • 7.11. Behajtási jogsegély
  • chevron_right7.12. Az egyezmények módosítása és a multilaterális instrumentum
    • 7.12.1. Az adóegyezmények preambulumának kiegészítése
    • 7.12.2. A nemzetközi szerződéssel való visszaélések megakadályozása
    • 7.12.3. Kölcsönös egyeztető eljárás
    • 7.12.4. Választottbírósági eljárás
    • 7.12.5. Kapcsolt vállalkozások közötti nyereségkiigazítás
  • chevron_right7.13. A magyar belső jog szabályai
    • 7.13.1. A személyi jövedelemadó
    • 7.13.2. A társasági adó
• chevron_right8. Nemzetközi és uniós adópolitika
  • 8.1. Bevezetés
  • chevron_right8.2. Nemzetközi adópolitika az adókijátszás és az adókikerülés ellen
    • 8.2.1. Az adókijátszás, adókikerülés és agresszív adótervezés fogalomrendszere
    • 8.2.2. Nemzetközi Célkitűzések (BEPS)
    • 8.2.3. Folyamatosan fejlődő nemzetközi célkitűzések (BEPS 2.0)
  • chevron_right8.3. Az Európai Unió adópolitikájának főbb elemei
    • 8.3.1. Az adókikerülés elleni csomag (ATAP)
    • 8.3.2. A Közigazgatási együttműködési irányelv (DAC)
  • 8.4. Összegzés
• chevron_right9. Közvetlen adók szabályozása az Európai Unióban
  • 9.1. Bevezetés
  • 9.2. Az európai adójog fogalma
  • chevron_right9.3. Irányelvek a társasági adózás területén
    • 9.3.1. Az anya- és leányvállalati irányelv
    • 9.3.2. A fúziós irányelv
    • 9.3.3. A Kamat-jogdíj irányelv
    • chevron_right9.3.4. Az ATAD irányelv
      • 9.3.4.1. A kamatlevonás-korlátozás szabálya
      • 9.3.4.2. A tőkekivonás megadóztatása (exit tax)
      • 9.3.4.3. A visszaélés elleni általános szabály (GAAR)
      • 9.3.4.4. Az ellenőrzött külföldi társaságok (EKT-k)
      • 9.3.4.5. Hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek
      • 9.3.4.6. A BEPS célkitűzések megvalósulása az ATAD rendszerében
• chevron_right10. A nemzetközi adóügyi információcsere
  • 10.1. A nemzetközi adóügyi információcsere jelentősége
  • 10.2. A nemzetközi adóügyi információcsere formái
  • 10.3. Történeti kitekintés
  • 10.4. Nemzetközi adóügyi információcsere a kettős adóztatási egyezmények alapján
  • chevron_right10.5. Az automatikus adóügyi információcsere és annak eszközei
    • 10.5.1. A magánszemélyek jövedelmeire vonatkozó adatok automatikus cseréje
    • chevron_right10.5.2. A pénzügyi számlainformációk automatikus cseréje
      • 10.5.2.1. FATCA
      • 10.5.2.2. Multilaterális Egyezmény
      • 10.5.2.3. A DAC 2 irányelv
    • chevron_right10.5.3. Az adómegállapítási határozatok automatikus cseréje
      • 10.5.3.1. A DAC 3 irányelv
    • chevron_right10.5.4. Az országonkénti jelentések automatikus cseréje
      • 10.5.4.1. A DAC 4 irányelv
      • 10.5.4.2. Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló multilaterális megállapodás
    • 10.5.5. A pénzmosási adatok cseréje – A DAC 5 irányelv
    • 10.5.6. A határon átnyúló konstrukciókra vonatkozó információcsere – A DAC 6 irányelv
    • 10.5.7. A platformszolgáltatókra vonatkozó adatszolgáltatás és kapcsolódó adóügyi információcsere – A DAC 7 irányelv
    • 10.5.8. A DAC 8 irányelvjavaslat – az e-pénzre és a kriptoeszközökre vonatkozó adatcsere
  • chevron_right10.6. Az információcserével érintett adatok felhasználása a magyar adóeljárási gyakorlatban
    • 10.6.1. A kockázatelemzési eljárás
    • 10.6.2. Támogató eljárás, adóhatósági ellenőrzés
• chevron_right11. Az adójog és az állami támogatások kapcsolata (az EU-ban)
  • 11.1. Bevezetés
  • 11.2. Az állami támogatás fogalma és feltételei
  • 11.3. Ügyek a Bizottság, a Törvényszék és a Bíróság előtt

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2022

Nyomtatott megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 594 032 5

Az Olvasó jelen kötettel egy pénzügyi jogi egyetemi tankönyvsorozat harmadik kötetét tartja a kezében, amely bemutatja a jövedelem és vagyonadóztatás hazai rendszerét a társasági adó, a személyi jövedelemadó, a kisvállalkozások adói, a társadalombiztosítási befizetések, a vagyont terhelő adó és illetékek tekintetében, továbbá kitér a vonatkozó nemzetközi adózási kérdésekre és a kapcsolódó EU-szabályozás áttekintésére is. A kötet szerzői a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Pénzügyi Jogi Tanszékének oktatói, akik immár két évtizedes tapasztalatot gyűjtöttek össze a pénzügyi jog oktatása terén, és elérkezettnek látták az időt, hogy oktatási és gyakorlati tapasztalataiknak legjobban megfelelő, és egyúttal hallgatóik felkészülését legjobban segítő tankönyvsorozatot indítsanak útjára. A pénzügyi jog oktatása során általános tapasztalat, hogy a téma terjedelme, összetettsége és részletessége különleges megközelítést tesz szükségessé. E különleges megközelítés azt jelenti, hogy nem célszerű az egyes témakörök minden egyes részelemét beemelni a tananyagba. Az oktatás célja sokkal inkább az, hogy a pénzügyi jog keretében oktatott három nagy témakör – az adójog, a költségvetési jog és a pénzügyi és befektetési szabályozás – alapvető elemei, fogalmai és belső rendszertani összefüggései kerüljenek a fókuszpontba, és ezáltal a hallgatók megismerjék azon szabályozási struktúrák működését, amelynek részleteiben gyakorlati munkájuk során már ők is kellő biztonsággal el tudnak igazodni. Jelen kötet célja ennek megfelelően a jövedelem és vagyonadózás rendszerének, alapfogalmainak, uniós, nemzetközi és hazai szabályozási összefüggéseinek áttekintése a jogtudományi egyetemi szintű pénzügyi jogi oktatás igényei szerint. Ennek megfelelően a szerzőknek nem célja a szabályozás minden egyes részelemének bemutatása, hanem egy alapos fogalomtisztázó és átfogó rendszertani elemző módszert követve a tárgyalt témakörök egyes elemeinek működését és belső összefüggéseit szeretnék megismertetni az olvasókkal. A kötet elsődlegesen egyetemi oktatási felhasználási céllal készült, amelyben a szerzők a hazai szabályozás bemutatása mellett hangsúlyosan kitértek a téma szempontjából különösen fontos nemzetközi adózási és európai uniós szabályozási elemekre is. A kötet azok számára is hasznos szakkönyvként forgatható, akik egyetemi tanulmányaik befejezését követően is adójoggal kívánnak foglalkozni, akár adóhatósági, akár más jogalkalmazói területen.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-jovedelem-es-vagyoni-tipusu-adok//