Őry Tamás

A nemzetközi adóügyi együttműködés szabályozási keretei és gyakorlata


Adatforrások és tárgyidőszak

A rendelet 5–6. cikke alapján az Intrastat rendszer alkalmazandó azon közösségi termékek kiszállítására és beérkezésére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatásra, melyek elvámoltatási vagy adóztatási célból nem tartoznak az egységes vámokmány hatálya alá. Fentiek alapján ide tartoznak az egyszerű uniós forgalomban részt vevő termékek, továbbá a feladó tagállamban előzőleg aktív feldolgozási vámeljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás alá vont termékek, amelyek a rendeltetési tagállamban aktív feldolgozási vámeljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás alatt maradnak, vagy amelyeket szabad forgalomba bocsátanak. Ez utóbbi esetben a statisztikai adatokat a vámszervek legalább havonta egyszer közvetlenül szolgáltatják a nemzeti statisztikai hatóságoknak. A különleges termékek és termékmozgások esetében az Intrastat rendszertől vagy a vámáru-nyilatkozattól eltérő információforrások is felhasználhatók. Minden tagállam megszervezi az adatszolgáltatásra kötelezettek számára az Intrastat-adatok jelentésének módját. Az adatszolgáltatók feladatainak megkönnyítésére a Bizottság (Eurostat) és a tagállamok támogatják azon feltételek megteremtését, amelyek lehetővé teszik az automatikus adatfeldolgozás és az elektronikus adattovábbítás fokozott használatát. A szolgáltatandó információ tárgyidőszaka a termékek kiszállításának vagy beérkezésének naptári hónapja. A tárgyidőszak a komitológiai eljárásban a héa- és a vámkötelezettséggel fennálló kapcsolat figyelembevételével is meghatározható (lásd a bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikkét).

A nemzetközi adóügyi együttműködés szabályozási keretei és gyakorlata

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2022

Nyomtatott megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 594 083 7

Az ipar és a kereskedelem világméretű fejlődését kísérő nemzetközi kettős adóztatás és az ellene történő fellépés az adózók adóügyi helyzetét tisztázni szándékozó nemzetközi adóügyi együttműködés kialakulásához vezetett. Mivel az államok csak a saját joghatóságuk területén érvényesíthetik adóztatási jogukat, a más állam adóztatási jogát is érintő adóügyi problémák, konfliktusok megoldásának leghatékonyabb eszközeit a két- vagy többoldalú nemzetközi adóegyezmények és az azokban meghatározott együttműködési szabályok jelentik.

A könyv célja, hogy bemutassa a nemzetközi adóügyi együttműködés fogalmi alapjait, az együttműködés történeti fejlődését és a legjelentősebb nemzetközi modellszabályokat. Kiemelt hangsúlyt helyez a magyar adószabályozás szempontjából legjelentősebb európai uniós szabályozási keretekre, és hasznos ismereteket ad át nemcsak az adózással foglalkozó szűkebb szakmai közönségnek, hanem a gyakorlatban tevékenykedő jogászok, valamint a téma iránt érdeklődő joghallgatók és más felsőoktatási intézmények hallgatói számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-nemzetkozi-adougyi-egyuttmukodes-szabalyozasi-keretei-es-gyakorlata//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave